újabb események régebbi események további események
22:08
Ilpaki új cikket töltött fel
13:08
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
13:07
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
22:36
kalozlány módosította a naplóbejegyzését
22:21
kalozlány új bejegyzést írt a naplójába
09:02
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
08:35
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
15:51
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
08:01
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
13:40
Black Ice új cikket töltött fel
04:54
Furrionmxa regisztrált a weboldalra
21:07
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
02:35
Telecasterchf regisztrált a weboldalra
01:53
Incipiosas regisztrált a weboldalra
20:13
Artisanwrl regisztrált a weboldalra
19:03
kalozlány új bejegyzést írt a naplójába
09:38
Dormanndh regisztrált a weboldalra
08:37
kalozlány módosította a naplóbejegyzését

A lázadó szerencséje

2013. április 19. - Látogatók száma: 244

A harmincéves házasság súlya úgy nehezedik vállára, mintha állandóan mázsás követ cipelne a hátán.

Reggel négykor óvatosan kikel az ágyból, nehogy a férje felébredjen, mert nem szereti az ura, ha pillanatokra is, elszakad az álom jótékony fonala.

Az alacsony, formás kis asszony felkapja köntösét és kióvakodik a konyhába. Gondosan behúzza maga után az ajtót, részint a csend, részint az illatok miatt, mert főzni fog, bár még a hajnal is vár a pirkadattal, mert korán van még ahhoz. Gyenge fényű éjjeli lámpánál ténykedik, zöldséget tisztít, borsót fejt, húst szeletel, paníroz, majd összeállítja a kelt tésztát, mert annak pihennie kell sütés előtt, legalább egy órácskát.

Zöldborsó leves készül, meg szilvalekváros bukta, ez lesz az ebéd és a vacsora. A rántott hús a fia kedvence, az kerül a szendvicsekbe, mert a férje meg nem tud ebédelni a munkahelyén. Janika megeszi reggelire is, és kettőkor úgyis hazaér az egyetemről és megmelegíti magának az ebédet.

Kislányom, a férfiakat minden körülmények között el kell látni, szólt az anyai szentencia az esküvőjére való készülődés során, csakhogy anno, tizennyolc évesen, fel sem fogta annak értelmét. Három bátyja és a nővére után, ötödik gyerekként oly szerencsés, hogy semmiért nem kellett megküzdenie. Igaz, apja mindig úgy felelt, ha kérdezték, hogy három gyerekem van, meg két lányom.

A szilvalekváros buktát Péter kedvéért süti, hiszen ő sokkal többet jelent számára, mint az összes többi kolléga. Neki akar kedveskedni, ezért két tepsivel süt, hogy maradjon a családnak is. Majd úgy intézi, hogy a második tepsivel akkor tegye a sütőbe, ha már a férje elmegy dolgozni Lee-hez, a kicsi kínai emberhez.

Hiába jó géplakatos az ura, meg le is érettségizett, talán már a cége felszámolását követően nincs is olyan cég, ahol alkalmaznák e szakma tudóit, ezért lett, kényszerből, a kínai vállalkozó mindenese. Jani nem szégyelli a munkát, elég jól keres, csak minimálbérre van bejelentve. Reggel negyed hétkor indul munkába és legkorábban este hétre ér haza.

Mégis összehúzzák magukat, mert Danika fizetős egyetemre jár, jogász lesz a fiú, büntetőbíró, ha minden sikerül. Büszke is a fiára, nagy karrier előtt áll a gyerek, az már biztos.

Szendvicskészítés közben maga is megeszik egy szelet rántott húst, legyen valami a gyomrában, mert napközben nem nagyon eszik, nem költi a pénzt, elég, ha este vacsorázik, azt, ami marad a két férfi után.

