A véletlen!
Látogatók száma: 46
"Anya az, aki szeret és támogat" (ismeretlen)
A férjem tartalékos katonatiszt volt, annak idején még be-be rendelték gyakorlatokra. Karácsony előtt három hónapra bevonult. Nagy volt az öröm, amikor hazatért, természetesen meg is lett az eredménye. Ismét állapotos lettem. Amikor az orvoshoz elmentem, örömmel újságolta, hogy gyermeket várok. Kétségek között voltam, hiszem én mindig is csak egy gyereket akartam, de szégyeltem elmondani az orvosnak, hogy nekem ez a gyerek nem kell. Ismét elképzeltem milyen legyen, természetesen ugyanolyan legyen mint az első gyermekem, csak lányba gondolkodtam. Mintha érezte volna második gyermekem, hogy nem akart gyerek, olyan jóságos volt már akkor is. Mintha belülről erőt adott volna, megnyugtatott. Szélem, hossza egyforma volt, így nagyon bizakodtam, hogy lány gyermekem lesz. Eljött az idő, és az orvosom örömmel ujságolta, hogy gyönyörű kisfiam született. Megint?! Teljesen magam alatt voltam. Amikor kihozták a kisfiamat, nagyon sírt, mintha érezte volna csalódásomat. Én is sírtam, mert tudtam, hogy nekem sohasem lesz lányom! Bejött a nővérke és megkérdezte, hogy miért sírok, van valami bajom? Nem mertem elmondani, hogy egy gyönyörű, egészséges gyermeket hoztam a világra, és azért sírok mert nem lány!!! Megtöröltem a szemem, megsímogattam gyönyörű gyermekemet, ne sírj, téged is szeretni foglak! A gyermekem megnyugodott, mintha értette volna szavaimat. Egy hatalmas nagy baba volt, fehér bőrű, szőke hajú, szürkéskék szemmel. Mindig azt mondtam, hogy a két fiú nekem egyforma, csak színben különböznek.
Rajongásig szeretem fiaimat, tudják jól, hogy nincs olyan amit ne adnék meg nekik! Én őket sohasem fogom cselben hagyni, rám mindig, minden körülmények között számíthatnak.
Az a sok-sok szeretet, amit adtam nekik, mindig visszaköszön. Abban a szóba, és ahogyan kiejtik azt a szót: "Anyu". A szeretet, a tisztelet sugárzik belőlük!
A cikket írta: T.Zsóka
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Na, ezt jól meg azt mondtam. :)
Én a lányommal voltam szabályos 360 fok, a fiammal meg csúcsos.
Hol volt akkor még ennyi vizsgálat előre...
:)
a szeretet egy valami csodás szó és a legcsodálatosabb, ami csak létezik a világon
Azt mondta a nővérem régen, viccesen "majom szeretettel szeretem a gyermekeimet".
Mi 7-en voltunk testvérek, vannak vitáink, de nagyon összetartóak vagyunk, erre nevelt Édesanyánk. Ha megkérdezik, hogy milyen gyermekkorra emlékszem, mindig előjönnek a szép emlékek. Bár nem voltunk gazdagok, de sohasem éheztünk, volt ünneplő ruhánk, hétköznapi, amennyi szükséges volt. De azt a sok-sok szeretetet amit a szüleinkből kaptunk, az bearanyozta életünket.
Amikor a védőnő azt mondta, hogy nem szabad a gyereket felvenni, ha sír, mert elkényeztetjük. És akkor mi van??? Nekem ez sohasem jelentett problémát, azonnal megnyugtattam, érezze biztonságban van! Átrendeztem az életemet, akkor takarítottam, főztem, amikor aludt.
Fiaim tudják, rám mindig, mindenben számíthatnak!