Erotikus

A második nap

Látogatók száma: 78

Tegnap volt három éve, hogy először találkoztunk. A második nap reggelén... időutazás...

...Reggel van. A nap pimaszul besüt a kék sötétítőfüggöny melletti résen. Érzem, hogy aludni kéne még, szinte fáj minden porcikám a kimerültségtől, de képtelen vagyok rá ilyen világosban. Ránézek a digitális órára, és látom, hogy csak fél hét van.

Adorján az igazak álmát alussza, kicsit horkol, de nem olyan borzasztó, mint ahogy apám szokott, akitől még a harmadik szobában se tudtam soha aludni. Felülök és nézem őt, ahogy az oldalán fekszik. Végre alaposan szemügyre vehetem.

Régebben azt mondta nekem, hogy a nők nem a szépsége miatt szeretik, pedig én nagyon is vonzónak találom kicsit vad külsejét. Kócos fekete hajába már ezüstös szálak lopóztak be, csakúgy, mint szakállába. Hosszú és egyenes orrával, magas homlokával igazi kalóz benyomását kelti bennem. Szerencsére karja nem kampókézben végződik, hanem igazi kezekben, és férfihez képest kecses ujjakban, amik szinte simogatásra lettek teremtve.

Ó, és hogy tud simogatni! Még akkor is, ha előző éjjel, azt mondta, hogy ő soha nem szokott ilyesmit csinálni. De mégse tudta abbahagyni, én pedig elégedett kiscicaként élveztem, ahogy a keze fel-alá jár hoszú hajamon és mindenemen, miközben beszélgetünk. Megmosolyogtat, amikor látom, hogy úgy össze van zavarodva, mint egy rémült kisfiú. Nem tud mit kezdeni ezekkel az érzésekkel. Még azt hinném, hogy szerelmes belém, ha nem éppen fél éve győzködne arról, hogy ő sose szerelmes. A közös barátnőnk szerint viszont az. Bárcsak tudnám, hogy kinek van igaza! De lehet, hogy ez nem is olyan fontos. A lényeg, hogy végre együtt vagyunk. A többi majd úgyis kialakul. A barátnőm szerint nincs olyan, aki ne szeretne meg, ha igazán megismer. Most ugrik a majom a vízbe!

A cikket írta:

támogatóink