Paparandi - 2. Játék a szavakkal
Látogatók száma: 78
Reggel ötkor idehallatszik az állomásról a vonatfütty, és már tudom, hogy ideje felkelnem, akkor is, ha éjjel kettőig javítom a dolgozatokat.
Húsz éve özvegy vagyok, s bár kirepültek a gyerekeim, nem kell reggelit és uzsonnát készítenem nekik, mégis kipattan a szemem és teszem a dolgom. Fél hatkor már túl vagyok a fürdőszobai teendőkön és frissen főtt kávémat iszogatom a vajas kenyeremhez. Közben hallgatom a rádiót, igazán csak a hírek és az időjárás érdekel.
Nyugdíjas óraadóként matematikát tanítok a gimnáziumban, és heti négy alkalommal kézilabdaedzést tartok. A megyei középiskolai bajnokságon öt éve első a fiúcsapatunk, a lányok pedig rendszerint elhozzák az első három helyezettnek járó érmek egyikét. Legalább annyira büszke vagyok az eredményeikre, mint arra, hogy tíz diákomból átlag kilencet felvesznek az egyetemre.
Szellemileg és fizikailag is a toppon vagyok. Hatvannégy évesen negyvenhatnak érzem magam. Két éve elhatároztam, hogy ideje társat keresnem, de nem a városunkon belül, mert dicsekvés nélkül mondhatom, hogy akaratomon kívül számos nőszemély szemet vetett rám. Hárítottam a közeledésüket, eleinte finoman, hiszen minden nő lelkében ott egy rózsaszál, amely kész nyílni a férfi első tétova érintésére, ám a későbbiekben, amikor a lányom korabeliek is kokettálni kezdtek velem, betelt a pohár. Udvariasan, de határozottan tartottam a három lépés távolságot. Ha valaki mégis közelebb merészkedett, annak bizony Arkhimédész után szabadon, tudtára adtam, hogy ne zavarja a köreimet!
Városszerte híres vagyok következetességemről, ennek ellenére nincs haragosom. Tanítványaim között számos diáknak a szüleit is tanítottam már, nem telik el úgy születésnapom vagy névnapom, hogy ne kapjak száznál több köszöntést, vagy elektronikus levélben, vagy a közösségi portálon.
Érettségi elnökként megyénk valamennyi gimnáziumában megfordultam, ily módon alkalmam nyílt számos kolléganőt megismerni, és mit is tagadjam, némelyiken megakadt a szemem. Egy-két liaison nem volt ellenemre, hiszen nem vagyok fából, melyet nem csak én állítok, hanem ők is, mert megtapasztalhatták. Óvatos voltam. Kapcsolataim kezdetén azonnal rögzítettem, hogy egyedül nevelem három gyermekemet, mely tény azonnal elrettentette az esetleges vérmes reményeket tápláló hölgyeket attól, hogy személyemben potenciális házastársat véljenek felfedezni.
Jó dolog az internet, a negyedikes diákjaim legkésőbb este nyolcig megküldik a délelőtt kapott feladatok megoldásait, melyeket reggelig kijavítva, leosztályozva, visszaküldöm nekik.
Morzsi kutyám barátságosan vakkant kettőt, most van hat óra, munkába indul a szomszédom. Mindjárt leül a bejárati ajtó elé és lesi a kilincset, mikor mozdul. Rendszerint ekkor kapja a reggelit.
Eszem még egy szelet vajas kenyeret, maradt hozzá még a kávéból is.
Ma nem dolgozom, mert egyik kollégám visszaadja a helyettesítést. Az igazgatóm tudomásul vette, de örülni csak a diákjaim örülnek.
Mindez persze nem ok arra, hogy Morzsi későn kapja meg a reggelijét. Legyen jó napja! A nyolc szelet kutya szalámihoz hozzáteszem a vajas kenyeremet és a maradék fél liter tejet. Izgatottan rám néz, érzi, ez egy kivételes nap lesz.
Világosodik. Hamarosan feljön a nap.
Már nem vagyok éhes, kezet mosok, megiszom a maradék kávémat és leülök a laptopom elé. Körlevelet küldök a negyedikeseimnek az új házi feladatokról. Attól, hogy ma nem találkoznak velem, legalább is remélem, hogy így lesz, a mai naplemente se a parkban érje őket csókolózás közben, hanem otthon, a matematikai feladatok fölé görnyedve. Nem bánom, ha egy lány és egy fiú közösen tanul és közben elcsattan egy-egy csók is, de nyolcra itt legyen a házi feladat megoldása, mindenkinek a saját gépéről küldve. Szúrópróba szerűen ellenőrzöm.
Elmondtam a gyerekeimnek is annak idején és mostanában a diákjaimnak is, hogy csak abból a zsebből tudsz kivenni, amibe előtte beletettél valamit.
Két éve Nick névvel regisztráltam két társkereső portálra, fényképem helyén vörös rózsával, lakhelyemként egy másik várost megjelölve, de minden további adat a sajátom. Nem szeretném, ha az ismerősök felfedeznének.
Találkoztam a szebbik nem tucatnyi képviselőjével. Mindegyikkel egyszer. Bocsánat, volt, aki mellett elmentem, mert a fényképe a valóságtól oly messze volt, mint Makó Jeruzsálemtől. Taszítanak az antik Barbie babák és plázacicák.
A nő megjelenésében a harmóniát, szemében az értelmet keresem, és kezén az ápoltságot nézem. Nem szeretem, ha karmol, inkább simogasson.
Ma randevúm lesz. Átutazóban itt jár a hölgy, mert az, abban biztos vagyok. Levelezünk egy ideje és eljött az alkalom, amikor személyesen is találkozunk. A várostól öt kilométerre, egy országút melletti étteremben.
Felhív, amint a közelben jár, és akkor indulok én is.
Még le kell mosnom a kocsit, mert tíz napja nem állok a garázsban és meglehetősen meglátszik rajta.
Morzsi legalább annyira élvezi a kocsi mosást, mint az autó.
Felkelt a nap, igaz, laposakat pislog, hiszen tél elején járunk.
Dalolni való kedvem van.
Meseautóban színezüst erdők során
repülünk a szívünk tavaszán.
Arany országút csillogó gyémánt porán
repülünk a mesék kocsiján.
Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk
és a sors fogja tán a volánt.
Csupa boldogság vár ezután rád és rám
a mesék meseszép kocsiján.
Magam sem tudom, miért pont ez a dal jutott eszembe!
Húsz perc alatt elkészülök az autómosással, és komoly beszédem van Morzsival:
- Ne pisild le a kerekeit, mert megharagszom!
Néz rám hűséges gombszemeivel, csóválja a farkát, és állítom, hogy vigyorog, pedig érti, amit mondtam.
Negyed nyolckor megcsörren a telefon. Hajaj, erre nem számítottam! Azt mondta, hogy hét órakor indul, százhúsz kilométerről még nem érhet ide!
A fiam keres, hogy a gimnáziumban azt mondták, szabadságon vagyok. Ha megoldható lenne, elhozná az unokámat, mert fáj a torka és nem mehet óvodába.
Mit is írt Csokonai Vitéz Mihály a reményről?
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Gyertek, fiam, megoldjuk, válaszolom, s úgy érzem, kiugrik a szívem a helyéről. Azért sem mondom le a randevút! Ha jól belegondolok, jó, hogy ott lesz velem az unokám. Ha balul sül el a randevú, gyorsan leléphetek.
Donát anorákján számos látható és titkos tépőzár biztosítja a kifogástalan megjelenést és a hideg elleni védelmet. Percekbe telik, mire kihámozom belőle a gyereket, aki folyamatosan izeg-mozog, menne már kezet mosni, mert éhes és közli velem, hogy rántottát kér reggelire, vagy bundás kenyeret. És citromos teát. Vagy tejeskávét.
Pontosan tudja, hogy nálam az egyszemélyes háztartás komplexitása időnként csorbát szenved, ezért jobb, ha több választási lehetőséget biztosít számomra. Tojás van, kenyér van, citrom nincs, a tejet meg fellefetyelte Morzsi. Végül kiegyezünk a bundás kenyérben és két almából kompótot készítek hozzá.
Donát természetesen számolja a kenyereket, hiszen kettőnk titka, de már húszig tud összeadni és kivonni. Igyekszem minél kisebb szeleteket, ujjnyi csíkokat vágni, had legyen minél több számolni valója.
Még vár rám egy nehéz feladat, elmagyarázni a négyévesnek, hogy számomra fontos találkozóra kell mennünk.
Viselkedjen rendesen a nénivel, ahogyan az óvodás nagyfiúhoz illik. Ha jó lesz, hazafelé jövet kap tőlem egy tábla csokoládét.
- Most kérem – mondja higgadtan két falat bundás kenyér között, s közben le sem veszi rólam a szemét.