Egyébként is, elég ránéznie Péterre, azonnal elkapja az éhség, de az étellel nem csillapítható. Gyengédségre vágyik, simogatásra, forró szenvedélyes csókra, mert nem is emlékszik, oly távol van már a férje iránt érzett szerelemtől. Egyáltalán, érzett valaha igazi szerelmet Jani iránt, vagy csak a kötelesség motiválta a házasságát? Már maga sem tudja és nem is érdekes, mert most igazán szerelmes! Férjével szeretkezni olyan megszokott hétköznapi dolog, mint az ebédfőzés, vagy a takarítás. Az sem segít, ha lehunyja szemét és közben Péterre gondol. Nem működik az önámítás, mert Péter figyelmes szerető, akinek fontos, hogy a partnere vele repüljön, bezzeg Janinak csak a saját kielégülése a fontos, s máris fordul a másik oldalára és pár perc múlva horkol.

Danika még alszik, majd akkor ébreszti, amikor munkába indul. Lehet, hogy nincs is egyedül, mert két poharat talált reggel a mosogatóban. Arról már rég letett, hogy megjegyezze a fia barátnőinek a nevét, mert mire rögződne, már másik lányt kell kerülgetnie a lakásban.

Igaza van a fiának, élje ki magát, ne járjon úgy, mint az anyja. Érettségi után, szűzen ment férjhez az első fiúhoz, aki kitartóan tette neki a szépet, egy év múlva megszületett a lányuk, aki nagy csalódást okozott, hiszen fiút vártak, gyereket, nem lányt. Hét év múlva érkezett Danika, aki a kedvence lett, olyannyira, hogy nem sokat törődött a lányával. Évike érettségi után Londonba ment bébiszitternek, és azóta járja a világot, évente kétszer hazajön, számára ez éppen elég a családból. Őszintén szólva, nem is bánja, mert így a lánya szobáját használhatja munkaszobának, ahol éjszakánként a munkahelyéről hazahozott anyagokat írja, igaz, már nem gépírónőként, hanem az elvégzett tanfolyam után technikusnak átsorolva, önálló előadói munkaköre lett, és a saját anyagait írja.

Hű, még jobban megkelt a tészta, lesz ebből még két tepsivel, de csak egy lesz lekváros kifli, a másodikba diós és lekváros hajtottat tesz, azt is szereti Péter. De ezzel nem végez hétre, pedig fél nyolckor kezdődne a munkaideje, nem baj, majd azt mondja a főnökasszonynak, hogy lekéste a buszt, vagy kimaradt egy járat, vagy teljesen mindegy, mit hazudik.

Kinéz az ablakon, innen, a hatodikról, olyan mókás, ahogyan sietnek az apró emberkék a buszmegállóhoz, vagy sasszéznak a kocsik között, és megpróbálnak úgy kiállni a parkolóból, hogy ne húzzák meg a másik autót, és el se üssék a gyalogosokat.
Jani is kocsival jár, pedig mennyit spórolhatnának a benzinen, de nem meri mondani neki, mert előre tudja a válaszát, addig, amíg ő keresi a több pénzt, megengedhet magának ennyi luxust.

Amíg tusol és tollászkodik a fürdőszobában, fia és az új barátnője kimennek a konyhába kávét főzni. Danika azt hiszi, elfelejtette anyja ébreszteni, ám pillanatok alatt rájön, szó sincs erről. A két hajtott tovább dagad, majdnem egészen betölti az egész tepsit és a tetején a tojás márványossá válik. Karácsonyi illatú lesz a lakás, ha kisülnek a kalácsok, melyet annyira szeret a fiú és máris magyarázza a lánynak, hogy az anyja milyen finomakat süt, majd meglátja, ha megkóstolja.

Az asszony alig tudja elrejteni meglepetését, amikor immár felöltözve, útra készen megjelenik a konyhában, tányérra tesz a fiataloknak a korábban kisült lekváros kiflikből vagy hat darabot és visszatereli őket a fia szobájába.
- Fél óra múlva elmegyek, tudod, kisfiam, ma lesz Emőke születésnapja, neki sütöm a hajtottakat. Az uzsonnádat már becsomagoltam, reggelire meg egyetek felvágottat, ott van a hűtőben. Addig meg nassoljatok a kiflikből, tessék, vigyétek.

