Zavaros gondolatok...
Látogatók száma: 257
Hát eljön! Mondtam vidáman magamban...hááát ott lesz s mosolyogtam nagyot a világnak....hát találkozunk!
Eljött ugyan...késve..másnap, de ott volt, találkoztunk, elmentünk sétálni, minden olyan hirtelen történt...
hirtelen a vízparton s a sötétben megcsókolt...nevettem...félvállról vettem...nem tértem észhez annyi epekedés után végre enyém lett.....azt hittem legalábbis, de sosem volt az enyém már jól tudom...
Folyton azon gondolkodtam nyertem és boldog vagyok...elvoltunk pár órát, majd hűvösen felállt....még szerencse, hogy semmi sem történt...a csókja nem volt oly mézédes mint képzeltem..nem volt az érintése oly őszinte mint gondoltam..és hűvös kiábrándulásból baktattunk vissza a többiekhez...
csalódtam és egyszersmint boldog voltam..boldog, mert nyertem az enyém lett...
másnap kérlelt találkozzunk...válaszoljak...szinte nem is ismertem..emlékeztem, hogy régen nem minden levelemre válaszolt...
nehezen döntöttem..folytassuk, lesz ami lesz...miért mentem bele? magam sem tudom..a folytatást mondanom sem kell....találka találkát követett, s az elválás fájdalmas és rendszeres HŰVÖSSÉGE riasztotta fel megbolydult agyam és szívem...mit tettem?...én akartam játszani, de ő játszott velem...hirtelen észhez tértem...gyorsan szakítottam...nem keresett azóta..én sem...még mindig azt érzem a sors játszott velem..talán beleszerettem?
(!vigyázz azzal ki nem válaszol, ki nem mesél magáról!)
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon szívből (ösztönből) írtál...
A tanulságokat majd egy-két hét múlva von(juk)d le!
Üdv,
Pinokkió
tééényleg csalóódás volt, köszi, h rádöbbentettél..átverésnek éreztem..
szívből jött az írás és még mindig össze vagyok zavarva, mert friss a dolog..fáj!
Igen teljesen másnak láttam mint ami, és azért folytattam a dolgot vele, mert annyira akartam őt az eszményképben..pedig rengeteg figyelmeztető jel volt, amit láttam és mégsem hallgattam az eszemre...
ő nem az aki, és még csak nem is szeretett...talán kihasznált..:/és ez fáj..
Vigyázz magadra! Pussz!
Többen vagyunk, akik átéltünk hasonlót és a vége csalódás lett. Mire rájön az ember, hogy nem kap viszonzást, már késő. Azért szeretünk bele valakibe, mert elnyomjuk magunkban a rossz dolgokat, mert hinni szeretnénk benne.
Késő a figyelmeztetésed, talán még azok is befutnak ebbe a csőbe, akik olvassák az intelmet, mert akkor, abban a pillanatban úgy cselekszik, ahogy érzi...
Nem kellemes tudomásul venni, hogy nem kapunk viszonzást...
Talán?... Biztos.
Légy óvatos!
rossz, h a saját bőrömön kellett megtapasztalnom...
Néha… ha sokat álmodozunk valakiről… és nagyon jó tulajdonséágokat ragasztunk rá, - amik nincsenek is meg benne - eszményképet faragunk belőle… és borítékolt a csalódás.
Jól írtad meg!
szívből jött az írás és még mindig össze vagyok zavarva, mert friss a dolog..fáj!
Igen teljesen másnak láttam mint ami, és azért folytattam a dolgot vele, mert annyira akartam őt az eszményképben..pedig rengeteg figyelmeztető jel volt, amit láttam és mégsem hallgattam az eszemre...
ő nem az aki, és még csak nem is szeretett...talán kihasznált..:/és ez fáj..
Késő a figyelmeztetésed, talán még azok is befutnak ebbe a csőbe, akik olvassák az intelmet, mert akkor, abban a pillanatban úgy cselekszik, ahogy érzi...
Nem kellemes tudomásul venni, hogy nem kapunk viszonzást...
Talán?... Biztos.
Légy óvatos!
Jól írtad meg!