Úgy néz rám, mintha a vesémbe látna. Pontosan érzi, hogy nekem nagyon fontos ez a találkozás. Neki meg a csokoládé. Ha már úgyis felajánlottam.
Amit a gyereknek megígérsz, azt be kell tartani.
A születésnapomra kapott nagydobozos Merci csokoládéból hozok neki egy szeletet. Felhúzza az orrát és odébb pöcköli.
- Ez egy szelet. Nem egy tábla.
- Megnézem, találok-e nagyobbat – restelkedek gyenge próbálkozásom okán.
A menyem nem szereti, ha sok csokit eszik a gyerek. Igaza van, de ez most vészhelyzet. Megkeresem az ötdekás, nyolcvanöt százalékos étcsokoládét. Attól aztán lesz nagy nyögdécselés a wc-ben!
- Ez már jó –állapítja meg és azonnal elkezdi bontogatni, majd kéjes arccal rögvest eltüntet belőle három kockát.
- Donát, kicsim, tegyük el a többit későbbre, jó?
- Jó. Milyen a néni?
Ó, ha én ezt tudnám, kisfiam!
Fellélegzek, mert megcsörren a telefonom. A fiam keres, hogy van az unokám. Megnyugtatom, minden rendben, tenném le, de Donát nyúl a készülék után.
- Szia, apa! Jól vagyok. Tudod mi lesz? Paparandi. Nem érted? Pa-pa-ran-di!
Kénytelen vagyok kivenni kezéből a telefont.
- Semmi, fiam, viccelődik a gyerek.
Javaslom Donátnak, hogy nézzük meg, megszentelte-e Morzsi a kocsi kerekét.
Megszentelte. Lemossuk.
Kilenc órakor megcsörren a telefon. Végre a várt kellemes női hangot hallom.
Öt perc alatt felveszem az öltönyt, nyakkendőt is kötök, ám Donátra tíz perc alatt adom fel az anorákot.
Az étterem parkolójában már ott áll a metálkék autó. A másik oldalban állunk meg és Donáttal kézen fogva megyünk oda az ismeretlen hölgyhöz. Láttunkra kiszáll a kocsiból, és széles mosollyal üdvözöl bennünket. Mentegetőzöm, zavarban vagyok.
Kézfogáskor egyenesen a szemembe néz. Rövidre vágott körmein színtelen körömlakk. Lenyűgöz egyszerű eleganciája. Illik hozzá parfümjének szolid illata.
Kávézunk, beszélgetünk.
Donát figyel és hölgy hiába kérdezi, nem válaszol.
- Bocsáss meg, egy pillanatra.
Ölébe veszi a táskáját, melyben, mint minden női ridikülben, milliom egy felesleges dolog lapul. Noteszt vesz elő, kitép belőle néhány lapot. Kis csizmát, sótartót, hajót hajtogat belőle Donátnak, miközben kedvesen magyarázza a készítés fortélyait.
Az érdeklődéstől gyémántként ragyog az unokám szeme.
Hát még az enyém!
- Tessék, most próbáld meg magad! Segítek, ha elakadsz.
Donát nekifog a hajtogatásnak. Nagy igyekezetében még a nyelvét is kidugja.
Mosolyogva egymásra nézünk.
Rengeteg mondanivalónk van egymás számára.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon tetszett a történeted, bevallom, különösen azért, mert végre valaki a férfi szemszögéből is bemutatta, mi jár a fejében, ha társat keres! Emberi történet, nagyszerűen megirva! Jeles!!!:)
Puszi: Ilona
Szia Yolla !
Nagyon frappáns történet. A végére egy Shakespeare-i időkből származó dolog jutott az eszembe:
-Sikeres darabban szerepel gyerek és kutya !
Amennyiben az emlékeztem nem csal ez, vagy hasonló a Szerelmes Shakespeare című filmben el is hangzik .
Hiába öregszem és az emlékeim erősödnek. Gratulálok!
Puszi Éva.
Igazad van, ami a gyerek és a kutya szerepeltetését illeti, ám ez esetben egy valós történetet mesélek el.
Örülök, ha tetszett!
Puszi: Yolla
Nagyon frappáns történet. A végére egy Shakespeare-i időkből származó dolog jutott az eszembe:
-Sikeres darabban szerepel gyerek és kutya !
Amennyiben az emlékeztem nem csal ez, vagy hasonló a Szerelmes Shakespeare című filmben el is hangzik .
Hiába öregszem és az emlékeim erősödnek. Gratulálok!
Puszi Éva.
Julikám, most nem, nézd csak meg a kiírást.
Pussz: Yolla
Kedves Yolla!
