Fene vigye, hiányzik

Látogatók száma: 41

Levél

Kedves Mr. A!

Fene vigye, már úgy megszoktam, hogy három napon keresztül minden nap találkoztunk, ha csak egy rövid időre is, hogy a lénye beleivódott az enyémbe és lassan, de biztosan részemmé válik így. Átkozott szerelem, nem akartam belezúgni önbe, már majdnem elhittem, hogy lehetünk csak barátok is, s lassan lecsendesülnek bennem az érzéseim.

Nem tudom, hogy mit gondol és mit érez, hogy érez-e egyáltalán bármit is, mert a szeme nem árulja el a szíve indítékait, se szándékait mint az enyém. A keze érintése és a tétova zavara inkább sejtetett valamit, de zárkózottsága felér az Alcatrazéval.

Most négy kerek napja már, hogy nem láttam önt, s a hiánya tenyérnyi perzselő foltot éget be a mellkasom, mely félek, hogy csak növekedni fog, s végül felperzseli az egész valómat. Már nem csak a szívem akarja önt, hanem a testem is.

A fenének kellett megint beindítania, na nem mintha sok kellett volna hozzá, így is nehéz magamat féken tartanom, mikor a hasáról és a mellhasáról felhúzva a pólóját megtörli benne az izzadt homlokát. Imádnám megfogni a kis hasát és a mellkasán szétteríteni az ujjaimat és a szexi fekete szőreivel játszani.

Azt mondta, hogy nem is tud már jönni húsvét előtt, erre mégis bejelenti nekem, hogy szabad lesz nagypénteken. Repesnék az örömtől, ha meglátogatna, de talán jobb, ha mégsem, és hagy nekem egy kis időt újra lehiggadni, hogy érett felnőtt nőként tudjak viselkedni önnel, és ne csak egy szerelmes kamaszlány ártatlan és lelkes rajongásával.

Megtenné, hogy egyszer elmondaná tisztán, őszintén és világosan, hogy mit is akar tőlem?

A cikket írta: L. Alexa

támogatóink