A nagy e. 1
Látogatók száma: 52
Amikor megismertem a nagy E-t még csak gondolni sem gondoltam volna, hogy egyáltalán kihat majd a későbbi életemre. A legjobb ebben a történetben, hogy sem Ő sem, Én nem akartunk megismerkedni csak viccelődni.
Emlékszem nyár vége volt talán délután lehetett, amikor nagyon unatkoztam, mert senki sem volt itthon és nem sok mindenhez volt kedvem. Ritkán interneteztem akkoriban, mert nem igazán kötött le. Úgy döntöttem keresek valami elfoglaltságot a neten, így hát rá is találtam egy közösségi oldalra ahol játszani lehetett. Gyorsan beregisztráltam és már játszottam is. Furcsállottam, hogy vadidegenekkel tudnék ott cseverészni és nagyon rossz véleménnyel voltam a chat - elésről, így azt gondoltam, inkább külföldi "szobákba" megyek. Így is tettem, a játék heve azonban elragadott. Onnantól kezdve egész héten, ha tehetettem játszottam. Nyári szünet vége felé jártam, így aztán sok időm volt. Nos, eltelt egy hét és Én már napi szinten lógtam fenn, viszont kezdtem unni, hogy mindig veszítek, ezért arra gondoltam mégiscsak bemegyek a magyar részre, hátha valaki megtanít játszani. Tévedtem, szinte senkivel sem beszélgettem, de egész megkedveltem azt a részleget.
Egy délelőttön azonban furcsa kérdést tettem fel azoknak az embereknek, akik épp online tartózkodtak.
-Mióta játszotok?
-Reggel 7-óta válaszolta- a nagy E.
-de mikortól?
-nézd meg az infóban!
- De nem úgy, hanem amúgy?!
-45 éve.
-akkor ezek szerint még 45 évre van szükségem, hogy jól játsszak?(-megnevettetett)
-nézzük meg.
és játszottam vele is egyet, aztán azt mondta:
-nem 45 évre, hanem 60 évre vagy még annál is többre van szükséged, hogy valaha is megtanulj játszani (mert annyira béna voltam)
És lelépett, nos erre Én kissé mérges lettem, ezért utána mentem és azt mondtam neki, hogy nem kellene a lelkes újakat, így elkedvetleníteni....
és ezzel ennyi volt, el is felejtettem ezt az incidenst, ugyanis interneten jönnek - mennek az információk anélkül, hogy nagyobb dolognak tulajdonítanánk Őket. A következő napokban ismét játszottam és véletlenül összefutottam vele, szóba elegyedtünk: megpróbálom leírni, bár a viccelődésekre nem emlékszem, így hát csak a lényeget írom.
-hány éves vagy?
-21, és Te?
-27
-lány vagy?-kérdezte
-nem, kisasszony:)
-randizunk?
-nem
-miért nem?
- mert van barátom
- az nem akadály
nos, ezen nagyon meglepődtem, sosem találkoztam még ilyesmivel.....viccesnek találtam és nem is vettem komolyan, így hát nevettem.
A beszélgetés tovább zajlott komolytalan viccelődésekkel, láthatóan Ő sem akart semmit tőlem, ugyanis felesége volt.
Másnap ismét találkoztunk-játszottunk és beszélgettünk, aztán egyre, többet egyre gyakrabban beszélgettünk és nevettünk. Ő megtehette, mert dolgozott közben nekem meg szünet vége volt és a barátom elutazott. A játékban mindig kikaptam tőle, így elhatároztam, ha törik, ha szakad megtanulok rendesen játszani és megverem.
