újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Wellness week-end story

2010. május 11. - Látogatók száma: 150

Kedden este kaptam egy e-mailt az egyik kedves, nagyon vonzó, webrandis baráttól. " Szia Zoli! A mostani hétvégére szóló nyeremény, Sz***ki wellness weekend-et volna-e kedved velem tölteni? Hívj v. válaszolj sürgősen, mert a foglalást intéznem kell. pusy

A helyzet az , hogy egy randink volt már korábban. De nem az én szerény személyemhez valónak találtam a full extrás fitness lady-t. Némi kis szorongást is gerjesztett bennem e miatt. Nem hiszem, hogy a repertoárjában nincs nálam megfelelőbb személy. Mit tegyek? Élvezzem, használjam ki a lehetőséget. Két nap Mennyország, Tündéri kényeztetés. Hétfőn meg ott folytatom ahol abba hagytam. Ez volna a single élet habja? Hamar hozzászokom a jóhoz, az élmények hatására illúziók képződnek, mert romantikus alkat vagyok. Azután meg jön a hideg zuhany, amikor megkérdezem, hogy mikor talizunk? -hahaha hamarosan!

( talán ha megint nem lesz jobb, ha nincsen ló, jó a szamár is )

Kedves Barátaim véleménye megoszlott a kérdésben. A vállalkozásom, tengernyi tennivalóm megvár. Mi bajom lehet? Megköszönve az invitálástt elfogadtam a meghívást.

Wellness weekend szombatja

Már hajnalban hatalmába kerített a vágy, hogy nem sokára láthatom Szilviát.
A kórházi ügyelet szerencsémre nyugodtan telt, mivel éjszaka mindenki nyugodtan hevert.
Kilenc órakor nála találkoztunk. Sorsot húztunk, melyikünk autójával utazzunk. De én csaltam a kétfejű, írás nélküli pénzérmével, így az én „kék villámommal”, vágtunk az útnak.
( tudom, fő a bizalom de saját autóm és a magam képességeit legalább ismerem.)

A közös jövőben való kételyemet az sem rendítette meg, hogy hamar bizalmas légkör alakult ki köztünk. Mint mindig, mindenről, most erről is egy aktuális idézet villant elmémben:

„Ledobom önként viselt test-lelki erényövem, Megfontolás nélkül kitárulkozom egészen,
Átnyújtom magamat: kedvedre időzz bennem, Vedd ami kell, nem kérek cserébe semmit,
Megfontoltan nem méricskélek, latolgatok, Nem hozok írott és íratlan szabályokat,
Felajánlom valómat, kezedbe hajtom arcomat, Feltétel nélkül megadom szívem birodalmát,
Kívánlak: Legyél világom üres világodban!” (Zimonyi Zita)

Egy „műszaki” pihenőre álltunk meg csupán, ami csókcsatába torkollott. És meggyőződéssel mondhatom a szilikon, megfelelő csomagolásban kellemes tapintású inspiráló anyag.

A szálláshelyünk elfoglalása zökkenőmentesen zajlott. A nagy utazásban „megéhezve” célba vettük a franciaágy helyett, nagy sajnálatomra, az éttermet.
A beszélgetés és étkezés közbeni ajakhullámzása és a csillogó szemeinek varázsa újabb rímeket hozott felszínre bennem:
„Hallod, hogy száll az éjben a vágy? Kitörte szobám ablakát, Belopta orromba tested illatát,
Aztán kacagón odébbállt…Rohant utána de mindhiába, eltünt gátlásaink homályába .
Mire ez a sietség? De agyamban dobol a vér…Tam-tatam, ne menj még! Hormondobverőkkel késik az éj, Szeretném hallani ismét, a tiltakozás elhaló énekét. Engedd, hogy testünk összeérjen, ebben a mandula illatú éjben. Nedves ajkammal megízlelhessem tested minden rejtett zugát. Ugye akarod? Mert én nagyon...”
(Hajdu Mária)

Az ízletes ebédből csak módjával fogyott, nehogy megzavarja a várható légyottot. A szobába érve pakolni kezdtem a pancsolós holmit, de „váratlan” programváltozás történt, ami a tusolóban hátmosásba torkollott. Röpke két óra múlva csak eljutottunk a wellness szintre.
Masszírozás, tangenton, pezsgő fürdő és a leáztatott szín újítása a turboszoliban.

A vacsorát sem kellett nagyon tukmálni, sikerült még a desszertnek is helyet találni. Közben pillantásommal arcát simogattam. Egyszer csak combjaim közt a lábfejét tapintottam.
Csak, nem kevésnek bizonyult a délutáni játék? Vagy evés közben jön meg az étvágy? Na várj még!Vajon meddig tart a csodás Mennyország? Újra rímel bennem a boldogság.

