újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

CSAPDA … 2. rész

Látogatók száma: 209

Azt hiszed, mindent kibírsz. Most is fejjel mész a falnak. Mennyivel egyszerűbb volt idáig az életed. Egyedül voltál és kész. Most meg győzöd elhessegetni a pasikat. Mi van, félsz? Belekezdtél valamibe, most már fejezd is be.

Amióta a fejedbe vetted, hogy nem akarsz egyedül élni tovább, bírni sem lehet veled. Állandóan jársz, kelsz, mint egy bolygó hollandi, tudod egyáltalán mit akarsz? Biztosan ezt akarod? Vagy csak játszol az érzésekkel. Vigyázz, nem csak rólad van ám itt szó. Ott van egy másik ember, aki hasonlóan gyötrődik, vagy nem, mint te, és talán éppen azt várja, hogy valaki kimozdítsa ebből az ördögi körből. Te is benne vagy nyakig, de ettől kezdve, hogy valaki mással akarod, vagy szeretnéd ezt a kört lefutni, már felelősséged is van. Mert azt teszel magaddal, amit akarsz, ha jó, ha rossz, de csak óvatosan. Még megégeted szegényt. Úgyhogy csak vigyázz, ne bántsd meg túlzottan, de legyél nyílt, következetes, és szerény. Ne ugorj fejest, egyenesen a közepébe. Fuss egy kört, mielőtt elkezded. Mikor futottad le te a köröket? Már késő. Az a férfi akar téged.

*

Csodálatos idő volt azon a napon, amikor kimentem a kertbe, hogy folytassam a megkezdett munkámat ott, ahol legutóbb abbahagytam, hogy megint azzal a jóleső érzéssel induljak haza, hogy ez a nap sem volt hiábavaló. Elvégeztem, amit kellett.
Nem gondoltam arra, hogy ez a nap tartogat számomra némi meglepetést és már nem lesz ugyanolyan, mint a többi.

Amikor megláttam, hogy Gábor közeledik eszembe jutott az a nap. Azóta, hogy lefeküdtem vele és letudtam az adósságom, nem is gondoltam többet rá. Elkönyveltem, hogy tetszettem neki, természetben fizettem, és még jól is éreztem magam vele. Ennyi volt részemről, semmi több. Eszembe se jutott, hogy ennek folytatása lehet. Mégis, amikor elkezdte velem a beszélgetést, vallott. Nem kellett kérdezni, ő csak mondta, mondta. A felesége három hete, nincs vele. Elvitte a lányát is, és most a szüleinél vannak. Csúnyán összevesztek. – Azt mondta neki, mielőtt elment, tulajdonképpen undorodik tőle… Nem élnek jól már régóta. – Én pedig azt hittem dolgozik az asszony, és most is, akárcsak máskor, feljött hozzám kicsit beszélgetni. Egészen más a helyzet így, és mindent megértettem. Most szenved, én pedig megpróbáltam vigasztalni őt, hogy nem úgy van az, nem gondolta az asszony ezt olyan komolyan, ezt csak úgy mondják a nők, ha dühösek. Vissza fog jönni…. De ő nagyon elszánt volt és őszintének tűntek a szavai. Nem tágított. Egyre közelebb és közelebb jött hozzám. Végül kérlelni kezdett, hogy maradjak kint este. Azt szeretné velem tenni, mint a múltkor. Olyan szépen kérlelt és olyan kedves volt, hogy nem lehetett elutasítani. Nekem is jólestek kedves szavai, ahogy megpróbál levenni a lábamról, ahogy kérlel. Megsajnáltam, és maradtam. Nem gondolkodtam, nem féltem, csak a pillanatra koncentráltam. Minden idegszálammal csak arra tudtam figyelni, hogy amit most teszünk, valami csodálatos. Akkor már én is akartam őt, nagyon. Minden addig elfojtott vágyamat éltem át vele és minden percét élveztem az együttlétnek. Nagyon jó szerető volt.

Pár nap múlva felhívtam telefonon, hogy megkérdezzem, hogy van. Akadozva, zavartan beszélt. – Most nem alkalmas, mondta. – Neked, válaszoltam. Akkor már tudtam miért. Nincs egyedül. Visszajött az asszony. És én már csak egy szép emlék leszek.

A cikket írta: zsoltne.eva

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Eva! A te életed sem piskóta, az biztos! De legalább az emléke megmaradt, ha már a sors így hozta. üdv Orsolya
Naná! Mi nők, tartsunk össze. Meg kell becsülni a keveset, ha volt értelme, ha nem. Kevés jó több, mint sok rossz!!!!
Hát ......igen! Van ez igy néha............és csak hallgatunk, és fáj, de azért alig várjuk, hogy ujra megtörténjen!
Csilla! Orsi!

Köszönöm, hogy olvastátok.
Régi szép idők! Egy év távlatából már csak egy emlék. De néha nem árt feleleveníteni, hogy ilyen is volt és ha úgy nézem nem is olyan régen.

Köszönöm,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: