Anya csak egy van...
Látogatók száma: 72
Amíg a fodrásznál várakoztam, kezembe akadt egy régi Nők Lapja. Egy olvasói levél kiakasztott. Egy fiatal lány panaszkodott édesanyjára, aki egyedül nevelte őt, és most, amikor már a lány felnőtt, éli a saját életét.
A csaj irigyli, hogy az anyukája nélküle is boldog, sőt mi több, pasit is fogott magának.
Na ezen a ponton totál felháborodtam. Mit képzel ez a már 'felnőtt' gyerek? Ez a lány véleményem szerint csupán papíron felnőtt, az anyjához való gyerekes hozzáállása legalább is ezt tükrözi.
A legszomorúbb az, hogy sajnos sok hasonló példát látok. Egyik ismerősöm szerint a gyerek a 'leghálátlanabb befektetés', és ez milyen igaz! Elvárják, hogy az anya élete végéig istápolja őket, körülöttük forogjon a világ. Ne szóljon bele a magánéletükbe, mindent fogadjon el, amit ők kitalálnak, cserébe áldozza fel magát, ne legyen magánélete, ne élvezze az életet, minden gondolata kizárólag a gyerekek körül forogjon.
A köldökzsinórt soha nem akarják elvágni, az anyjukból akarnak 'táplálkozni' mindörökké.
Az anya már akkor áldozatot hoz amikor teherbe esik. Attól a perctől kezdve megváltozik az élete. Nem is akárhogyan! A teste és a lelke is hatalmas próbát áll ki a terhesség alatt. Pedig az áldott állapot még csak a kezdeti szakasza egy soha véget nem érő folyamatnak!
Miután életet ad a gyermeknek számtalan aggódás, idegesség, álmatlan éjszaka elé néz. Nem akarom részletesen ecsetelni, de egy biztos, mire nagykorúvá válik a csemete az anyák szépen lassan belefáradnak az anyaszerepbe. Az lenne az egészséges, ha a gyermekek megköszönnék mindazt, amit az anyák értük tettek, és kirepülvén a fészekből hagynák őket ÉLNI. Örülnének annak, hogy a mamájuk talál egy új hobbit, másodvirágzását éli. Ehelyett mit kap az anya? Lecseszést. A gyerek egy olyan bélyeget ragaszt rá, ami kimondja: "Születésemtől fogva kutya kötelességed életed végéig feláldozni magad, és szolgálatomba állni, megfosztva magad egyéb földi örömök élvezetétől."
Most én, két nagykorú gyermek szülőanyja, erre ünnepélyesen fityiszt mutatok!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon tetszett az írásod! A probléma örökérvényű és nem egyedi. Számtalan rossz példát tudnék felhozni arra, ahol a gyerekek ingyen cselédnek használják az édesanyjukat és sohasem akarnak felnőni. Főleg a mostani, rossz gazdasági helyzet idején kezd elterjedni, hogy a már régen felnőttkorba lépett gyerekek is a szülők nyakán élősködnek, nem vállalnak munkát, hiszen a szülők erejükön felül is eltartják a lusta gyereküket. Miért is ne lenne jó otthon, amikor nem kell szállást, étkezést, rezsit, fizetni. Még a zsebpénzt is a szülőtől lehet kikunyerálni.
Már aki ezt hagyja! A szülők miután teljesítették a kötelességüket engedjék csak útjukra a felnőtt csemetét, hogy önálló emberként birkózzon meg az élet nehézségeivel! Ők pedig tisztes távolból egyngessék az útját úgy, hogy közben a saját életüket élve, magukra is gondoljanak!
Jogos a fityisz! Te is éld az életed, hiszen neked is csak egy van belőle! Az
5+1 csillagocska pedig jár neked!
Puszillak
heleenke