Majdnem elsírja magát, mert a közjáték miatt kicsit későn veszi ki a tepsit, és jól megsülnek a kiflik. A hajtottaknak is kell legalább fél óra sülés, jobb, ha beszól, hogy később ér be. Főnöknője pikírten megjegyzi, már megszokta, hogy mindig késik. Erre nem tud mit mondani. Mégsem mondhatja, hogy a metrón az átszállásnál néha két szerelvényt is elenged, mert Péter is ott száll fel, és hátha találkoznak.

Ma valóban születésnap lesz, csak nem Emőkéé, hanem Péteré. Meglepetésnek viszi a süteményt, mert nagyon édesszájú a férfi, akinek a felesége ilyet nem tud sütni, igaz, más milyet sem, inkább a cukrászdában veszik. Könnyű nekik, mert Péter felesége körzeti orvos, sokat keres, a lányuk már végzett az egyetemen, lakást is vettek neki.

Valami mégis hiányozhat Péternek is, mert hazafelé rendszerint együtt mennek a metróhoz, az pontosan három sarok, és négy megállónyi út is közös. Már kétszer is előfordult, hogy Péter magához ölelte a metrón, mert nagy volt a tömeg, alig tudtak kapaszkodni, és nem akarta, hogy az asszony esetleg elessen. Érezte a férfi kellemes illatát, karjának erejét, és attól félt, hogy még a metró zajában is kihallatszik szívének dobogása. Biztos, hogy tetszik Péternek. Nem akar semmi mást, csak egy kis szerelmet, attól még nem rövidítik meg a családjaikat semmiben, nem is kell megtudnia senkinek.

Ó, Jani nagyon féltékeny, még akkor is elválna tőle, ha csak egy csókot kapna idegen férfitől. De ez nem érdekes, nem tudja meg senki, kettőjükre tartozik.
Szalvétával kibéleli a dobozt, melyet még az este odakészített a konyhaszekrénybe, beleteszi óvatosan a két forró hajtottat, közéjük meg a lekváros buktát, amennyi csak elfér. Lezárja a dobozt és elhelyezi a nagy reklámszatyorban. Remélhetőleg kibírja a cégig.

Már nyolc óra, hív egy taxit, bekopogtat a fiához és gyorsan lemegy a ház elé. Morcos a taxis, ahogyan végignéz az asszonyon, nem számíthat nagy borravalóra.

Az asszony fejében az jár, hogy ki kell bontani a süteményt, hiszen még forró, nem volt ideje kihűlni, majd megkéri Pétert, bontsa meg a csomagolást és tegye ki az erkélyre.
Reggeli csúcsforgalom, Pestről átjutni Budára kész cirkusz, még akkor is, ha a taxi mehet a buszsávban is.

Fél kilencre ér be, a portások kedvesen érdeklődnek, hogy kinn kezdett, valamelyik telephelyen, rájuk hagyja, jobb ez így, mint magyarázkodni. Főnöknője és Péter a szokásos értekezleten van, a titkárnő meg aggódva kérdezi, mi baja, hogy ilyen későn ért be. Belepirul a válaszba, mely szerint késő éjjelig írta az anyagot, amit ma le kell adnia.

A kollégák javában dolgoznak. Csakhogy itt a középfolyosóról nyílnak az irodák, az ajtók állandóan nyitva vannak, egyedül a tárgyalóé nem, ott most vezetői értekezlet keretében osztja az észt az ügyvezető igazgató.

Annyi ideje sincs, hogy bekapcsolja a számítógépét, máris cseng a telefonja, adategyeztetésre hívják, és megkezdődik a munka. Annyi ideje van, hogy a süteményes dobozt kitegye egy székre Péterék szobájának erkélyére és megbontsa a csomagolását. Ide járnak dohányozni a kollégák, de csak nem mernek hozzányúlni kínálás nélkül.

