Életképek Vivivel
Látogatók száma: 132
Nem vagyok anya, talán soha nem is leszek a szó legszorosabb értelmében, de az öcsém jóvoltából kéthetente enyém is lehet az ő gyereke. Ő Vivien.
Mesélem Lencsinek, a másik kis kedvencemnek a szokásos esti programot Vivivel.
- Menj fürdeni! - kezdem.
- Nem is tudom, hogy akarok-e fürdeni - vágja rá tiszta csokis arccal.
- Nem kell még lefeküdni, csak menj fürdeni, mert kihűl a víz.
- Na jó...
Feláll, hogy kivegyem a kádból. Megtörlöm felül a rózsaszín fürdőlepedővel, majd körbetekerem vele és kiemelem a gyerekkádból, hogy a karjaimban áthozzam a fotelba - télen a kandalló elé - hogy befejezze a törölközést és felhúzza a pizsit. Miközben így körbetekerve a magasba emelem a kádból, és megrázom, hogy lecsepegjen a lábáról a víz, minden egyes alkalommal ezt énekli:
- Esős évszak várható! Esős évszak várható! Esős évszak várható!
Egészen addig, míg a két helyiségen keresztül végül a fotelt nem éri a lába.
Egy múltkori fürdés és esős évszak éneklés után azt mondja, hogy rajta gyakorolok, mire lesz gyerekem. Mondom neki, hogy szerintem nekem nem lesz gyerekem. Erre rávágja, hogy már van, ő.
Később közelharcot vívunk zokni miatt. Én akarom, ő nem. Persze csak az ő lábára. Nem mutatok jó példát a saját mezítlábasságommal. Kijelentem:
- Zoknit húzol vagy papucsot? Nem mászkálhatsz mezítláb! - marad a zokni.
Persze nem találja a táskájában. De én megtalálom neki. Nincs ellenkezés.
Most éppen joghurtos jégkrémet eszik, saját készítésűt, és rajzfilmet néz az egyik mesecsatornán. Hófehérke és Pöttöm Panna ma tizenkettedszerre kivégezve. Szigorú vagyok, már este 22h lesz lassan. De nem bánom, ha fent van, amíg én is. Bagolygyerek.
Tudom szigorú vagyok, mert kezet kell mosni evés előtt, zoknit fürdés után, és papucsot is, ha úgy akarom. Egy pár hete itt volt anyám is, a fél rokonság is, és Vivi mezítláb szaladgált. Hideg volt még.
- Húzzál papucsot a lábadra! - förmedtem rá, mire megszólalt:
- Végre valaki törődik velem!
- A csuda tudja mit eszik rajtam, amikor mindig olyan házsártos vagyok - írom Lencsinek, a kis tizenkét éves barátnőmnek. - Te tudod?
- Nem, de jó fej vagy - kapom meg a választ.
Ez a lényeg.
Vivi most épp rosszullétig ette magát kakaós palacsintával, csokival, pereccel, müzlivel, joghurttal. Mindjárt alszik. Kérdezi félálomban, hogy alszok-e vele. Én pedig nem vagyok elég önfeláldozó ahhoz, hogy bevállaljam, hogy keresztbe feküdjön rajtam az éjjel és végül egyikünk se aludjon. Mindjárt alszik is, és majd az ölemben átviszem az ágyába...
Fel akartam venni, erre felébredt. Azt kérdi:
- Alszol ma velem?
- Akarod?
Bólintás a válasz.
- Akkor menj az ágyadba később jövök - néha már leráztam így szegényt...
Ám, ezúttal ő húzott csőbe! Mert nem a saját szobájába ment, hanem az enyémbe!
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Cikkíró
Drága vagy Nyuszkó! :)
Válasz erre:
"Ő is keresztbe fekszik! :D" - :-)))
Nem vagyok tapasztalt ilyen téren, de szerintem jól csinálod:-)) Elhiszem, hogy nem könnyű.
"Puszi-Gyuszi!" - :DDD
Puszi
Válasz erre: Cikkíró
Szia Nyuszkó! :)
Ő is keresztbe fekszik! :D
Nem akarom elkényeztetni, ugye látszik? Nagyon vigyázok, hogy szigorú és igazságos legyek. De legalábbis ne nőjön a fejemre. Hát nem könnyű! :)
Puszi-Gyuszi!
Nem vagyok tapasztalt ilyen téren, de szerintem jól csinálod:-)) Elhiszem, hogy nem könnyű.
"Puszi-Gyuszi!" - :DDD
Puszi
Válasz erre: wadbikaiy
Hangulatos,jó.
Válasz erre:
Szia Virág!
