A nagy e. 2

Látogatók száma: 58

Korábban említettem, hogy hogyan ismerkedtem meg a nagy E-vel. Nos azóta azért elég sok idő eltelt és még mindig tartjuk a kapcsolatot hellyel közzel. Legutóbb említettem neki, hogy találkoznunk kellene, mire azt válaszolta, hogy......

....gondolkozik rajta. Egy hónapot adtam neki, aztán abban maradtunk most nem jó neki. (Azt tudni kell hozzá, hogy régen ő könyörgött nekem és én utasítottam el). Nos ettől az incidenstől körülbelül három hónap telt el, mire ismét megjelent. Újra beszélgettünk kötetlenül mint a jó ismerősök. Valahogy a találkozásra keveredett a téma. Mondtam neki, jó lenne összefutni, hogy normalizáljuk a "kapcsolatot", mert ez az alapja mindennek. Nem igazán akarta megérteni, hogy mire gondolok. Arra próbáltam rávilágítani, hogy akárhogyan is legyen a jövőben, ahhoz, hogy tudjunk beszélgetni fontos a találkozás. (Időközben rájöttem, hogy elengedhetetlen a személyes ismeretség még akkor is, ha nem fog semmi sem történni ugyanis nős). Nos nem válaszolt konkrétan (az ország túlsó felén lakik), de tudom, hogy vágyik rá viszont, azt mondtam neki; Tegyük fel, hogy találkozunk, akkor hogyan viselkednél? Persze egyből viccelődni kezdett, hogy úgy mint egy paraszt és a többi. Nos elkanyarodtunk a témától és hirtelen visszatért erre. -Most mondok valamit, de ne sértődj meg, oké? Jó persze válaszoltam. Találkozzunk, lefekszel velem és kész.
..........
..........
Itt ledöbbentem magamban, persze lepleztem a dolgokat és azt mondtam neki hirtelen: -nem, nem megy.
a beszélgetés tovább zajlott és talán mivel elutasítottam kimagyarázta magát azzal, hogy csak le akart tesztelni hogyan reagálok. Végül abban maradtunk majd hív. Ezek után az sem érdekel, hogy fog e keresni és az sem, ha nem, de úgyis tudom, hogy a mi "kapcsolatunknak" nincs vége.

Most jönnek a kérdéseim tőletek amire nem találtam még választ.....
Mégis hogyan gondolhatta ezt? Amikor évek óta jóban vagyunk és tiszteletben tartjuk a másikat? Elképesztő, de azt kell mondjam, egy embert sosem tudunk ki ismerni hát még interneten. És azt hogy ezek után mit kellene tennem amikor annyira kedvelem őt?

A dologhoz még annyit, hogy attól tartok ezt az embert félre ismertem viszont nagyon úgy érzem, hogy olyan mint én. A kettő szöges ellentétben áll egymással és erre csak egy személyes találkozás alkalmával derülne fény, mármint hogy mi is az igazság. De mi lenne akkor, ha valóban félre ismertem volna? Én épp úgy kedvelném őt és nem akarnám megbántani és mi lenne akkor, ha tényleg olyan lenne mint én? Bonyodalom.....

támogatóink