újabb események régebbi események további események
13:24
emillio új cikket töltött fel
10:00
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
09:16
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
21:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:40
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:31
Ilona módosította a naplóbejegyzését
20:37
Yolla válaszolt egy szavazásra
20:36
Yolla új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:33
Yolla új cikket töltött fel
11:38
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
11:36
Anyu új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
09:53
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:23
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
22:25
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
21:43
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez
17:17
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
11:10
bakfitty új hozzászólást írt egy cikkhez
09:31
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
09:16
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
20:04
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez

Egy régi kirándulás!

2011. február 26. - Látogatók száma: 76

1980. Húsvét. Este táncos szórakozóhely, sok-sok fiatal, zene, tánc. Az eggyik asztalnál bánatos, 20-év körüli Nő, néhány barátnővel. Jönnek sorra a táncra kérő fiuk, minden lány elmegy táncolni, csak a bánatos nem. Egyszercsak..........

Valahogy így kezdődött. Jött egy szőke zöldszemű, csinos fenekű, mosolygós srác és nem hagyta, lerázni magát. (mindig a fekete barna szemű volt a gyengém) Tánc ugyan azon az estén nem lett belőle, de másnapra megbeszéltünk egy randevút. Azt a randevút követte még néhány, jókat beszélgettünk, sétáltunk, minden randevún kaptam egy szál rózsát. Nagyon imponáló volt. Megbeszéltük, hogy május 1-én elmegyünk kirándulni, meghívtuk az egyik baráti párt is. Lefoglaltuk a szállást, megvettük a jegyeket és elindultunk... Volna. Ha a baráti párból a fiú nem lép vissza.(összevesztek) Hosszas dillemázás után, a barátnő mégis úgy döntött egyedül is eljön velünk. Kevés volt a pénzünk, de vidáman vágtunk bele a nagy kalandba. A célállomás, Miskolc környékén a Szentlélek nevű üdülő volt. Nem tudtuk hol is tették le. Megérkeztünk Miskolcra, kérdezősködtünk, de nem nagyon hallott róla senki, (legalábbis akiket megkérdeztünk, azok nem), végül megkérdeztünk egy taxist, (és itt indul a kaland) aki azt mondta, hogy gyalog ne induljunk el, mert eltévedünk a hegyen, busz pedig ma már nem megy. Mi kis naivak hittünk neki, mivel azt mondta, nem túl drágán elvisz bennünket, beleegyeztünk. Beszálltunk, és indulás.
kb. három órát furikázott velünk, úttalan utakon, erdőben hegyre fel. Mire végre megérkeztünk, teljesen ránk sötétedett, éhesen, fázva, fáradtan, (a taxis majdnem az összes pénzünket elkérte, a fuvarra) ettünk egy rántottát és elmentünk aludni. Másnap reggel, kiszámoltuk, hogy a szálláson kívül nem sok pénzünk maradt, elhatároztuk, hogy lemegyünk a közeli faluba, a boltba, és ott veszünk kaját, hogy úgy olcsóbb lesz. Elindultunk de: tízkor a turistajelzést követve, de mivel nem értettünk hozzá hamar kiderült, hogy eltévedtünk. Mi "okosak" ahányszor azt éreztük, hogy nem jó jelzést követünk, mindig váltottunk. Már jócskán benne voltunk a délutánba, amikor egy vasúti sínre bukkantunk, gondoltuk ez csak vezet valahová, elindultunk a sin mentén mindig lefelé. Volt annyi szerencsénk, hogy kb. 1-óra múlva zeneszót hallottunk, mentünk a hang után. A hang bizony egy lagziból jött, amikor megláttak bennünket, fáradtan, koszosan, éhesen szomjasan, beinvitáltak. Megetettek, megitattak bennünket, még útra valót is csomagoltak.
Itt jött a legnagyobb meglepetés a szállásunktól, negyven kilométerre egy kis faluban kötöttünk ki. Ekkor már buszra szálltunk, szerencsére jött hamar, és visszamentünk Miskolcra, oda ahol előző nap a taxis felszedett bennünket. Akkor derült ki, hogy gyalog, ha elindulunk a kis hegyi ösvényen, fél óra alatt visszaérünk a szállásunkra. Amikor megérkeztünk, már este tíz óra volt, a tulaj már éppen értesíteni akarta a rendőrséget, hogy elvesztünk. Minden bajt leszámítva gyönyörű éjszakát töltöttünk el a szőkével, de másnap haza kellett indulni, hiszen csak ennyi időre jöttünk. A táj, a környék, gyönyörű volt, soha nem felejtem el, nem is tudnám, mert a szőkével az óta is egy pár vagyunk, akkor pedig ott Szentléleken megfogant az első gyermekünk, Most is Szentlélek jut eszünkbe, minden Május elsején.

A cikket írta: maresz058

4 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. január 26. 10:47
Azt hiszem, nekem is el kéne oda látogatnom, ahol a babák fogannak. :)

Puszi! V.
2011. június 3. 17:10
Kedves, meleg hangú írás, örömmel olvastam. :)
Üdv.
Zs
2011. február 28. 22:52

megtekintés Válasz erre: Black Ice - 2011. február 28. 08:15

Szia Maresz!

Ezt öröm volt olvasni köszönöm...
Belül én is nosztalgia szellő fuvallatát éreztem saját magamban ettől.
Nekem is kellemes emlékeim vannak Miskolcról (is) :-)

Pux. üdv. Lacó

Szia!
Köszi. Gyönyörü környék, és az emlékek megszépítik.
Maresz
2011. február 28. 08:15
Szia Maresz!

Ezt öröm volt olvasni köszönöm...
Belül én is nosztalgia szellő fuvallatát éreztem saját magamban ettől.
Nekem is kellemes emlékeim vannak Miskolcról (is) :-)

Pux. üdv. Lacó
2011. február 27. 22:20

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. február 27. 19:02

Kedves múltidézés:-) Tetszik:-)
Pinokkió

Szia!
Vettem, mégegyszer nem rontom el. :-)"tetszik":-),nekem nem mindig.
Nagyon kedves vagy, köszönöm.
Maresz
2011. február 27. 19:02
Kedves múltidézés:-) Tetszik:-)
Pinokkió
2011. február 26. 21:36

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. február 26. 08:41

De örülök ennek a cikkednek, mert nekem is eszembe juttatja a múltat. Abban is volt "Szőke" egy srác, de tényleg szőke volt, jó fej. Egy közös ismerősünk, mi több? lehetett volna. Akkor kóstolgattuk az ízeket. Talán megérne egy cikket. :-)
De ez jó, a kalandod és a vége, hát. Ennek csak örülni lehet. Lehet? :-)

Éva

Nem veled közös ismerős a "Szőke", jut eszembe, ez félreérthető. Hanem az én barátnőmmel. Rég volt.

Szia! Hát Én még mindig örülök neki. Annak is örülök, hogy tettszik.
Köszi Maresz
2011. február 26. 08:41
De örülök ennek a cikkednek, mert nekem is eszembe juttatja a múltat. Abban is volt "Szőke" egy srác, de tényleg szőke volt, jó fej. Egy közös ismerősünk, mi több? lehetett volna. Akkor kóstolgattuk az ízeket. Talán megérne egy cikket. :-)
De ez jó, a kalandod és a vége, hát. Ennek csak örülni lehet. Lehet? :-)

Éva

Nem veled közös ismerős a "Szőke", jut eszembe, ez félreérthető. Hanem az én barátnőmmel. Rég volt.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: