2. rész
Látogatók száma: 58
De az élet a legcsodálatosabb ajándék, nem igaz?
Nem tudom. Persze hogy vannak jó pillanatok, néha órák. Mi kell a boldogsághoz? Tudatmódosító szerek. Alvás, drog, mámor vagy szerelem. Mielőtt valaki végletesen felháborodna, vegyük a drog szót a lehető legtágabb értelmében. A jó zene vagy a hobbi is úgy működik, mint a drog.
Nézzünk egy másik hozzászólót. Ezt írja: „Nem érdemes menekülni az élet elől. Ez és a hasonló problémák (előbb a gyereknevelésről volt szó) nem igazi problémák. Valami más alapfélelmed lehet.”
Most következik a pengeváltás:
„Az élet elől csak menekülni lehet. Ha az élet önérték, ajándék volna, akkor érdemes volna fejest ugrani ebbe a kalandba, és vállalni mindent. Még egy gyereket is. De az élet nem ajándék, inkább kéretlen teher, amit anélkül akasztanak az emberek nyakába, hogy erről megkérdezték volna őket.”
Lehet, hogy megkérdezték, és mi rábólintottunk, aztán elfelejtettük. Másrészt nem hiszem, hogy bárki is igent mondana, ha arról faggatnák, akar-e szegényen, kirekesztve, elhagyottan, vakon vagy kerekes székben élni. Kéretlen teher.
Persze mindenki ismer valakit, akinek az ismerőse minden szerencsétlenség és hátrány ellenére teljes életet él, értéket teremt, szeretik és elégedett. Sajnos ezek a szupermenek mindig csak az ismerősök ismerősei, mi magunk örökké falakba ütközünk.
Mi magunk építettük fel ezeket a falakat, mondják erre a reinkarnáció hívei. Mert nem elég, hogy sok gondunk-bajunk van, legyen még egy nagy adag bűntudatunk is.
Lelkifulladás, ahogyan a most futó VV egyik agyhalott szereplője megjegyezte.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Müszélia!
Jó ez a kis szösszeneted. Tetszik a laza megközelítés... Nekem is az ismerősöm ismerőse mitől él olyan fene jól, amikor meg nem is... Én meg? Tele vagyok kék-zöld foltokkal... :-)
Puszi!
Éva
lazán, mint a kazán. amúgy ezek nagyon komoly egzisztenciális kérdések.
Jó ez a kis szösszeneted. Tetszik a laza megközelítés... Nekem is az ismerősöm ismerőse mitől él olyan fene jól, amikor meg nem is... Én meg? Tele vagyok kék-zöld foltokkal... :-)
Puszi!
Éva
/A csodák tanitása. Édesviz Kiadó 2014./