„Csintalan vágyat álmodik az éjjel, És azt képzeli találkozott a szenvedéllyel.
Ez az éjszaka felgyújt, az érzés szinte lángol, Buja Nő lesz most a szende családanyából.
Tested simítja, elnyújtózik kéjjel, Merészen dacol most minden szenvedéllyel.
Szeme tüze csábít, ajka csókot akar, Tapadna hozzád a csípő, ölelne már a kar.
Mint tévelygő számára, mutat utat távoli fényjel, Úgy hív, csábít a nő: gyere már és érj el!”
(Komáromi János)

Wellness weekend vasárnapja

Ázsiaiakra jellemzően, résnyire nyíló szemmel konstatáltam, hogy nem álom volt csupán az élmény áradat, a tesztoszterin tenger felszabadulás, ami végig kísérte a tegnapi varázslatos napot.
Sokat kaptam, tanultam, de én is megmutathattam, hogyan csinálják a Spanyolok.
Erre is jó volt az a pár év amit a fasion szakmában töltöttem a sok szép nő között.
Szilvia édesen szuszogva, szinte mosolyogva pihent.
Mint azt mindenki tudja a szex szépíti a nőket.
De az egy éjszakás kalandok résztvevői, reggel egymásra pillantva nem így látják!
Én határozott vágyat éreztem a folytatásra, a hétköznapok folytatására is. Ezért nem a laptop irányába indultam, hanem fogat mosni. A gondolataim elragadtattak:

„Tenyeremben őrzöm tegnapi illatod, Néha kinyitom, újra bimbózzon.
Álmos szememben azt a pillanatot, Eszeveszett tépés, karmoló köröm,
Mély sikolyok cikázó ostorcsapása, Húzlak magamra, úszok beléd,
Végtelen légnélküli, fojtó merülés, Izmaimban összekötözött szorítás,
Sohasem engedlek, nem lazítok már.”

Közben őt is felébresztette az éjszaka elfogyasztott folyadék mennyiség.
Meglepett, hogy már első útja hozzám vezetett a „jó reggelt” csókkal.
A tusoló már ismerősként köszöntött bennünket. Aztán ismét bele feledkeztünk egymásba alaposan.
Még jó, hogy előrelátásként 11-re beállítottam az ébresztést, a szoba elhagyása miatt. A jelzés tudatta velünk, hogy a svédasztalos reggeliről már lecsúsztunk.
Nem mintha, nem laktunk volna jól éppen az imént egymással.

Hazafelé Hatvanban elfogyasztottunk egy finom, kiadós háromfogásos ebédet.
A hangulat hanyatlását az átdorbézolt éjszakának tudtam be. Mikor elbúcsúztunk, nem kérdeztem a holnapról. Már az elején sem tápláltam hiú reményeket e kapcsolat iránt. De titkon bíztam benne, hogy nem csak a hétvégére szóló kikapcsolódást fogom jelenteni neki.

Otthon a kandallómba begyújtottam, leültem a gép elé és elkezdtem megírni ezt a történetet.
Eszembe villantak a felejthetetlennek tűnő momentumok. Közben vártam Szilvia jó éjt puszi sms-ét.
Már a szombat végénél tartottam, amikor az üzenet jelzéstől izgatottan kaptam a telcsimhez.
Ö az, igen ő írt! A szívem, pulzusom hevesen ver, remegő ujjakkal nyitom meg a menüt.

A következő pár sor könnyeket csalt a szemembe:

"Ne szólj, szól helyetted a csend! Ne nézz, hunyt pilláid mögött vagyok!
Ne hívj, hívnak az álmaink! Ne keress, hisz úgy is ott vagyok!”
(Szabolcsi Erzsébet)

Bezzeg, ha én kedves „WEBRANDIS” barátaimra hallgatok, akiknek kikértem a véleményét a dolgok megtörténte előtt, akkor most szegényebb lennék egy édes csalódással!

Az egyiktől aranyos barátnőmtől kaptam szerdán, aki javasolta hogy éljek a lehetőséggel.

„A siker úgy alakul ki, ha kudarcról kudarcra haladsz, mégsem veszíted el a lelkesedésedet”
(Abraham Lincoln)

Momentán itt szó sincs kudarcról, Csupán Szilvi ragaszkodik a single tradicióihoz.

Én meg ezzel a történet leírásával, talán az utolsó esélyemet is eljátszottam az előtt a kedves, őszinte, valódi társra vágyó előtt , akinek nem csak egy weekend-re kellenék.

Kiegészítés bejegyzése a negyedik napon:

"Hiányzol, mert úgyteljes az életem, hogy vagy! Tudom, érzem a létezésed,
Szeretem, ha érzem a lélegzésed, amikor velem vagy!
Jó, ha elmész, s hagyod, hogy Én szárnyaljak romlott lelkem kis vétkeivel,
De kérlek, gyere ha kell! Vagyok neked, szólj mikor szólnod kell, én válasz leszek az egész életben!

Köszönöm! Sylvid"

A cikket írta: Lakyluck

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: