újabb események régebbi események további események
13:24
emillio új cikket töltött fel
10:00
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
09:16
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
21:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:40
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:31
Ilona módosította a naplóbejegyzését
20:37
Yolla válaszolt egy szavazásra
20:36
Yolla új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:33
Yolla új cikket töltött fel
11:38
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
11:36
Anyu új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
09:53
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:23
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
22:25
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
21:43
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez
17:17
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
11:10
bakfitty új hozzászólást írt egy cikkhez
09:31
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
09:16
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
20:04
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez

Kisiklott házasság, első rész, Pályamű

2010. augusztus 24. - Látogatók száma: 137

Mi a fészkes fene van ezzel az internettel, hogy nem akar feltöltődni, már vagy két perce forog a kerék, mérgelődött Forróné-Elvira. Pár perccel ezelőtt a SKYPE - vel próbálkozott, de nem sikerült beszélgetést kezdeményezni. Tizenöt millióan voltak fenn.
— Ha a világ lakósainak számát vesszük, nem is sok — mondta a fia, Forró Pál, harmadéves egyetemista. Az ő számára most nem jelentett izgalmat az internet állapota, mert a tévét nézte, a FIFA rangadó egyik mérkőzését, legfeljebb a szünetben adott reklámok idegesítették. Kérdően tekintett az anyjára. — Mért vagy ideges, anyukám? Téged nem szokott dühíteni az ilyen apróság.
— Most dühít.
Néhány perc múltával Palika újra kezdte. — Azt is észrevettem, mostanában sokat email - ezel.
Mint akit igazságtalanul megvádolnak, olyan hirtelen fordult meg székén az anya, hogy megbillent. — Te figyelsz engem?
Évődve válaszolt Palika: — Nincs szükség külön megfigyelésre, elég oda pillantanom a monitorra. Beléptél egy fórumba?
— Ha eljön az ideje, beszélek róla.
— Már ez is eseménynek számít nálad.
— Azt hiszem, igen.
— Hiszed?
— Igen, hiszem.
— Talán csak nem te is marketingezel, mint a Mónika barátnőd?
— Ne faggatózz!
— Ha titok, nem szóltam semmit.
— Na, végre bejött a gmail. — Forróné Elvira a fiához fordult. — Nem értem, mért nem a te szobádban, a te tévédet nézed?
— Említettem nem? Valami gubanc van vele, időnként beremeg a kép. Az is előfordul, hogy eltűnik egy pillanatra.
— Erre van egy megoldás...
— Tudom, szerelőt kell hívni.
Míg tartott a szünet, Palika az anyját nézte hátulról, a fiatalosan feltűzött, vörös árnyalatú festett haját. Mónika barátnője beszélte rá. Nem tagadta maga előtt sem, a barátai előtt sem, hogy büszke anyja szépségére, csinosságára. Az utóbbi időben szabályosan kivirult, szeme épp úgy csillogó, mint amikor boldog házasságban élt az apjával. A negyvenedik évét taposta, de nem nézett ki harmincnál többnek. Négy éve, hogy férj nélkül él, vele, a fiával. Sosem fogja elfelejteni azt a napot, amikor az apja húsz év házasság után bejelentette, hogy elköltözik otthonról, s amilyen gyorsan csak lehet, elválik az anyjától. — Legalább azt mond meg, miért? — követelte az anyja, jóllehet a hosszúra nyúlt túlórák, és váratlanul jött hivatalos utak miatt sejtegette, hogy elhallgat valamit a férje, csak nem engedte, hogy a gyanú tudatosuljon benne. A fia előtt is elhallgatta.
Az apa vallomása, hogy másfél éve viszonyt folytat, egy nálánál jóval, fiatalabb nővel, úgy kólintotta fejbe Palikát, mint vágóhídon hentes a bikát. Amikor pedig meglátta az imádott anyja fájdalomtól könnyes szemét, úgy tekinteni férjére, mint akit kifosztottak, alig tudta fegyelmezni magát, hogy le ne üsse az apját. A szeretet, amelyet eddig érzet iránta, ismeretlen erő gyűlöletté fordította.
— Nem tehetek róla — magyarázkodott az apja, amíg pakolta ruháit egy nagy bőröndbe. —, kalandnak indult, megtörténik az ilyesmi bármelyik férfival, aztán, mindent elsöprő szerelem lett a vége. Margitka ragaszkodik hozzá, hogy szentesítsük a kapcsolatunkat, én pedig nem akarom őt elveszíteni.
