Borjúnevelés
Látogatók száma: 82
Van olyan, hogy a gyerek férjfogás céljából készült, de a pasi nem hagyta magát.
Borjúnevelés
Lakik a házunkban egy fiatal anya, nevezzük Tehénnek. Ez nem sértés, aki a gyerekét Borjúnak nevezi, az maga csak Tehén lehet. Nem tudom, miért döntött úgy, hogy neki kell egy borjú; valószínűleg még sosem látott más kétéves fiúgyereket, vagy senki nem mondta meg neki, hogy egy ekkora csemete hogyan működik. Tehén minden nap pontosan tízkor lehozza a gyereket a kertbe, és holt komolyan elmagyarázza neki: Tudod, mik a szabályok, már nagyon sokszor megbeszéltük. Azonnal hazamegyünk, ha nem fogadsz szót! – A hegyi beszéd ma kiegészült egy újabb fenyegetéssel: És összetöröm a játékaidat!
Borjú szerencsére nem érti, megindul a pad vagy a hinta felé. Tehén a nyomában liheg, és üvölt: Állj meg! Nem szabad! – Jó, Borjú megáll, és most egy bokorral próbálkozik. Nem szabad odamenni, nem szabad letépni, ne vedd a szádba, ne edd meg, nem, nem! - Borjú megcélozza a homokozót. Ne mehetsz be, mert piszkos leszel! Ne fogd meg, ne nyúlj hozzá, ne szórd a homokot, ne csináld, nem tudsz nyugton maradni? – Borjú csak annyit ért, hogy anya dühös, és bőgni kezd. Ne ordíts! Gyere ide! Gyere! Azt mondtam, hogy idejössz! Mindjárt felmegyünk!
Borjú nem megy, és megfeszítetten gondolkodik. Talán Barbival és Andival szabad lesz játszani. De nem, Tehén már ott liheg, és felháborodottan harsog: Azt mondtam, hogy idejössz! Most rögtön! Nem látod, hogy az őrület határán vagyok?
Én látom az emeleti ablakból, de ez édeskevés. Borjú végre leül a padra az anyja mellé, halkan hüppög. Tehén előszedi a zsírkrétát, és rajzol. Hát, nem egy Leonardo. A kerti utak kockaköveit szokta kiszínezni lilára, hupikékre. Elvárja, hogy Borjú órák hosszat gyönyörködjön az alkotásban. De mi ez már megint? Borjú szaladgálni szeretne, és kétségbeesetten menekül. Tehén utána, reng a hája. Megmondtam, hogy oda nem szabad menni! Oda se! A lépcsőre se! Azonnal felmegyünk!
És már mennek is, Tehén könyörtelenül vonszolja maga után a bömbölő gyereket.
Ugyanez délután ötkor újra, másnap tízkor újra, a végtelenségig.
Nem vagyok közelebbi ismeretségben Tehén asszonysággal, hiába mondanék neki bármit, semmi közöm hozzá, és ő úgyis jobban tudja.
Bika nem tartozik a Tehénhez, a gyereket a gólya hozta. Gondolom, itt az alapvető probléma, nehéz lehet évek óta bika nélkül. Ezen nem tudok segíteni.
Sajnálom szegény kis Borjút, meg persze magamat is. Default női hibafaktor. Minden nap kétszer ugyanaz az előadás.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Szia Müszélia!
Senkinek sincs joga tönkretenni egy életet, mert nem csak ő, te és mindenki ennek issza meg a levét. Mert egy nyomorék lelki világú felnőtt lesz belőle, a társadalmat, az embert gyűlölő. Az első persze az anyja lesz, akin megtorolja, még ezt nem tudja, de te és én és sokan már tudjuk, csak ez a anyának nevezett valaki, ez nem tudja még.
Ezért kell felhívni a figyelmét, hogy felháborítja a környezetét. Ha te nem, akkor a hatóságok tudni fogják mi a teendő. Először csak figyelmeztetik.
Az ilyen dolgok felett nem szabad szemet hunyni.
Puszi,
Éva
Nagyon igazad van.:)