újabb események régebbi események további események
19:20
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:11
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:10
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
18:05
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
17:49
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
13:17
kalozlány új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:15
kalozlány új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
17:30
Fifti regisztrált a weboldalra
09:52
emillio válaszolt a Kérdezd a férfit menüpont egyik kérdésére
00:14
emillio új bejegyzést írt a naplójába
20:35
Yolla válaszolt egy szavazásra
19:44
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
16:21
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:40
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
11:51
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
10:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:55
Ilona új cikket töltött fel
21:17
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
19:59
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:58
Ködmadár új cikket töltött fel

Unokák!

2011. február 7. - Látogatók száma: 91

Szépek, okosak, az enyémek.

Szeretném veletek megosztani, hogy milyen gyönyörű érzés nagymamának lenni. Jöttek szépen sorba, az első gyönyörű szőke kislány. Amikor a lányom terhes lett, jobban izgultam mint a saját terhességem alatt, amikor csak tehettem mentem vele az orvosi vizsgálatokra, már alíg várrtam, hogy nagymama legyek, és minden rendben menjen. Végre eljött a nap, és megszületett. Igaz császármettszéssel, mert a lányom fájás gyenge volt. A párja végig mellette volt, de egy óra múlva már én is. Az a fantasztikus érzés amikor először a karjaimba zárhattam, semmivel nem hasonlítható össze. Csak néztem és nem tudtam betelni vele(ma is így vagyok). Most négy éves, és borzasztóan sokat beszél, ha meg akar nekem valamit magyarázni, azzal kezdi a mondatot "tudod mama", és csak mondja és mondja, a végén mindig hozzá teszi,"szeretlek mama". Most készűl oviba, csak nem nagyon volt hely, ott ahová beakarták íratni. Megkérdeztem tőle, mikor mész már oviba? Roppant szemrehányó szemekkel nézett rám, és azt mondta, "de mama, én már járok oviba, csak nem engednek be". Ez a mondata már szállóigévé vált nálunk. Egyébbként egy nagyon öntudatos, segítőkész, borzasztóan eleven kis portéka. A fiatalok szerettek volna még egyett, de hamarabb sikerűlt mint gondolták. Ekkor megszületett a második kislány , gyönyörű, barna ,gyűrű göndör fürtös hajával. Vele már nem kisértem olyan sokszor a lányomat, mert én vigyáztam a " nagylányra" Most két éves.Még nagyon keveset beszél, de a maga nyelvén nagyon igyekszik. Mondja a saját, megfejthetetlen mondókáját, én ugy teszek mint aki érti, a végén megkérdezem tőle " biztos szivem?". A válasz "disztos". Imádom amikor puszit adnak, beszélnek nekem, egész nap eltudom, nézni és hallgatni Őket. Aztán beütött a krakk, szoptatás közben a lányom ismét terhes lett, ennek már nem örűltem olyan nagyon, hiszen még a másik kettő is kicsi. Elfogadtam a döntésüket, hogy megtartják, hiszen az Ő életük. Megszületett a harmadik, kislány, fekete sűrű hajjal. gyönyörű, 6-hónapos, és már Ő is tudja, hogyan tud levenni a lábamról. Amikor a nyakamba bújik, és hangosan nevet rám, semmiért nem cserélném el ezt az érzést. Most értettem meg, miért mondják azt, hogy az ember az unokáját jobban szereti, mint a sajátját. Pedig nem szereti jobban, csak másként. Több ideje va rá, amolyan "Pató Pál" módszerrel, hisz a házimunka megvár, de az unoka haza megy. Valami fantasztikus, csodálatos érzés. Kívánom, hogy mindenkinek adassék meg, hogy kipróbálja, hogy tudja ez-az amire mindig is várt, ez hiányzott az életemből, ez maga a csoda.Olyan csoda, amelyik itt van bennünk.

A cikket írta: maresz058

5 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. február 8. 21:48

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. február 8. 11:36

Kedves Maresz!

Belátom, hogy elfoglaltságod miatt nem volt alkalmad olvasni az írásaimat, amiből minden kiderült volna és már ismernél annyira, hogy tudd, miért mondtam ezt. Csak egy a sok közül ez alatt a fél év alatt: "A lányom nélkül soha" cikkem, amivel először indítottam a pályázaton.
Ezen a lapon az írásainkból közelíthetünk csak egymáshoz.

