újabb események régebbi események további események
21:09
Yolla új cikket töltött fel
14:15
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:51
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
13:48
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
09:58
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:27
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
18:03
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
15:44
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
11:25
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
23:22
dettó regisztrált a weboldalra
14:02
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:02
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:00
Janó új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:11
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
13:10
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
12:28
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez

Döbbenet

2010. június 4. - Látogatók száma: 539

Haverom korrekt akart lenni, de aztán rájött, hogy csak balek volt. :(

- Kilenc év után Edina kijelentette, hogy neki már semmit nem nyújt ez a kapcsolat, és hogy kilép belőle. - meséli Máté barátom.
- Korrekt akartam lenni, ne menjen az a lány egy szál bugyiban a kapcsolatunkból, vettem fel kölcsönt és két millió forintot adtam neki. Hálás volt érte!
- Valamelyik nap egy ismeretlen banktól jött neki levél. Szemét voltam, hogy felbontottam?? Lehet!
Bár ne tettem volna! De gondoltam, ha fontos utána küldöm, ugyanis nemrégen Algériába ment egy arab férfival. A levélben egy számlaértesítő volt. Megnéztem az összeget. Hatmillió forint!
S, nem jelezte semmi, hogy a két milla be lett volna rá fizetve.
Én meg balga lélek, nem tudtam miért nincs soha pénzünk!
Jól kerestem a kamionon, jól keresett Ő is, de hazafelé menet mindig bevásároltam, mert a hűtő az rendszerint üres volt. Munka mellett tanult és Én büszke voltam rá, hogy ilyen okos. Arra gondoltam, hogy későn jön ki az iskolából, nincs ideje bevásárolni. Ha ruha kellett vettem magamnak, vettem neki is, mindazok ellenére, hogy a pénzemet, pár ezer kivételével letettem a kezébe! A számlákat Én fizettem be, amikor hazamentem. Elvittem Egyiptomba nyaralni, mert oda vágyott. S, elfogadta tőlem a kétmilliót! Én meg fogtam a motyómat és kerestem albérletet, mert magamnak minek egy családi ház.
- Mit mondasz? Hogy lehet a házra ment el a pénzem? Á, dehogyis, ingyen laktunk ott, mert az egyik haver örökölte. Csak rezsit fizettünk. De egymagamnak nagy az a ház. Elég lesz egy kis garzon is, ahol meghúzom magam, úgyis keveset vagyok itthon.
Ül a kerti padon, előtte sör, de csak piszkálja a poharat. Borostás arcán szomorúság. Nagydarab, jóképűnek mondható férfi, a harmincas és negyvenes évei között. A humora remek, ezt a sok éves barátságunk alatt már megtapasztaltam. Sajnálom, mert teljesen el van anyátlanodva.
Végig gondoltam a helyzetét. Kering Európában magányosan, mint a kamionosok nagy része, bízva benne, hogy itthon szerető asszony várja. Megspórol az úton magától ezt -azt, hogy Edinát finom parfümmel, a legújabb divatú ruhával, itthoni életét könnyítő géppel lepje meg. Veszekedik az irányítóval, hogy pár hetente haza tudjon menni. Nem engedi üres kézzel az útjára a nőt, akit szeretett és most kapott egy fejlövést!
Rágódik azon, hogy mivel érdemelte ki ezt???
- Ha még egy nő az utamba kerül, most már okosabb leszek! Csak annyit adok neki, amennyi kell. A számlákat majd Én fizetem a saját számlámról átutalással, de többet nem rabol ki senki!
- Máté! - szólalok meg halkan. - Nehogy a következőt büntesd az előző miatt!
Rám néz, a tekintete megértésért könyörög.
- A feleségem annak idején, kakukkfiókát hozott a házunkba, amit az anyós telkére húztunk fel. Amikor rájöttem, és a vérvizsgálat is igazolt, egy gatyában tettek ki. Akkor derült ki, hogy minden az anyós nevén van. Nem csak a telek, hanem a ház is. Ők intéztek mindent a földhivatalban, Én akkor is úton voltam.
A semmiből indultam újra és felépítettem magamat! S, most Edina is...... mondd meg hogyan bízzak meg mégegyszer valakiben? Edinában megbíztam és lásd........
Nyel egy nagyot, szinte látom kiserkenni készülő könnyeit és felhörpinti a habjavesztett sört. Szeretném megölelni és megsímogatni tüsire vágott haját. :(

A cikket írta: Babenko

9 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2016. február 12. 18:24
Sajnos ismerős csak fordítva.
2014. június 24. 13:48

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2011. december 23. 07:20

ja, máskor ne a farkadra hallgass.

Bárcsak megfogadnák a pasik!Sajna a fiam is hasonló helyzetben van,de ott nincs 6 milla csak adósság és egy gyerek,aki a szenvedő alanya az egésznek.De legalább az apja neveli.
2013. május 14. 10:24
Nagyon jó írás. A döbbeneten kívül én csak a balekot látom, aki most nem tud bízni...
Ajjaj hányan kezdtük újra az elejétől? Építettük fel újra az életünket, ugyanezért... :-(
2013. április 19. 10:25
Sajnos ilyen esetek a másik oldalon is megtörténnek. Jelenleg Én is abban a helyzetben vagyok, hogy talán soha nem fogok senkiben sem megbízni.
2011. december 28. 20:08
Jaj, én is szívesen belevakarnék a tüsihajába nekije!
Tényleg nem szabad eszetlenül megbízni senkiben sem. :( Jó írás
2011. december 23. 07:20
ja, máskor ne a farkadra hallgass.
2010. szeptember 26. 09:32
Szegény pasi...
2010. augusztus 3. 08:51
hát ez bizony nagyon durva...Szegény férfi!De a történeted tetszett.
2010. június 16. 20:57
Sajnálom... :(

Viszont a történet nagyon jól lett megírva! :)
2010. június 5. 16:33
Tényleg szomorú, és ráadásul gusztustalan is ennek a nőnek a viselkedése. Nem csodálom a srácot, hogy ezek után nem mer bízni senkiben. Lehet, idővel meg fog ez változni, ismeretlenül is minden jót kívánok neki.
2010. június 5. 07:48

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. június 4. 22:25

Szomorú de igaz történet is lehet...barűti ölelés igy ismeretlenül is.

Ginesz! Sajnos ez, ............igaz. Csak a neveket változtattam meg. :(
2010. június 4. 22:25
Szomorú de igaz történet is lehet...barűti ölelés igy ismeretlenül is.
2010. június 4. 18:51
Szegény:-( Engem is elszomorított a története.

Pussz,
Tündér:-(
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: