Kultúrált beszéd
2010. június 1. - Látogatók száma: 117
Én a saját példámat tuom meg említeni! Szép beszéd szép helyet talál!
A férjem és én mondhatnám azt is már túl szépen beszélünk egymással. Bár szerintem olyan rövid az élet, hogy minek tegyük egymás életét még nehezebbé nem?
Nem azt mondom, hogy mi nem szoktunk vitatkozni, mint minden pár életében nálunk is van vita, de vicces, mert általában olyan dolgokon, ami nem igazán fontos, de akkor se használunk durva szavakat, csak erőteljesebben elmondjuk a véleményünket. Hiszen ha, egy pár is vagyunk a véleményünk nem biztos, hogy ugyan az.
De próbálunk, viszonylag kulturáltan megbeszélni mindent, ami végül is még eddig mindig sikerült. haragudni nem igazán szoktunk egymásra, minek a harag rossz tanácsadó csak gond van.
Az embernek bárhogy is van a földön kell maradnia és megoldani a nehezebb helyzeteket is.
Az élet rövid és én azt gondolom, hogy a kulturált, szép beszéd is a része nem? Az ember, ha teheti inkább viccelődjön, legyen jó kedélyű még, ha nehéz is, hiszen a szép és normális beszéd szép helyet talál. Én el sem tudnám amúgy képzelni, hogy azt az embert aki annyit tesz a családjáért és mondjuk tegyük fel - nagyon ritkán - megiszik 1 sört, fogjam és durva szavakkal illessem, hiszen megdolgozik azért, hogy néha ő is meg tegye.
Ezt csak példaként mondanám, mert sajnos találkoztam már olyan emberrel akinek a párja nehéz munkanap után bedobott valamit, otthon meg 2 hétig ajtó csapkodás volt.
Összefoglalva az én véleményem az, ha módunk és lehetőségünk van inkább beszéljünk egymással kulturáltan, szépen hiszen az élet rövid és egy esetleges baj után nem tudjuk azt mondani a másiknak "bocsánat, ne haragudj" és számunkra ez sokkal rosszabb lenne.
Amúgy egy kedves szó, egy ölelés egy jó kávé mellett a beszélgetés többet jelenthet, leg- alább is nekem.
Biztos lesz aki-e gondolatokkal nem ért egyet, de szép is lenne a világ, ha mindenki mindennel egyet értene nem?
A világ nem tökéletes, de a jónak , szépnek most is elől kell lenni!
Orsolya
A cikket írta: Orsolya
Hozzászólások
időrendi sorrend
Persze viták, sőt nagyok is voltak, és sajnos tárgyakra még néha káromkodtunk is, de sohasem egymásra, vagy a gyerekekre!!! Szeretettel: Ági