Negyvenhét 17

Látogatók száma: 47

Hat esztendős volt, erre tisztán emlékszem. Kerek hat volt Gréta, amikor is megajándékoztam valamivel születésnapja alkalmából. Vagy magam?

Nem vagyok híve ennek a kialakult anyagias világnak. Mindig is azt vallottam, ha júniusban elejtek egy fél mondatot, és azt kapom ajándékba ősszel a születésnapomon, annak mindennél jobban örülök. Számomra ez jelenti azt, hogy figyelek rád, mert fontos vagy. Grétinek nem voltak igényei, kívánságai még, hiszen a szavakkal is hadilábon állt. Arra igazán nem emlékszem mit kapott, milyen játékot, vagy konkrétan mit még, de azt tudom, akkor készítettem el egy fafaragást számára. Ismerős bácsi volt, aki ilyennek foglalkozik. persze én nem őzet kértem makkal, hanem egyéni elképzelésem szerettem volna vele elkészíttetni. Sikerrel jártam. Téglalap alakú, tetején félkörívben záródó, ikon jellegű cseresznyefa, melynek a kerete egy fél centire elhelyezett szívek halmaza, s benne a szöveggel.

HA NEM TUDSZ MOZDONYT VEZETNI, OLAJOZD A KEREKEKET!

Ma is tisztában vagyok vele, - hiszen már 13 lesz, - s még mindig nem érti ezt a mondatot, de most is azt vallom, talán ez nem is számára, inkább nekünk, az úgymond, értelmes embereknek szükséges szem előtt tartani.

A harmadik szülinapjára egy zongorautánzatot kapott. Erre tisztán emlékszem, hiszen ahányszor eljön örökké nyomkodja, és rettentően hangos. Más funkciója is van még, madárcsicsergés, béka kuruttyolás, kutya ugatás. Komolyan nem valami nyugtató, amikor nyomkodja. S miért nem viszi haza? Hát, mert a gyerekek ( lányom és vőm) roppant okosan kitalálták, ami hangos, elemes, széjjel szórható és hasra lehet esni benne az mind-mind, maradjon maminál. Így maradt nálam ez is s rengeteg játéka. Nem csinálunk belőle ügyet kitől kapta, néha ezek a dolgok vándorolnak. Hol nálam, hol otthon. Egy 14 négyzetméteres kis szobája van nálam, amiben éjszaka még soha egyedül nem aludt. Miért? Idézem a kisasszonyt:
- Félős vagyok.
S vág hozzá egy olyan képet, amit leírni se lehet valójában. Mindez viszont kiolvasható a tekintetéből:
- Meg ne próbáld! Eszedbe ne jusson meggyőzni, hogy itt maradjak egyedül! Nem érdekel a félárnyékod se. Hallani akarom a meséd és fogni a kezed, ahogy szoktuk is.

Rengeteg lemaradásunk van minden téren. Illene már egyedül aludni a szobájában is. Meg még mennyi mindent nem tesz. Azonkívül, hogy velem olykor még szemtelen is. Tudom mire képes. A zokniját is szépen fel tudja venni. Erre csak alkudozik velem, hogy tegyem meg. De nem szépen kér, mindössze utasít, s azt is hogyan?
- Szolgálj ki engem!
S ha nem akarom, hogy megfagyjon, azaz felfázzon, akkor szapulás közben, de megteszem. Viszont akkor meg jön a kérdésével:
- Jól vagy?

Mókuskerék a létünk.

A cikket írta: Laura

előző cikk következő cikk

4 szavazat