Puszi,
Éva

Szia!
Ne haragudj, igérem bepótolom, most talán ven némi időm, és erőm.
Pusz. Maresz
2011. február 8. 11:36

megtekintés Válasz erre: maresz058 - 2011. február 8. 11:20

Szia Évi!
Nem ismerlek annyira, hogy tudjam, neked miért nem adatott meg, de remélem egyszer majd te is osztozhatsz ezekben az érzésekben!
Pusz Maresz

Kedves Maresz!

Belátom, hogy elfoglaltságod miatt nem volt alkalmad olvasni az írásaimat, amiből minden kiderült volna és már ismernél annyira, hogy tudd, miért mondtam ezt. Csak egy a sok közül ez alatt a fél év alatt: "A lányom nélkül soha" cikkem, amivel először indítottam a pályázaton.
Ezen a lapon az írásainkból közelíthetünk csak egymáshoz.

Puszi,
Éva
2011. február 8. 11:23

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. február 8. 11:11

Gratulálok hozzájuk:-)
Jó volt olvasni, ahogy a gondok közt kis örömszigetre lelsz!
Pinokkió

Kedves Pinokkió!
Valóban Ők, az Én mentsváraim! Az eszmecsere klubb oldalára feltettem a képüket, ha van kedved nézd meg!
Pusz Maresz
2011. február 8. 11:20

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. február 8. 09:23

Szia Maresz!

Átérzem a boldogságod, annak ellenére, hogy nekem ez nem adatott meg. Biztosan igaz, hogy ez egy csoda, ha megvalósul. Neked megvalósult. Légy boldog és örömökben teljen az életed. Kiváltságos vagy sokak között. De te úgy éled meg, ahogy kell. Szeretet mindenek felett. Ez a lényeg. Bennük meg fogod találni, ami hiányzik az életedből. Biztos.

Puszi,
Éva

Szia Évi!
Nem ismerlek annyira, hogy tudjam, neked miért nem adatott meg, de remélem egyszer majd te is osztozhatsz ezekben az érzésekben!
Pusz Maresz
2011. február 8. 11:19

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2011. február 7. 23:35

Kedves Maresz !

Nagyon köszönöm, hogy olvashattam ezt a jó kis cikket. Irigykedem belül egy kicsit, de majd nemsokára magam is nagyi leszek, legalább is ebben bízom nagyon. Addig pedig olvasom a Te cikkedet és nézegetem a barátaim unokás képeit. Mindegy mi lesz, csak egészséges legyen!!!A lányoméknál lehet róla év vége felé szó, a fiamék majd jövőre, mert előbb az esküvő, ebben állapodtak meg az apóssal, hogy addig vigyáznak nincs baba, míg nincs esküvő. A fiam megtartja mert megígérte! Nem akar szembe szállni a szülői megállapodással.Megértem. Puszi Éva!

Kedves Éva!
Náluk sem volt még esküvő, de ennek ellenére nagyon boldogok, és szépen élnek. Nem tartják fontosnak a papírt! (Nem úgy mint Én, de az ő dolguk). A másik két gyerekem is hoz majd unokát. ( remélem:)
Puszi Maresz
2011. február 8. 11:11
Gratulálok hozzájuk:-)
Jó volt olvasni, ahogy a gondok közt kis örömszigetre lelsz!
Pinokkió
2011. február 8. 09:23
Szia Maresz!

Átérzem a boldogságod, annak ellenére, hogy nekem ez nem adatott meg. Biztosan igaz, hogy ez egy csoda, ha megvalósul. Neked megvalósult. Légy boldog és örömökben teljen az életed. Kiváltságos vagy sokak között. De te úgy éled meg, ahogy kell. Szeretet mindenek felett. Ez a lényeg. Bennük meg fogod találni, ami hiányzik az életedből. Biztos.

Puszi,
Éva
2011. február 7. 23:35
Kedves Maresz !

Nagyon köszönöm, hogy olvashattam ezt a jó kis cikket. Irigykedem belül egy kicsit, de majd nemsokára magam is nagyi leszek, legalább is ebben bízom nagyon. Addig pedig olvasom a Te cikkedet és nézegetem a barátaim unokás képeit. Mindegy mi lesz, csak egészséges legyen!!!A lányoméknál lehet róla év vége felé szó, a fiamék majd jövőre, mert előbb az esküvő, ebben állapodtak meg az apóssal, hogy addig vigyáznak nincs baba, míg nincs esküvő. A fiam megtartja mert megígérte! Nem akar szembe szállni a szülői megállapodással.Megértem. Puszi Éva!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: