újabb események régebbi események további események
19:41
wadbikaiy új cikket töltött fel
19:30
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:26
wadbikaiy új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
09:18
Tündér módosította a naplóbejegyzését
01:08
EdwardIsoma regisztrált a weboldalra
16:11
Blendervjo regisztrált a weboldalra
09:55
tushots új cikket töltött fel
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:00
Clara62 új cikket töltött fel
19:14
fyeifCitle regisztrált a weboldalra
09:55
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
09:31
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:25
Anyu módosította a naplóbejegyzését
19:20
Anyu új bejegyzést írt a naplójába
14:22
Ilpaki új cikket töltött fel
07:19
Augustbny regisztrált a weboldalra

Negyvenhét 4

2010. május 20. - Látogatók száma: 98

Ő sem? Ő sem fog beszélni talán már soha? Kegyetlen fontos a kommunikáció. Tekintetből olvasni egy életen át?

Tekintetből lehet pedig. El is mondom hogyan. Anyák napján 98- ban, összeszedtem szokásosan két utódom, mivel utódomnak utódja is volt már, így természetesen Őt is, és kivételesen nem a városunkba, hanem egy közelben lévőbe vittem el Őket cukrászdába. Hátul az érzés megvolt bennem, ne csodáljanak meg bennünk itt. Kis városban élünk, 15 ezer ember, mint egy nagy falu végül is. Szóval ott vagyunk a teraszon, a Nap nyolc ágon, Gréti babakocsistól az asztalmellé tolva. Jól is éreztük magunk négyen, míg egy fertelmesen ronda nő, akinek már aggódni kezdtem a mellkasáért, mert olyan tátott szájjal bámult mereven a babakocsiban virgonckodó unokámra egy másik asztaltól, szóval kínos volt. Bár a vele lévő valaki rángatta, sugdosott neki, mintha figyelmeztette volna, hogy ne ennyire feltűnően! Rettenetes volt. Mondjuk, a mai eszemmel már nem hunyászkodnék meg, mint akkor tettem-tettük. Előbb fizettünk, mint azt terveztük, majd eljöttünk. A hátunkon a szemekkel. Hoztuk magunkkal a megvető pillantásaikat.
Ma? Ma már kivenném Grétit a babakocsiból. Hónalját fogva odavinném a másik asztalhoz és mindössze ennyit mondanék az ismeretlen voyeurnak, pofájába tolva a kislányt.

- Jól megnézted? Mert fizettünk és mennénk!

Milyen könnyű is később okosnak lenni, vagy legalább annak tűnni. Megszámolni nem tudom mennyi, de mennyi ilyen alkalom volt még utána a hosszú évek során is. Bizonyára még ma is, csak talán hozzáedződtünk. Megszokni ezt nem is lehet. Elviselni kell. S, ez nem kedv kérdése.

Tavaly voltam egy játékboltban velük. Mi hárman csajok. (Én, a lányom, a lányom lánya.) Így szoktuk néha mondani magunkra mostanság. Szóval Gréti választhatott valamit, tudta mami fizeti, mert tartoztam valamiért neki. Egy olyan üzletben, egy olyan játékboltba mentünk be, ahol Én kapásból el tudtam volna költeni kétszázezret, Ő hosszadalmas válogatás után egy 980.-Ft-os fa, logikai játék mellett voksolt. Persze, mindent megnéztünk amúgy rendesen az üzlet kínálatából. Majd a pénztárnál sorban állván egy Vuk plüsshöz odalépett és nózizás után ennyit mondott Vuknak.

- Ó! Milyen bájos vagy.

Nem engedte egy hasonlókorú, taknyos teljességében számomra meg azt az önfeledt örömet, amit igenis jogosan érezhettem volna, mert tátott szájjal csodálta unokám. Igaz Ő kócosan, maszatosan, rendezetlen ruházattal, de neki legalább nincs papírja, hogy sérült. Nekünk van. Meg az anyukájának se talán, aki rángatta el kíváncsi lányát, mintha leprásak lennénk.
Összeszorult mindig a szívem ilyenkor. Sajnáltam azt a másik kislányt.

A cikket írta: Laura

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. május 23. 14:25

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. május 22. 22:46

Kiderült, hogy az anyukám alcheimer korban szenved. Időskori elbutulás a betegség neve. Amit csak tudtam a neten elolvastam és vannak fenn forumok is ahol más leirja, hogy mivel tudta magának elviselhetőbbé tenni a dolgokat....erre irtam, hogy olvasni kell. Bár gondolom, hogy Te már mindent elolvasál amit csak találtál fenn.

Jaj! Mindig kell, hogy történjen valami, amiről azt gondoljuk, mi nem, velünk soha. Igazán sajnálom az édesanyád. :((( Erőt neked!
97-ben, amikor Gréti született is más volt a kommunikáció, és ma is. Sokat fejlődött az információ vándorlás. De. De, most is azt mondom, ezek csak tájékoztató jellegűek, egyénre szabottan kell minden esetet orvosolni. Valahol meg nem is írom alá az egészet. Ma is mindenhol arról hallani-olvasni, hogy 40 év feletti nők szülhetnek Down-os babákat, erre a valóság mi? Sokkal többen vannak a huszonévesen. Mi ez, ha nem félreinformálás? Vagy valami statisztikának kell megfelelni?
Persze sokat olvastunk róla, a lányom szerintem tudományosabban is látja a hátteret. Nem szégyellem, én nem annyira.
2010. május 22. 22:46

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. május 21. 14:47

Így visszatekintve, nem is volt olyan vészes, viszont újból már nem lenne erőm sok mindenhez. Mindig jön valami más gond, mire valami megoldásra kerül. Alig van pihi közben. Én a szülőkre nézek fel. Emberfeletti a teljesítésük.

Miről olvassak? Bocs, de nem értelek.

Kiderült, hogy az anyukám alcheimer korban szenved. Időskori elbutulás a betegség neve. Amit csak tudtam a neten elolvastam és vannak fenn forumok is ahol más leirja, hogy mivel tudta magának elviselhetőbbé tenni a dolgokat....erre irtam, hogy olvasni kell. Bár gondolom, hogy Te már mindent elolvasál amit csak találtál fenn.
2010. május 21. 21:28

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 21. 21:10

Ölelés! És öleljétek meg helyettem is! :)

Meglesz, ha tehetem. :)
Már nem vagyok minden hétvégén "ügyeletes", mint egykoron. Nem is értem hogyan bírtam?
2010. május 21. 21:10
Ölelés! És öleljétek meg helyettem is! :)
2010. május 21. 14:47

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. május 21. 08:02

Nagyon sok erő kell ahhoz, hogy végig tudd csinálni...én nagyon bizom benned, hogy sikerülni fog.Azért kell utána olvasni ilyenkor a dolgoknak, hogy az ember saját magán tudjon segiteni, hogy valamivel könnyebb legyen.

Így visszatekintve, nem is volt olyan vészes, viszont újból már nem lenne erőm sok mindenhez. Mindig jön valami más gond, mire valami megoldásra kerül. Alig van pihi közben. Én a szülőkre nézek fel. Emberfeletti a teljesítésük.

Miről olvassak? Bocs, de nem értelek.
2010. május 21. 08:02
Nagyon sok erő kell ahhoz, hogy végig tudd csinálni...én nagyon bizom benned, hogy sikerülni fog.Azért kell utána olvasni ilyenkor a dolgoknak, hogy az ember saját magán tudjon segiteni, hogy valamivel könnyebb legyen.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: