Boldog, sírós ünnepeim
Látogatók száma: 37
"Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára, Mint mikor az anyja Őt karjaiba zárja...
...Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás,
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.
Ismeretlen szerző"
Amikor Marci óvodába került, abban az évben betegsége miatt kimaradt az első Anyák napi műsor az életünkből.
Középső csoportban már izgatottan készültünk mindketten.
A jelzett időben szépen kiöltözve (fényképezőgéppel csőre töltve) mentünk az Ünnepségre.
Egy versszak jutott az én félénk kisfiamnak, de a szereplés miatti félelmében sírva mondta el.
Több se kellett nekem, már az én könnyeim is folytak megállíthatatlanul.
Következő évünk igencsak rendhagyóra sikeredett. Télen egy súlyos műtét több, mint három hónapra elszólított a családomtól. Nagyon nagy megpróbáltatás volt ez mindhármunknak.
Márciusban tértem végre haza véglegesen. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az én kisfiam újra hozzám bújva megbocsássa azt, hogy hónapokig nem voltam mellette.
Így vártuk az Anyák napi ünnepséget.
Abban az évben a kis falunk templomában került megrendezésre a megható összejövetel.
Most sem jutott több, mint két versszak, a tömegben nem is láttam őt közelről, de a hangját megismerve kitört belőlem az a sok fájdalom, amit túléltünk és csak peregtek a könnyek.
Az intenzív osztályon töltött hosszú idő alatt sokszor nem gondoltam azt, hogy én még ott lehetek.
És ott helyben hálát adtam a Jóistennek, amiért megengedte nekünk, hogy együtt maradjunk.
Ilyenek voltak az én boldog, sírós ünnepeim.
Kedden lesz az első iskolai Anyáknapi ünnepség. Már a táskába készítettem plusz egy csomag zsebkendőt.
A cikket írta: gaboca
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kívánok a fiadnak gyors gyógyulást és az egész családnak jó egészséget.
Már jól van,éppen holnap érettségizik.Az élet megy tovább.
25 és 20 évesek a fiaim,velem élnek,nagy-nagy szeretetben.Május első vasárnapja,persze mi is megyünk együtt Édesanyámhoz,virággal,mert ez a természetes.Én is biztosan kapok holnap reggel egy gyönyörű virágcsokrot,mert elmennek hajnalban érte.De nem ez az igazi!!
Az,hogy minden nap beszélek Édessel,és minden héten Nála vagyok,igyekszem minden gondjában segítségére lenni.Hogy jókat beszélgetünk,nevetünk,s ha este úgy érzem,hogy valamiért nem olyan a hangja,mint kellene,akkor irány az autó,és szaladok hozzá,pedig vidéken él,én meg a Fővárosban.
Hogy nincs olyan nap,amikor ne kapnám fiaimtól az ölelést,az odafigyelést,a szeretetet.Kisebbik fiam 2 hete kórházba került műtötték,csak én kelletettem,egész nap fogta a kezem,és fájdalmaiban osztoztam,mert úgy szorította.
Amit kaptunk saját gyermekeinknek adjuk tovább,S ha olyan szerencsések vagyunk,mint én,hogy Édesanyám köztünk van,az a legszebb!!
A szeretet nem más,mint adás,önmagamból!!!
Jól írod, amit kapunk, azt adjuk tovább. Nem lehetek elég hálás Édesanyámnak mindazért amit értünk tett.
Az,hogy minden nap beszélek Édessel,és minden héten Nála vagyok,igyekszem minden gondjában segítségére lenni.Hogy jókat beszélgetünk,nevetünk,s ha este úgy érzem,hogy valamiért nem olyan a hangja,mint kellene,akkor irány az autó,és szaladok hozzá,pedig vidéken él,én meg a Fővárosban.
Hogy nincs olyan nap,amikor ne kapnám fiaimtól az ölelést,az odafigyelést,a szeretetet.Kisebbik fiam 2 hete kórházba került műtötték,csak én kelletettem,egész nap fogta a kezem,és fájdalmaiban osztoztam,mert úgy szorította.
Amit kaptunk saját gyermekeinknek adjuk tovább,S ha olyan szerencsések vagyunk,mint én,hogy Édesanyám köztünk van,az a legszebb!!
A szeretet nem más,mint adás,önmagamból!!!