Mindig is a csillagok magasságába nézett fel Palika az apjára, úgy élt a tudatában, ő mindig tudja, mikor, mit kell lépnie, és ezt a szakmában is elismerték. Most pedig az ismeretlen erő hirtelen letaszította a képzelt magaslatról. — Ha éppenséggel nem lennél a cég főmérnöke, akkor is ragaszkodna hozzád? — kérdezte maró gúnnyal a hangjában. Ellenséges tekintete csaknem átfúrta apja lehajtott kopasz fejét.
Nyomasztó csend következett
Pocsékul érezte magát az apa, nem mert felnézni a fiára, némán folytatta a csomagolást. Végre rekedtes hangon megszólalt:— Gondolod, hogy csak azért lehet engem szeretni? Anyád sem azért szeret.
Kegyetlen őszinteséggel vágott vissza Palika. — Anya az más, ne hasonlíts össze senkivel. Ő akkor szeretett beléd, amikor fiatal voltál, jóképű, és nem méricskélte, milyen hasznot húzhat majd belőled, ha viszed valamire. Önzetlenül azon törte magát, hogy megvalósíthasd az álmaidat. Nézz a tükörbe, apa! Milyennek tartod magad? Megmondom én! Ha nem fémjelezne a mérnöki diplomád, a főmérnöki pozíciód, semmivel nem érnél többet, mint egy pocakos buszvezető. Na persze az elegáns öltönyeid, az aranykeretes szemüveged dob rajtad valamit, de látnád magad gatyában, amikor reggel kikelsz az ágyból, és hunyorogva keresed a szemüveged. Hallanád magad, amikor az aranyered kiújul, és hangosan nyögsz a vécén. Az a nő is kenegeti majd kenőccsel, mint ahogyan anya teszi?
Forró Albert felhördült. — Te honnan tudod, anyád árulta el?
A bántóan kaján nevetés magától szaladt ki Palika száján — Ugyan már! Anya a legendás szelídségével nem kisebbítene téged ilyesmivel. Ő annál intelligensebb, és annál jobban szeret téged. A fiatok vagyok, de azzal együtt nem vak és süket.
Amikor a bőröndöt Forró lezárta, kiegyenesedett, határozottan, rejtélyesen, valamit sejtetően nézett Palika szemébe. Néhány másodperc várakozás után, hangja már alázatosan esdeklően csengett. — Felnőtt ember vagy, fiam, és én szeretném, ha közöttünk nem változna semmi...
— A te helyzetedben elhiszem, hogy szeretnéd!
Az apa nyugodt hangon folytatta. — Te magad döntöd el, hogyan alakuljon a kettőnk kapcsolata, nem rajtam múlik. Ezt ne feledd!
Palika szeme, izzott a gyűlölettől. A bőröndöt leemelte a heverőről, és az ajtóhoz vitte, majd szembefordult az apjával. Kimért, artikulált hangon válaszolt: — Tévedsz, apa, nem én, te döntöttél. Ne kívánd el tőlem, hogy asszisztáljak a rossz lépésedhez..
Megtört a fény Forró szemében, azonban a keményen összezárt szája arra engedett következtetni, hogy döntése visszavonhatatlan. Palika ellenséges tekintete kísérte, amikor a bőröndhöz sétát.
— Megkérhetlek valamire, apa? — szűrte ki száján lassan a szavakat Palika, ezzel is éreztetni akarta, amit mondani akar, véresen komoly
— Bármire, fiam.
— A hivatalos formaságok intézésén kívül ne zavard anyát. Engedd, hogy megbirkózzon az új helyzettel, a fájdalmával.
— Vajon, anyád is ezt akarná?
— Abban biztos vagyok.
— Ne beszélj az ő nevében.
— Igazad van. Akkor másképpen fogalmazok. Addig ne zavard, anyát, míg ő maga nem akarja, míg ő nem keres téged.
— Úgy lesz, fiam. Büntessetek, megérdemlem!
— Még mindig nem értettél meg, apa.
— Ostobaságot mondtam, felejtsd el! Mielőtt Forró kilépett az ajtón, visszafordult, úgy tűnt, mondani akar még valamit, de Palika belefojtotta a szót.

Kétnapi múlva folytatódik...

A cikket írta: Jutka

7 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 28. 18:42
Eddig szokásos történet, de valahonnan ugye ki kell indulni...kiváncsi vagyok mi lesz a vége.Megyek olvasom tovább.
2010. szeptember 25. 20:20
Na most elkezdtem komolyan olvasni... és komolyan jó!
Grat.
Pinokkió
2010. szeptember 25. 14:54
Hú de jó! Jól megmondta neki a magáét Palika!
2010. szeptember 7. 19:41
Jól kezdődik. Én csak most tudtam bekapcsolódni, mert a gépünk időnként rosszalkodik! Megyek a következőhöz!
Szia: Katalina
2010. szeptember 6. 08:23
tetszik, csak így tovább

:)
2010. augusztus 25. 22:45
Kíváncsivá tettél, és érdekel a folytatás!
2010. augusztus 24. 19:04
Jutka! Várom a folytatás! üdv Orsolya
2010. augusztus 24. 16:36
Jó cikk.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: