Na és?
Látogatók száma: 135
Közömbösség… „Meggyógyulok. Kiírlak magamból. Csak rám ne nézz!”
Már csak egy „idézet” vagy. Nem a bölcsektől idézett! De a valót felidézed!
" - Mi van, hol van az Éva? Jóképű nő, fogd meg!
- Mi van? Milyen jóképű nő?
- Éva.
- Elegem volt már belőle.
- Miért?
- Csak, mert van egy fogyatékos lánya, és ez az egész dolog, már őt is azzá tette.
- De tétó vagy! Téged mindenhol fogyatékosok vesznek körül? Jól kifogod, velem együtt... Mert itt a lány is az, tudod? Csak nem az én lányom, szerencsémre…”
- Ejnye, miért nem januárban dobtad a csajt?
- Mert?
- Jönnek az ünnepek, itt a szülinapod!
- Na és?
- Jön az új év, stb.
- Na és?
- Igaz, neked van kínálatod.
- Mit kínálsz? Magadat?”
- Itt van, egy dagadt…”
„Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak magamból. Csak rám ne nézz.”
*
“Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted, kettő legyen mindig kéznél. Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul – minden izgalom tehát belső felfogásból fakad. Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan megváltozik, sőt megszűnik. Arra gondolj, hány változásnak voltál már magad is tanúja. A világ változás, az élet felfogás dolga.” (Marcus Aurelius)
*
„Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik; amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik. Amit rólad gondolnak, azzal semmi dolgod, ha meg akarod őrizni lelked békéjét.” (Tatiosz)
*
„Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.
Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.” (HamiaLinda)
*
„…Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.”…”… Kinek érzékeit eltompította a becsvágy, a szenvedély, nem hallja többé e hangokat. Az ilyen ember teste, lelke a világ üteme ellen él; emberhez nem méltó módon él, tehát embertelenül bűnhődik.”
http://www.felesegek.hu/videok/961?fb_action_ids=507343089297595&fb_action_types=og.likes&fb_source=timeline_og&action_object_map={%22507343089297595%22%3A136754603148815}&action_type_map={%22507343089297595%22%3A%22og.likes%22}&action_ref_map=[]
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
itt a vége, rajzolj a végére egy szép kerek pontot!
Pussz: Yolla
Évi, kedves,
itt a vége, rajzolj a végére egy szép kerek pontot!
Pussz: Yolla
Minden mondat végére tettem egy pontot. Oda, - egyelőre így teszek pontot. Az még nem látszik annyira, de észre fogod venni. Ha mégsem, majd szólok.
Pussz,
Éva
Hogy tud valaki így beszélni más nyomoráról?!?!
Van neki szíve???? Bele gondolt ő, hogy miket mondott egy anyáról, és a gyermekéről?? Hogy volt képes??
A Jó Isten bocsássa meg neki a verbális tetteit!
Isten nem ver bottal egyébként.. Én soha nem kívántam senkinek sem rosszat, most sem teszem, mert senkinek sincs joga mások fölött ítélkezni, kizárólag Istennek,
- de bárki bármikor megkaphatja így, vagy úgy a sorstól, bármilyen formában a tetteiért járó ítéletet..
Istenem!
Hogy tud valaki így beszélni más nyomoráról?!?!
Van neki szíve???? Bele gondolt ő, hogy miket mondott egy anyáról, és a gyermekéről?? Hogy volt képes??
A Jó Isten bocsássa meg neki a verbális tetteit!
Isten nem ver bottal egyébként.. Én soha nem kívántam senkinek sem rosszat, most sem teszem, mert senkinek sincs joga mások fölött ítélkezni, kizárólag Istennek,
- de bárki bármikor megkaphatja így, vagy úgy a sorstól, bármilyen formában a tetteiért járó ítéletet..
Az együttérzésedet köszönöm! És a hozzászólásoddal maximálisan azonosulok.
"A Jó Isten bocsássa meg neki a verbális tetteit!"
A saját véleményem sem tudom elvonatkoztatni a tiédtől, attól, hogy "senkinek sincs joga mások fölött ítélkezni"!!!!!
Szeretettel,
Éva