Alíz sármőre

Látogatók száma: 65

Akkoriban nem találta a szavakat Alíz: -hogy lehet, hogy egy ifjú fiatal titán, mint Te, nem keresi a szexis lányokat? -Mert nem kell nekem lány, nekem nő kell, mint neked is férfi!

Háromszor szóltam már neki. Akkor sem hozta ide a hajszárítót...
-Most itt állok nedves hajjal!
-Kicsikém, legalább a hajad nedves, a fürdés után. Pedig én mindig ráérek.
És akkor Alíz, a noteszébe pillantva, ezután a jelenet után addig dobolt ujjaival, míg nem elkapta a kezét barátnője szeretője, és lassan be nem zárult szája, melynek illata levendulát árasztott.
Elkapta a kezét és végigsimított rajta vele a haján, majd a hátán, mire Alíz egy mozdulattal visszarántotta, és lehunyta szemét.
-Ne csigázz Alíz! Ne csigázz!
Már száradt barátnője haja, ezért nem látta, nem is hallotta az előző jelenetet. Ettől még nem indult be egyikük sem, csak a férfi nem látta, hogy kisimította a tincset a szeméből. Könnyes volt, mert talán belement a füst. De talán nem is igazán a füst zavarta Alízt, hanem hogy ez a gyönyörű idomokkal megáldott test, nem vele kavar-, hiszen Ő nem is tudna kavarni...na de kérem, hová gondolunk.
Fiatal volt, alig húsz éves, és lobonca az ablak által beengedett szélben lebegett. Nap sütötte eget nem borította felhő, és a levendula megcsapta ismét Őt. Majd hevesebben beszélgettek:
-Nem vagyok formában...Nem lehet köztünk ilyen sok minden...mint például a barátnőm és Te, meg én közöttem.
-De akkor miért keltesz bennem ilyen feszültséget?
-Mert nem vagyok valaki, csak talán még fiatal lényem ellenére, Te sem törődsz avval, kit bántasz meg.
Jóval túl volt a harmincon, és nem kerülgette a forró kását, gyorsan csókot lehelt szeretője nyakára, és Alíz barátnője elindult a lépcsőn lefelé...

- Üdv- Alíz

támogatóink