Az ebédszünetben alig tud Péterrel négyszemközt szót váltani. Örül a férfi az ajándéknak és ad az asszonynak egy puszit, és megjegyzi, hogy ezért már érdemes ötvenévesnek lenni, majd hozzáteszi, hogy ezt bizony rendesen is megünneplik, nem csak így, kutyafuttában.

Repes az asszony szíve, szóval kettesben ünnepelnek! Négyig tart a munkaidő, hatig ráér, két óra boldogság, kettesben a kedvessel! Semmire sem tud figyelni, csak tesz-vesz, pakolgat, még kávét sem iszik, pedig a mini konyhában gombnyomásra adja a gép az ingyen kávét, amelyből máskor naponta hatszor is kiveszi a részét. Három óra után vánszorog az idő, még ötven perc, még negyvenkilenc…

Ma nem dolgozik, úgy sem veszi észre senki, a főnöknője Fehérvárra ment az igazgatóval, lehet, hogy a munkaidő végére sem érnek vissza. Csak lenne már négy óra!

Három óra ötvenkor megérkeznek a főnökök és a titkárnő végigjárja az irodákat, hogy mindenki menjen négyre a tárgyalóba.

Izgalmában kipirul az asszony arca, mily botor dolog munkaidő végén röpgyűlést tartani, amikor nekik Péterrel már indulniuk kellene ünnepelni! Kiszalad a mosdóba, kissé rendbe teszi a haját, halvány rúzzsal áthúzza a száját, és nyakára szór nem is keveset a parfümjéből, melyet évente négy-öt alkalommal használ, ünnepekkor. A mai nap is ünnep. Neki az!

Harmincan szoronganak a tizenkét székkel, nagy tárgyalóasztallal telezsúfolt tárgyalóban. Ez utóbbin poharak, konyak, pezsgők, borok, pogácsa, ropi foglalják a helyet az iratok helyett, és két tálcán, szépen felszeletelve, elrendezve, ott vannak az asszony süteményei is.

Az ügyvezető tréfás köszöntőt mond Péter születésnapja alkalmából, a fiúk már töltögetik az italokat és körbe hordják, hogy mindenki válasszon kedve szerint.
Az ünnepelttel valamennyien koccintanak.

Éppen az asszonnyal koccint Péter, amikor megcsörren a telefonja. Nem szól bele, csak kinyomja a hívást, elnézést kér és elmegy. Közben a kollégák már fogyasztják az italokat, akiket kocsi vár a garázsban, azok inkább a süteményeket falják.

Öt perc múlva visszatér Péter egy nagyon csinos, fiatalos nővel és egy hatalmas, kétszintes tortával.
- Engedjétek meg, hogy bemutassam a feleségem!

Az általános nagy örömködés közepette lelép az asszony, rohan vissza az irodájába, hogy a sírását ne hallja senki, behúzza az ajtót. Valósággal görcsöl a hasa, összegörnyedve kuporog a székében.

Pár perc múlva érte jön a főnöknője, nem kérdez semmit, elviharzik és Péter feleségével tér vissza.

Egy óra múlva már a műtőasztalon fekszik.

Perforált a vakbele.

A cikket írta: Yolla

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. április 20. 18:51

megtekintés Válasz erre: Yolla - 2013. április 20. 18:46

Nem igazán, csak a krónikus betegség most tör ki rajta!

Pussz: Yolla

Hacsak úgy nem??? :-))
2013. április 20. 18:46

megtekintés Válasz erre: - 2013. április 20. 05:54

A pszichoszomatikus betegség vakbélgyulladásba is torkollhat!

Pusz
Juli

Nem igazán, csak a krónikus betegség most tör ki rajta!

Pussz: Yolla
2013. április 20. 06:43
Kedves Yolla!

Ügyes írás! Tetszik!
Jár érte a megszokott ötös!

Pussz: emillio
 
2013. április 20. 05:54
A pszichoszomatikus betegség vakbélgyulladásba is torkollhat!

Pusz
Juli
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: