újabb események régebbi események további események
14:56
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
14:45
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
13:41
Black Ice módosította a cikkét
13:24
Black Ice új cikket töltött fel
10:18
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
13:24
emillio új cikket töltött fel
10:00
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
09:16
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
21:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:40
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:31
Ilona módosította a naplóbejegyzését
20:37
Yolla válaszolt egy szavazásra
20:36
Yolla új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:33
Yolla új cikket töltött fel
11:38
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
11:36
Anyu új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
09:53
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:23
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
22:25
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
21:43
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez

Kisiklott házasság: negyedik rész, Pályamű

2010. szeptember 5. - Látogatók száma: 134

Forrónak is meg volt a saját elképzelése, rábólintott fia választására. Ma már tudta, ő hibázott, hogy a házasságuk olyanná vált, mint a langyos álló tó. Semmivel sem jobb, mint a másik véglet, amikor egy házasságban állandósul a veszekedés, ami végül a váláshoz vezet. Mindkettő a házasság bomlasztója.
A négy év különválás óta nem volt Elvirának férfival kapcsolata, senkit nem engedett magához közel, pedig a csinos asszonynak szíveset csapták a szelet. A magányosságát már Palika is megsokallta, és. óvatosan próbálta megközelíteni a kényes kérdést.
— Egyre jobban csodállak, anya.
— Megtudhatom, mi váltotta ki a csodálatodat?
— A kitartásod, anyukám. Apa már soha, soha nem jön vissza.
— Nem is várom, és már nem is szeretném.
— Nem mondod?
— Pedig így van. Volt elég időm gondolkodni, és rájöttem...
— Mire jöttél rá?
— Arra, hogy apád mellett soha nem voltam igazán boldog. Nem állítom, hogy jó a társtalanság, mégis jobb... Nem akarom apádat rongálni előtted, ő nagyszerű ember, mégis azt kell mondanom, az első pillanattól fogva kihasználta a gyengeségemet, én pedig hagytam, hogy uralkodjék felettem, mert kényelmesebbnek tartottam, mint szembeszállni vele, és azt hittem, nekem kizárólag így a jó.
Csak bámult anyjára bambán Palika, aztán elnevette magát. — Nos, drága anyám, eggyel több ok, hogy változtass az életeden. Te mondtad egyszer, amikor apáról esett szó, hogy egyszer megnősülök...
— Csak nem...? — rebbent meg ijedten Elvira pillája.
— Ne aggódj, egyelőre eszembe sincs.
— De van valakid, ugye?
— Még nem került olyan lány a látószögembe, aki igazából érdekelne.
— Olyan magasra tetted a mércét?
— Nincs mérce, még csak zsánerem sincs. Meglátni és megszeretni, ez az én mottóm. Vagy inkább az elvem? Magam sem tudom.
— Van időd bőven.
*
Végre megunta Palika a tévézést és elköszönt az anyjától, aki éppen erre
várt. Előhozta a SKY-pe weboldalt, megkereste a W.Williem nevet és ráklikkelt a csevegőre.. Ott vagy? — írta be.
— Igen, már vártalak. Történt valami, hogy nem válaszoltál?
— Csak a fiam...
— Még mindig titkolózol előtte?
— Túl korai lenne beszélni kettőnkről.
— Hiszen már egy hónapja, hogy cseverészünk és mailezünk.
— Ha négy évig tudtam várni, engem nem sürget az idő.
— Kapcsold be a mikrofont, hogy ne kelljen írogatni.
— Nem lehet a fiam miatt.
Palika megjelent a szoba ajtajában. — Leugrok egy órára a klubba, várnak a srácok. Most telefonált Ernő — mondta és már indult is.
Megkönnyebbült sóhaj hagyta el Elvira száját, és máris bekapcsolta a
mikrofont. — Elment a fiam a klubba — Szólt bele halkan, attól tartva, hogy a hangja a Palika után úszik..
Először kis mocorgás hallatszott, aztán kellemes élces férfihang: Ezért megölelném, ha ott lennék. Ha ott lehetnék — ismételte meg nyomatékosan. — Drága Elvira, ha nehezen is, abba már belenyugodtam, hogy hallgatsz a fiad előtt rólam, annak viszont eljött már az ideje, hogy legalább kamerán keresztül láthassalak.
— Még azt is korainak tartom.
— Te félsz valamitől! Mitől félsz, hiszen azt mondtad ép minden testrészed, én pedig bevallottam, hogy félig kopasz vagyok.
— Nem, nem félek — rebegte remegő hangon Elvira. — azaz valóban félek. Nem biztos, hogy ilyen nőt képzeltél el...
— Jaj, ne parázz már, drága Elvira! Egyikünk sincs vesztenivalója, ha jól emlékszem, nem ígértünk egymásnak semmit. — Néhány másodperc szünet következett. — Például házasságot, vagy ilyesmit, csupán barátságot.
Bátorságra kapva, határozottá vált Elvira hangja. — Éppen ezért csodálkozom, kedves Vilmos, mért várod el tőlem, hogy beszéljek rólad a fiamnak. Az ő tudta nélkül is nagyszerűen elbeszélgethetünk.
Alig észrevehetően parányi türelmetlenség rezdült a férfi hangjában. — Már mondtam, szeretnék az olyan barátod lenni, aki az otthonában fogad néha, ahhoz pedig kell, hogy lássalak előbb, legalább kamerán keresztül. Meg aztán nem akarok örökké attól függni, vajon, mikor vagy egyedül otthon. Téged nem zavar?
— Rendben — adta meg magát Elvira, és elszántan rákattintott a monitor bekapcsolójára. Szörnyű izgalom vett rajta erőt, lélegzetét visszafojtva várt, várta, hogy megjelenjen a férfi a kicsi képernyőn. Magának is alig merte bevallani, hogy a kíváncsiság két hét óta nem hagyja nyugodni.
Egy hónappal ezelőtt, minden komoly szándék nélkül beregisztrálta magát egy baráti kör csevegőjébe. Fénykép feltöltése nem volt kötelező, és csak a felhasználói, Virra, néven szerepelt. Jóllehet nem ismerte a szokásokat, mi a teendője egy újonnan belépőnek, köszöntötte a fórumozókat, és elnézést kért a tájékozatlanságáért. Ezzel be is indította a saját gépezetét, nők és férfiak vegyesen bátorították. Úgy látszott, a tájékozatlansága és mértéktartása ellenére sikerült felkelteni a férfiak érdeklődését. Az ő érdeklődését pedig Williem, aki a valóságban, mint kiderült, Vilmos névre hallgatott.
Amikor Vilmos elárulta, hogy félig meddig kopasz, Elvira képzeletében a férjéhez hasonló fazonú, középkorú férfira asszociált. Még a kellemes hangjuk is nagyban hasonlított. Nagyon meglepődött, amikor szembesült, hogy a kopaszodó férfiak között igen nagy különbségek lehetnek. Jóllehet Vilmos kopaszsága a tarkójáig ért, és fénylett, magas boltozatú homloka előnyösen megtartotta a feje formáját. Összességében az egész arca intelligenciáról tanúskodott. Az élces hangja tökéletesen illet a külső karakteréhez, s el lehetett mondani, jóképű idősödő férfi benyomását kelti.
— Csalódást okoztam? — kérdezte Vilmos, noha az arcán megjelenő mosolyból azt lehetett kivenni, hogy az ellenkezőjét gondolja.
— Nem, egyáltalán nem — rebegte Elvira lángvörös arccal. Félénken tette hozzá. — És.., és én? Mit gondolsz rólam?
— Tökéletesen olyan nőt látok magam előtt, mint amilyet elképzeltem. Az álmok asszonya vagy, és én ki vagyok téve, hogy esetleg beléd szeretek. Talán jobb is lett volna az ismeretlenség homályában maradni.
Pontosan így gondolta Elvira is, szinte megijedt magától, a fel feltörő érzéseitől. Gondolni sem mert arra, hogy ez a gyenge szálon függő kapcsolat egyszer megszakadhat. Nem gondolt házasságra, de arra igen, hogy egyszer személyesen is találkozzanak Többször is szándékában állt megkérdezni, hogy sok női barátja van-e, mégsem merte megtenni Vilmos magától tért rá.
— Gondolom, azt hiszed, hogy itt a fórumban körül vesznek a nők?
— Bevallom, gondoltam rá.
— Ha van is benne valami, elárulhatom, ilyen közel, mint hozzád, egy nővel sem kerültem. Teljesen magával ragadott a naiv őszinteséged, és hogy nem vagy rámenős.

Két nap múlva folytatódik

A cikket írta: Jutka

7 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 28. 18:39
Megyek a következő részhez...
2010. szeptember 25. 15:37
Megyek a következő részre. Nem is rossz ez a Vilmos, a magas boltozatú homlokával és intelligenciájával... Már én is látom.
2010. szeptember 7. 20:07
Igen, nekem is tetszik, amit, és ahogyan írsz. Remélem, sokan meglátgatnak még mások is.
Szeretettel: katalina
2010. szeptember 6. 13:51
Nekem tetszik, továbbra is:-) Szépen gördülékenyen írsz, jó olvasni! És igen, én is várom, hogy folytasd!
2010. szeptember 6. 10:58
Várom a folytatást. Üdv Magdi
2010. szeptember 5. 10:08
Jutka! Érdekes, hogy milyen az élet.Vajon találkoznak-e? Hogyan alakul a sorsuk, együtt vagy külön? Várom a folytatást! üdv Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: