Ballagásra készülődünk :)

Látogatók száma: 25

Jövő héten ballagás lesz nálunk :). Tehát éppen ideje hozzákezdeni a szervezéshez.

Már megbeszéltük és a hét folyamán fiam meg is hívja azokat az embereket, akik részt fognak venni ezen az összejövetelen, a ballagásán. Ez az Ő feladata :).
Az enyém pedig az, hogy mindenki jól érezze majd magát azon a napon. Mert ennyit talán a gyerek is megérdemel, és egy jó alkalom, hogy a bővebb család összefusson, és a jóbarátokkal is találkozzunk. A lista nem hosszú, de rajta van az, aki fontos számunkra. Ezek az emberek mind hozzájárultak bizonyos szintig, hogy fiam az elmúlt nyolc évben tanuljon , és oda eljusson, ahol ősszel elkezdi tanulmányait.
Jelen lesznek a nagyszülők, nővére, nagybácsik, nagynénik és két baráti család.
Attól a két baráti családtól sokszor kaptam tanácsot, hogy is oldhatom meg a felmerülő nehézségeket.
A nagyszülők pedig sokat nyüstölték, hogy több is kitelik tőle, hát legyen kedves és tanuljon :)). A nagynénik, nagybácsik is nógatták, ha szükséges volt.
Lányom, pedig az idősebb jogán sokszor magyarázta el azokat az anyagrészeket, amiket nem értett a kicsi.
Most, hogy a szervezés vége felé járok, bizony sok minden az eszembe jut.
A tanév kezdetétől napi szinten ment, hogy "mi is legyen ebből a gyerekből" témakör megvitatása. Mindenkinek más volt az elképzelése. De, ami a legjobban aggasztott, hogy fiamnak ilyen nem volt! Ő nem tudta mi is akar lenni, ha nagy lesz.
Így, tehát a felnőttek javaslatot tettek, hogy mi lenne a legjobb, Ő pedig beleegyezett. Majd jött az előkészítő, központi felvételi időszaka.
De, talán legnehezebben azok a hónapok teltek, amikor vártuk az eredményt. Az utolsó hetekben a nemtörődöm fiam kezdett bepánikolni, mert az osztálytársai sorra kapták az értesítőket. Ő, pedig még semmit.
Én rendületlenül hittem benne, hogy oda felveszik, ahová menni szeretne. Csak ekkora már Ő adta fel. Morgott és azon kezdett gondolkodni, hogy akkor Ő mihez fog kezdeni ősszel? Nővére még cukkolta is, hogy a jegyző majd kijelöl neki és sorstársainak valami iskolát :).
Próbáltam csillapítani a kedélyeket, kisebb - nagyobb sikerrel.
Majd hozzánk is bedobta a postás a várva várt levelet. Már a postaládánál izgatottan nyitottam ki. Felvették!
Szaladva mentem be a házba, mosolyogva adtam oda fiamnak, hogy olvassa el.
Felszabadult hurrá volt a reakció. Egy kő esett le a szívemről.
Másodszor csináltam végig ezt a tortúrát, és hálás vagyok a sorsnak, mert gyermekeim bejutottak oda, ahová menni szerettek volna.
Tehát, most örömmel készülődök a ballagásra, ezek után a stresszes hónapok után.
Biztos el leszek érzékenyülve, mert lányom ballagásán is könnyeimmel küszködtem. Nagy nap az ilyen, egy mérföld kő a gyermek és a szülő életében is. Már nagyon várom, hogy ott legyek.

A cikket írta: Farkas Margit

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

anubis

Kedves Margit, én ugyanebben a cipőben járok most, átérzem a helyzetedet:) Mi is reszketve vártunk a papírra, ami aztán jó hírt hozott, most pedig már megkönnyebbülve várjuk a ballagást. És sírj csak nyugodtan, mi anyák, mindig ezt tesszük:))
Kívánom, legyen sok örömöd gyermekeidben , és jó bulit a ballagásra:)

ginesz

Én is sirtam minden ballagáson, de szerintem még az esküvőjén is sírva fogok fakadni:-)Ez a mi jogunk anyáké:-))

Orsolya

A ballagás, mindig nagy öröm az életünkbe! Főleg akkor, ha gyermekeink ballagnak! Az enyém ugyan még nem, de remélem, egyszer majd vele örülhetek, úgy ahogy most te! Jó bulizást és kikapcsot! Orsolya

Tündér

Kívánom, hogy a ballagási összejövetelen jól érezzétek magatokat, minden flottul menjen. Valamint Gratulálok a fiadnak és sok sikert, kitartást kívánok neki az elkövetkezendő esztendőkben!:-)

Pussz,
Tündér:-)