Ahogy elindult az iskola, egyre többet gondoltam rá, hogy mi lenne, ha találkoznánk. Fel is hívott telefonon és nagyon aranyos volt, úgy éreztem akaratom ellenére, hogy nagyon megkedveltük egymást. Azonban állandóan kételkedtem az internet miatt abban, amiket mondott nekem, így hát állandóan tesztelgettem, hogy jól emlékszik - e arra, amit mondott. Megállapodtunk, hogy a nevünket nem áruljuk el egymásnak, hogy ne legyen gond belőle. Megmondom őszintén nagy volt a bizalmatlanság közöttünk az internet miatt. Természetesen láttunk egymásról fotót és azt mondta tetszem neki, Én viszont másra számítottam (az ideálomra), de mivel annyira megkedveltem csak úgy tudtam a fotójára nézni, hogy jóképű. Nos, nálam első számú szabály, hogy nem kezdek ki olyannal, akinek felesége van, így állandóan elutasítottam a kezdeményezéseit, de volt közöttünk valami talán a játék miatt, amit nem tudok most elmondani.
Elkezdte ez a "kapcsolat" zavarni a hétköznapjaimat, ismét iskolába jártam a tanulmányaimnak jót tett, mert állandóan tanultam, hogy hencegjek neki, viszont a barátommal való kapcsolatba rendesen belerontott (saját hibámból) így távolról. Túl sokat gondoltam erre a pasira, de mégis féltem tőle, milyen ember lehet, akinek van felesége és mégis udvarol nekem. A végén már nem bírtam tovább és elkezdtem hát nyomozni, sikerült megtalálnom a nevét és másnap el is mondtam neki, hogy tudom ki Ő és milyen szép a mosolya. Nem az történt amit vártam, sajnos vérig sértődött. Ekkor már fél éve beszélgettünk és most azt mondta, elege van többé nem akar látni, nem lesz nete, hagyjuk az egészet. Most furcsa dolgot írok le nektek, de megmondom őszintén annyira ragaszkodtam hozzá, hogy el sem tudtam képzelni azt, hogy nem lesz "itt" nekem, így hát győzködtem, írtam neki e-mailt. Volt, hogy szóba állt velem és volt, hogy nem. Ez így ment körül-belül egy bő fél évig. Azt mondta áruljam el a nevem és jóba lehetünk, Én nem árultam el neki és azt válaszoltam megpróbálom elfelejteni. Így is tettem egy évig nem láttam Őt, aztán egy napon véletlenül neten összefutottunk, abban a pillanatban elárultam neki a nevem, de nem igazán hatotta meg. Úgy éreztem, hogy örült ugyan neki, de fél ettől az egésztől és végre Ő is megszabadult gondolataiban tőlem, így hát azt tudta mondani nem lesz többé és ne keressem. "Elfelejtettem Őt". Még egy év telhetett el és csak kétszer beszéltünk azalatt. Aztán hirtelen felkeresett, hogy baj van a házasságával és szomorú. Azonnal segítségére siettem és elmondtam neki, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy kibéküljön vele. Szerencsére sikerült jó tanácsot adnom neki és megmentette a dolgait. Viszont ez azt jelentette, hogy megint nem beszélget majd velem napi szinten, de már nem bántam, mert tudom, hogy néha gondol rám szeretettel, ahogy Én is Ő rá és sosem fogom utálni, mert csupa szív srác. Egy dolgot Én is köszönhetek neki...mai napig játszom a játékot, immár versenyszerűen.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Érdekes az írásod. Nekem tetszik. El tudom képzelni, hogy van ilyen dolog. Én sem vagyok valami nagy net búvár, de sokat keresgetek és találgatok is. Azt hiszem valahol belül ez barátsággá lett, de nem akarjátok magatoknak sem beismerni, és véd benneteket az ismeretlenség homálya. De szerintem, ha Te bajban lennél, Ő is adna Neked használható tanácsot. Érdekes.
Még korábban felvetettem a dolgot, hogy találkozzunk, annak ellenére, hogy elég sokáig kérlelt és én elutasítottam. Vagy eljátszottam nála mindent vagy tényleg helyesen kell cselekednünk és tiszteletben tartani mindenkit.