"Mondom neki, hogy szerintem nekem nem lesz gyerekem. Erre rávágja, hogy már van, ő. " - :-))
Közelharc a zokni miatt? :D Ismerős...:D
"Nem, de jó fej vagy." - :-)) Ez igaz.
"Nem a saját szobájába ment, hanem az enyémbe!" - :DDD Minket is lerázott néha Anyu. Hol a Tesóm, hol én akartunk Vele aludni, hol mind a ketten... Ő is megígérte, hogy alhatunk Vele, aztán persze nem lett belőle semmi:D Persze nem mindig rázott le, de néha. Meg is értem, mert mindig keresztbe feküdtem Rajta...:-))
Ő is keresztbe fekszik! :D
Nem akarom elkényeztetni, ugye látszik? Nagyon vigyázok, hogy szigorú és igazságos legyek. De legalábbis ne nőjön a fejemre. Hát nem könnyű! :)
Puszi-Gyuszi!
Válasz erre: Yolla
Kedves Virág!
A szeretet, az egymásra figyelés nem családi kapcsolatok kérdése. Példa rá a fogadott unokám, aki engem nagymamájává fogadott és ma mennem kell az édesanyjával együtt ma este az iskolai anyák napi ünnepségre. Tagnap este is átjött, hogy a meghívást megerősítse - két hétig nem voltam itthon és csak telefonon beszéltünk -, meg azért is, hogy átadja nekem a maga készített ajándékát.
Pussz. Yolla
Én is így gondolom. Az igazi "rokonság" a szívben van, nem a vérben.
Puszi! V.
"Mondom neki, hogy szerintem nekem nem lesz gyerekem. Erre rávágja, hogy már van, ő. " - :-))
Közelharc a zokni miatt? :D Ismerős...:D
"Nem, de jó fej vagy." - :-)) Ez igaz.
"Nem a saját szobájába ment, hanem az enyémbe!" - :DDD Minket is lerázott néha Anyu. Hol a Tesóm, hol én akartunk Vele aludni, hol mind a ketten... Ő is megígérte, hogy alhatunk Vele, aztán persze nem lett belőle semmi:D Persze nem mindig rázott le, de néha. Meg is értem, mert mindig keresztbe feküdtem Rajta...:-))
Válasz erre: Cikkíró
Akkor este...?
Válasz erre: Cikkíró
Külalakra vagy miért?
A szeretet, az egymásra figyelés nem családi kapcsolatok kérdése. Példa rá a fogadott unokám, aki engem nagymamájává fogadott és ma mennem kell az édesanyjával együtt ma este az iskolai anyák napi ünnepségre. Tagnap este is átjött, hogy a meghívást megerősítse - két hétig nem voltam itthon és csak telefonon beszéltünk -, meg azért is, hogy átadja nekem a maga készített ajándékát.
Pussz. Yolla
Válasz erre: Tündér
Kedves Virág!
Nem kell szülni ahhoz, hogy jó anya váljon valakiből. Az érzés és gondoskodás fakadhat a bensőből is. Ahogyan nálad.
Pussz, Tündér
Teljes egészében egyetértek veled! Nekem is a két keresztlányom és most a fogadott unokám okoz sok örömet!
Pussz: Yolla
Válasz erre: Ailet
Igen. :))))
Válasz erre: Tündér
Kedves Virág!
Nem kell szülni ahhoz, hogy jó anya váljon valakiből. Az érzés és gondoskodás fakadhat a bensőből is. Ahogyan nálad.
Pussz, Tündér
Nem kell szülni ahhoz, hogy jó anya váljon valakiből. Az érzés és gondoskodás fakadhat a bensőből is. Ahogyan nálad.
Pussz, Tündér
Válasz erre: Cikkíró
Hát te miért nem alszol? :-) Jobban vagy?
Válasz erre: Ailet
Szia V!
A gyerekeknek is már születéstől kezdve megvan a magukhoz való eszük! Remekül tudnak irányítani és ha akarnak valamit, elérik. :))) Tapasztalom minden nap! Imádjuk őket ezért, vagy azért, mert azt hisszük ártatlanok, de tény, hogy ők még simán szeretetből csinálják mindezt.
Puszivirág!
A
A gyerekeknek is már születéstől kezdve megvan a magukhoz való eszük! Remekül tudnak irányítani és ha akarnak valamit, elérik. :))) Tapasztalom minden nap! Imádjuk őket ezért, vagy azért, mert azt hisszük ártatlanok, de tény, hogy ők még simán szeretetből csinálják mindezt.
Puszivirág!
A
Válasz erre:
Tényleg olyan, mintha a Te gyereked lenne.))