Az internet árnyoldala
Látogatók száma: 34
Aki használja az internetet, az tisztában van előnyeivel. De kevesen tapasztalták meg hátrányait. Én a fiam történetét osztom meg veletek. Őt kereste meg egy pedofil a hálózaton keresztül.
Mindig jó volt gyermekeimmel a kapcsolatom, és ezen a történeten azért is csodálkoztam el. Mert még most sem értem, hogyan is történhetett? De az elején kezdem.
Akkoriban kint dolgoztam Dublinba, de napi szinten beszéltem gyermekeimmel és édesanyámmal. Természetesen az interneten keresztül. Ezért szinte mindenről értesültem.
Fiam március magasságában elkezdett beszélgetni egy tőle 15 évvel idősebb férfival. Ő ekkor volt 11 éves. Ezen mindenki csodálkozott, és rendszeresen kérdezgettük a gyereket, miről beszélgetnek Ők ketten.
Majd egy vagy két hónap elteltével lányom arról kezdett mesélni, hogy fiam kezdi bezárni szobája ajtaját, amikor gép előtt ül. Természetesen Én finoman próbáltam puhatolózni, miért viselkedik másképpen. Kitérő magyarázatokat kaptam. Ezért édesanyám még jobban odafigyelt a gyermekre és viselkedésére.
Abban az évben június elején mentem haza szabadságra és meglepetésemre semmi furcsát nem vettem észre a fiún.
Pedig ekkora már nem csak a zárt ajtóról meséltek, hanem az érdekes dacolásokról is. Mert a testvérével már elkezdett a fiú ellenkezni.
Egy napsütötte délutánon aztán minden kiderült. A fiam úgy felejtette a gépét és átszaladt a barátjához a szomszédba. Én ki akartam kapcsolni a gépet, de szóltam a lányomnak, hogy jöjjön, mert valaki keresi a testvérét. Azt gondoltam ismeri, hát ismerte! Tudta ki az! Azonnal elhadarta, hogy ez a valaki miatt vannak mostanában a viták itthon.
Na, Én gondoltam egyet és válaszoltam az illetőnek. De lányom segítségét kértem, mert szlengekben beszélt az illető, amit részben nem értettem. Válaszolni, pedig abszolút nem tudtam rá.
Így beszélgettünk 10 percen át, és csak nézem a monitort, hogy ilyen nincs!! Közben megjött a fiam is, és csendesen összekuporodva ült az ágyán. Furcsa volt ez a reakciója, mert nekem úgy tűnt fél valamitől. Lehet, hogy az Én veszekedésemtől, de a másik fél viselkedése is közrejátszott. A kamera be volt kapcsolva és a modern cukros bácsi éppen egy csokoládét kínálgatott. Amikor erre sem kapcsoltuk be a kamerát 10 darab DVD filmet ajánlott fel és kérte, hogy találkozzak vele (illetve fiam), és akkor megkapom a filmeket.
Itt elszakadt idegzetem fonala és nyomdafestéket nem tűrő szavakon közöltem vele, hogy 20 perce kivel beszélget!! Természetesen ekkor Ő megszakította a beszélgetést.
Fiam, ekkor már sírvafakadt, mert többször elhangzott pedofil kifejezés. Nagyon meg volt rémülve!
Őszinte beszélgetés következett és elmesélte azt a folyamatot, hogy az idegen hogyan férkőzött a bizalmába. Megdöbbentem!
Gyakorlatilag a korához képest értelmes gyermekből lassan kiszedett minden információt. Hová jár iskolába, kivel él, mit szeret csinálni szabadidejében. Ezután pedig lassan rá akarta venni, hogy találkozzanak, és ne meséljen róla senkinek. Csak ott hibázott a pedofil, hogy fiam egy szerető és gondoskodó családban élt! Odafigyeltek rá, és a gyermek is ragaszkodott az idősebbek véleményéhez.
Beszélgetéseiket saját szememmel is elolvashattam, ugyanis gépünk naplózta.
Na, ekkor ijedtem Én meg! Mert 2 hét múlva el kell utaznom, és fiam most már fél.
Mit tegyek? Ezen tanakodtunk édesanyámmal, végül úgy döntöttünk felhívjuk a rendőrséget. Telefonon azt a felvilágosítást kaptam, hogy ilyen ügyet személyesen kell elrendezni.
Útra keltem és fogadtak is az életvédelemmel foglalkozó nyomozók. Meghallgatva történetemet, és végigolvasva az üzeneteket, azonnal megkezdték a nyomozást. De itt újabb meglepetés várt. Tudtuk az illető telefonszámát, de titkos szám volt, és nem történt bűncselekmény, ezért a rendőrség sem kaphatta meg. Nem hittem a fülemnek!!
Tudtuk az e-mail címét, de itt is hasonló komplikáció lépett fel. Hát, a jog már csak ilyen! Ezek után engedélyeztem, hogy bonyolult technikai úton a mi gépünk felől közelítsék meg az illetőt, és ezúton megtudhatjuk hol is van az a gép. Nem tudtuk meg! Mert bűncselekmény nem történt, így a jogi része erősen kötött volt. Technikailag meg nem tudtak bemérni senkit. Az egész jogi dologban az háborított fel, hogy mivel a család megakadályozta a bűncselekményt, ezért hiába tudtunk róla olyan dolgokat, amivel azonosítható, nem lehetett!!
Azon a nyáron fiam nem mehetett sehová egyedül, mindig valaki ott volt mellette. Megszakította a kapcsolatot az illetővel. Ősszel, pedig testvérével ment és jött egyszerre az iskolába. Egy év telt el így!
Én csak azt nem értem, hogy ki védi meg azokat a gyermekeket, akik nem ilyen családban vannak, vagy ha nem ennyire őszinték?
A cikket írta: Farkas Margit
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Pussz,
Tündér :-)