újabb események régebbi események további események
13:24
emillio új cikket töltött fel
10:00
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
09:16
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
21:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:40
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:31
Ilona módosította a naplóbejegyzését
20:37
Yolla válaszolt egy szavazásra
20:36
Yolla új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:33
Yolla új cikket töltött fel
11:38
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
11:36
Anyu új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
09:53
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:23
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
22:25
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
21:43
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez
17:17
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
11:10
bakfitty új hozzászólást írt egy cikkhez
09:31
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
09:16
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
20:04
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez

Zavaros gondolatok...

2011. november 3. - Látogatók száma: 252

Hát eljön! Mondtam vidáman magamban...hááát ott lesz s mosolyogtam nagyot a világnak....hát találkozunk!

Eljött ugyan...késve..másnap, de ott volt, találkoztunk, elmentünk sétálni, minden olyan hirtelen történt...
hirtelen a vízparton s a sötétben megcsókolt...nevettem...félvállról vettem...nem tértem észhez annyi epekedés után végre enyém lett.....azt hittem legalábbis, de sosem volt az enyém már jól tudom...
Folyton azon gondolkodtam nyertem és boldog vagyok...elvoltunk pár órát, majd hűvösen felállt....még szerencse, hogy semmi sem történt...a csókja nem volt oly mézédes mint képzeltem..nem volt az érintése oly őszinte mint gondoltam..és hűvös kiábrándulásból baktattunk vissza a többiekhez...
csalódtam és egyszersmint boldog voltam..boldog, mert nyertem az enyém lett...

másnap kérlelt találkozzunk...válaszoljak...szinte nem is ismertem..emlékeztem, hogy régen nem minden levelemre válaszolt...
nehezen döntöttem..folytassuk, lesz ami lesz...miért mentem bele? magam sem tudom..a folytatást mondanom sem kell....találka találkát követett, s az elválás fájdalmas és rendszeres HŰVÖSSÉGE riasztotta fel megbolydult agyam és szívem...mit tettem?...én akartam játszani, de ő játszott velem...hirtelen észhez tértem...gyorsan szakítottam...nem keresett azóta..én sem...még mindig azt érzem a sors játszott velem..talán beleszerettem?

(!vigyázz azzal ki nem válaszol, ki nem mesél magáról!)

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 7. 21:04
Szia Cikkíró!
Nagyon szívből (ösztönből) írtál...
A tanulságokat majd egy-két hét múlva von(juk)d le!
Üdv,
Pinokkió
2011. november 5. 01:41

megtekintés Válasz erre: Cikkíró - 2011. november 4. 12:16

tééényleg csalóódás volt, köszi, h rádöbbentettél..átverésnek éreztem..
szívből jött az írás és még mindig össze vagyok zavarva, mert friss a dolog..fáj!
Igen teljesen másnak láttam mint ami, és azért folytattam a dolgot vele, mert annyira akartam őt az eszményképben..pedig rengeteg figyelmeztető jel volt, amit láttam és mégsem hallgattam az eszemre...
ő nem az aki, és még csak nem is szeretett...talán kihasznált..:/és ez fáj..

Néha a szívünkre kell hallgatni, de nem árt meghallani, hogy mit mond az eszünk, és mit lát a szemünk. Mert néha pont azt nem látjuk, aki az orrunk előtt van.
Vigyázz magadra! Pussz!
Cikkíró
cikkíró
2011. november 4. 12:17
köszönöm hozzászólásaitokat...
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2011. november 4. 12:17

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. november 4. 05:35

Többen vagyunk, akik átéltünk hasonlót és a vége csalódás lett. Mire rájön az ember, hogy nem kap viszonzást, már késő. Azért szeretünk bele valakibe, mert elnyomjuk magunkban a rossz dolgokat, mert hinni szeretnénk benne.
Késő a figyelmeztetésed, talán még azok is befutnak ebbe a csőbe, akik olvassák az intelmet, mert akkor, abban a pillanatban úgy cselekszik, ahogy érzi...
Nem kellemes tudomásul venni, hogy nem kapunk viszonzást...
Talán?... Biztos.

Légy óvatos!

nem tudom, hogy valóban szeretem-e vagy csak a büszkeségem fáj...kívülről tetszik belülről nem..őt viszont nem érdekli semmi sem...

rossz, h a saját bőrömön kellett megtapasztalnom...
Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2011. november 4. 12:16

megtekintés Válasz erre:   - 2011. november 3. 21:46

Néha… ha sokat álmodozunk valakiről… és nagyon jó tulajdonséágokat ragasztunk rá, - amik nincsenek is meg benne - eszményképet faragunk belőle… és borítékolt a csalódás.

Jól írtad meg!

tééényleg csalóódás volt, köszi, h rádöbbentettél..átverésnek éreztem..
szívből jött az írás és még mindig össze vagyok zavarva, mert friss a dolog..fáj!
Igen teljesen másnak láttam mint ami, és azért folytattam a dolgot vele, mert annyira akartam őt az eszményképben..pedig rengeteg figyelmeztető jel volt, amit láttam és mégsem hallgattam az eszemre...
ő nem az aki, és még csak nem is szeretett...talán kihasznált..:/és ez fáj..
2011. november 4. 05:35
Többen vagyunk, akik átéltünk hasonlót és a vége csalódás lett. Mire rájön az ember, hogy nem kap viszonzást, már késő. Azért szeretünk bele valakibe, mert elnyomjuk magunkban a rossz dolgokat, mert hinni szeretnénk benne.
Késő a figyelmeztetésed, talán még azok is befutnak ebbe a csőbe, akik olvassák az intelmet, mert akkor, abban a pillanatban úgy cselekszik, ahogy érzi...
Nem kellemes tudomásul venni, hogy nem kapunk viszonzást...
Talán?... Biztos.

Légy óvatos!
 
2011. november 3. 21:46
Néha… ha sokat álmodozunk valakiről… és nagyon jó tulajdonséágokat ragasztunk rá, - amik nincsenek is meg benne - eszményképet faragunk belőle… és borítékolt a csalódás.

Jól írtad meg!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: