Elment a férjem:-(
Látogatók száma: 215
Köszöntök minden kedves olvasómat, ismét megjelentem köztetek! Nem feledkeztem meg rólatok, csak teljesen felborult az életünk. Minden megváltozott.
Október 1.-én kiadtuk a házunkat albérletbe, és édesanyámékhoz költöztünk egy kicsi szobába a mi gyönyörű családi fészkünkből.
Mindannyian feszültek voltunk, nagyon nehéz évek múltán visszaköltözni és elfogadni, elnézni azokat a dolgokat, amiket én már teljesen másképp csinálok, mint a szüleim.
Az előző cikkemben említettem, hogy külföldre készülünk, ott tervezzük az elkövetkezendő pár évet.
22.-én a férjem a Ferihegyi repülőtérről elrepült Angliába. Nagyon nehéz volt neki itt hagyni a gyerekeket, nagyon nehezen viselte a búcsúzkodást. Én felkísérem őt Pestre, majd 18: 20-kor elrepült én meg csak álltam és néztem a távolban még látszó repülőgép fényeit. Akkor is fogtam fel igazán, hogy a tervünk, ami nem rég csak néhány gondolatból állt, elkezdődött és 2000 km messzire lesz tőlünk a férjem, a gyermekem Édesapja. Azóta csak skype-on beszélünk, nagyon sokat segít abban, hogy elviselhetőbb legyen a hiánya. De mikor napközben többször szólítja Őt a kislányom, mindig könnybe lábad a szemem, hogy még úgy lehet hónapokig, nem látjuk Őt.
A cikket írta: K. Anna
Hozzászólások
időrendi sorrend
Bizonyára nagyon rossz a párod nélkül de egyet kel értenem Pinokkióval - ez ügyben .
És szerintem is beszéljetek sokat.
" jó hogy feltalálták az internetet " :)
Kitartás.
Puszilak: Maya.
Puszi, Pinokkió