Gratulálok a kiváló történetedhez! Nagyon jó megfigyelő vagy, ez nem kérdés és kiváló képzelőerővel vagy megáldva.
Üdv.
Bandi
Legalább a fantáziám legyen gazdag, ha már zsebemben csak kuncog a forint!
Úgy is mondhatnám, nekem is kell valami, amitől meg lehet jegyezni.
Üdv: Yolla
Bocsi, de nem név nélkül megy a pályázat????
:D
Pussz: Yolla
:D
Gratulálok a kiváló történetedhez! Nagyon jó megfigyelő vagy, ez nem kérdés és kiváló képzelőerővel vagy megáldva.
Üdv.
Bandi
Kedves Yolla!
Én csak követtem az eseményeket. Számomra nem derül ki, hogy ezt csak a képzeleted szülte, némi valós ismerettel a háttérben, vagy egy az egyben meséled el egy barátod, vagy ismerősöd történet-töredékét.
Ez is már emilliónak adott hsz-edből derül ki... :-)
Pussz,
Éva
Ennek az írásból nem kell kiderülnie, hiszen nem az az érdekes, megtörtént, avagy sem, egyszerűen a szereplők szituációi és az érzelmi motivációik az érdekesek, és az, hogyan sikerült az olvasónak bemutatnom, a magam szemszögéből, mert a sorok között ott bújik meg a véleményem is, avatott szem kiolvashatja belőle.
Pussz: Yolla
Nem figyeltél, Barátnőm!
Csak egyes szám első személyben írtam meg egy valós történetet.
Látom, nem mertél pontozni, ahogyan Emillio sem.
De nem hiányzik!
Pusszantalak!
Én csak követtem az eseményeket. Számomra nem derül ki, hogy ezt csak a képzeleted szülte, némi valós ismerettel a háttérben, vagy egy az egyben meséled el egy barátod, vagy ismerősöd történet-töredékét.
Ez is már emilliónak adott hsz-edből derül ki... :-)
Pussz,
Éva
Kedves Yolla!
Sikerült ismét beleélned magad abba a szerepbe, ahol a gyermek nem maradhat ki. Ha az élet nem adta meg, akkor a képzelőerőd segítségével bele tudtad helyezni magad egy ilyen élethelyzetbe. Hogy ezt egy ismerős férfi szerepbe bújva adtad elő, külön is elismerésre méltó, egyedi, nem könnyű... Belőled egy tudatos társkereső veszett el. Kár, hogy számomra már ötlet gyanánt is haszontalanság lenne. :-)
Pussz,
Éva
Csak egyes szám első személyben írtam meg egy valós történetet.
Látom, nem mertél pontozni, ahogyan Emillio sem.
De nem hiányzik!
Pusszantalak!
Sikerült ismét beleélned magad abba a szerepbe, ahol a gyermek nem maradhat ki. Ha az élet nem adta meg, akkor a képzelőerőd segítségével bele tudtad helyezni magad egy ilyen élethelyzetbe. Hogy ezt egy ismerős férfi szerepbe bújva adtad elő, külön is elismerésre méltó, egyedi, nem könnyű... Belőled egy tudatos társkereső veszett el. Kár, hogy számomra már ötlet gyanánt is haszontalanság lenne. :-)
Pussz,
Éva
Kedves Yolla!
Gratulálok a cikkedhez!
Kellemesen olvasmányos,hibát nem vettem észre!
A történet jó képzelőerőre vall!
Pussz: emillio
Örülök, hogy a hibavadászatod nem járt eredménnyel.
Olyan össze nem illő szavakat sikerült összehoznia a kitalálójának, melyhez csak gratulálni tudok.
Rosszul éreztem magam az éjjel és nem aludtam, így jobb híján írtam és ez lett az eredménye.
Ami a képzelőerőmet illeti, ki kell ábrándítsalak, ugyanis fő vonalában valós történeten alapul.
Egyik nagyon régi kedves barátom azt mondta, ha valamennyi ismerősöm életéből megírok egy-egy mozzanatot, akkor azzal megtelik egy kötet. Tehetségem szerint megfogadtam a tanácsát, és véletlenszerű sorrendben igyekszem ennek eleget tenni.
Pussz: Yolla
Nagyon tetszett! Tőlem pontot is és megosztást is kapsz! Mert megérdemled.
Pussz,
Tündér
Gratulálok a cikkedhez!
Kellemesen olvasmányos,hibát nem vettem észre!
A történet jó képzelőerőre vall!
Pussz: emillio