Párcsere (4.)

Látogatók száma: 1 898

Zita hamar ébredt. Egy szúnyog ébresztette. Általában amikor nem magától ébredt, nyűgös szokott lenni a reggele. Most azonban pozitív maradt. Örült a szúnyognak, mert gondolatra ébresztette, gondolatra, ami már rég motoszkált a fejében.

Tamás 165 centi magas, de inkább alacsony srác volt. Göndör barna fürtjeit nem tudta rendesen semerre fésülni, így úgy hagyta, ahogy. A szemei barnán vigyorogtak ki pufók kis arca mögül. Az arca kerek volt, de nem volt ő túlsúlyos, csak erős csontozatúnak mondta magát. A maga 75 kilója volt a versenysúlya. Ő a másik két barátjával ellentétben, nem volt egy Adonisz. De becsületességével, kedvességével és tájékozottságával szerethetővé tudta tenni magát akármilyen társaságban.

A kis faházat bezárták és mindenki biciklire pattant. Megint Zita vezette őket. A mai nap nem a Duna túlsó bal, hanem az innenső jobb partját választották. 20 perc tekerés után megérkeztek. Egy helyen a töltés tetején Zita leállt.
- Leszállás fiúkák, ha meztelen csajokat akartok, irány utánam.
Leszálltak és, mint a birkák tolták a canglijukat a lány után. Egy helyen, ahol jópár kerékpár állt már, ők is lerakták biciklijeiket és onnantól már gyalog mentek.

A fiúk fejében ambivalens érzések kavarogtak. Életükben nem voltak nudistastrandon, de kíváncsiságuk és a csorgó nyáluk a barátnőjük után vezette őket. A lány ment elől, a fiúk utána liba- és tornasorba. Zita, mögötte Péter, Viktor, majd leghátul Tamás.
Zita lazán lépdelt elől, a fiúk egy kicsit lemaradtak tőle.
Ahogy a csapáson mentek, ami bevezetett a nudistastrandra, a csapás szélén, tőlük úgy 20-30 méterre egy bombázó kezdett épp vetkőzésbe. A fiúk még jobban lemaradtak Zitától. A lépéseiket már a szokásos 70-75 centiről, 30-ra, majd mintegy fél tyúklépésnyire csökkentették, csakhogy a sztriptízt végigélvezhessék. A vetkőző lány ebből semmit nem vett észre. Rutinosan vette le szoknyáját, felsőjét és a végén, pont amikor a csapat odaért mögé, a bugyiját és még be is hajolt "nekik", ahogy a cuccait rendezgette. Premier planban látták a muffot hátulnézetben.

Amikor beértek, Zita már levetkőzött és pucéran várta őket.
- Na mi lesz fiúkák? Lesz sztriptíz? - kérdezte nevetve. Most én is akarok egy kis élvezetet, láttam nektek már megvolt! -vigyorgott kajánul.
A fiúk lerakták Zita törölközője mellé a sajátjaikat és bátortalanul elkezdtek vetkőzni. Mindegyikük a másikra várt.
- Nem megy Zita -sugdosták egymás után. Problémáink vannak.
- Fiúk, gyorsan, mintha egy feles pálinkát húznátok le és szaladjunk be a vízbe, majd én is szaladok veletek, álcának.
Persze nem szaladt, csak nevetett, úgy hogy a hasát fogta.

Viktor és Péter röplabdázni kezdtek a vízben. Kis időre rá betársult hozzájuk két full fehérbőrű, valószínűleg német csaj. A lányok nem szégyenlősködtek, valamit előbb németül, majd angolul gagyarásztak a fiúknak, amiből azok körülbelül a play szót vették le. Mind a négyen látták, hogy ezt nem kell erőltetni. Így később már csak a metakommunikációt használták egymás megértésére. Viktor és Péter örömmel nézték a labda utáni ugrálásoknál a csajok ide-oda lengedező meta-melleit. Néha még direkt rossz labdákat is ütöttek nekik, csakhogy vetődésre késztessék a lányokat. Azok meg vetődtek, eszükbe nem jutott a fiúk trükkjeire gondolni.

Közben Tamás és Zita magukra maradtak. Jót beszélgettek, amikor egy kislány odament hozzájuk. Az anyukáját kézen fogva húzva maga után, a lányka az anyuka által az előbb a szúrós szamócabokrokból szedett gyümölcsöt kínálgatta nekik.
- Tessék venni mondta az anyuka, már az egész strandot végig kínáltuk. Közben a szótlan kislány aranyosan nyújtotta a szamócát Tamás és Zita felé.
- Köszönjük, hol szedted kislány? -kérdezte Zita.
A kislány nem válaszolt, csak egy irányba mutatott.
- Arra a strand végén, én szedtem a bokros részben -mondta az anyuka és feléjük mutatta a véres kézfejét.

Zita és Tamás elment a mutatott irányba, de nem találták a szamócás helyett, így kicsit tovább sétáltak. Amikor már kívül voltak a többiek látótávolságán, Zitának eszébe jutott, hogy neki milyen régóta csak Tamás kell. Hirtelen megfogta a kezét és meg akarta csókolni a fiút.
Tamás becsületes fiú volt. Soha nem árulta volna el a barátját. Így összeszorult a gyomra. A kezdődő merevedése is elmúlt egy pillanat alatt... Zita akciója hideg vízként hatott férfiasságára. Úgy döntött, akkor inkább most nem lesz férfi.
- Jé egy kecske -mondta, majd gyorsan, s határozottan kihúzta a kezét Zita kezéből és otthagyta a meglepett lányt.
Zita csak nézte Tamás távolodó meztelen fenekét. Bámulta meredten és nem tudta mihez kezdjen.
- Lecseréltek egy kecskére -gondolta összezuhanva.

Mostmár, ki is kell nekem?!
... és este nagyot szeretkezett Viktorral. Bánatában.

folyatódik...

A cikket írta: Pinokkió

előző cikk következő cikk

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

párbeszéd

Válasz erre: emillio

Kedves Pinokkió!

Szép kontrasztos a fiúk viselkedése, jelleme. Ez a Tamás igazán jellemes! Ő? A barátja nőjét? Nem! Ő nem! Ő nem olyan! Ő birka! A lányt meg - meg dugTa más! A túlvilágon ezt is az orrára húzzák! A felajzott idegein meg majd segít a Marcsa! A marokmarcsa!

Üdv: emillio

Szia Emillio!
A fiúk hozzák a férfijellemek jellemző jellemeit, itt csak Zita a kakukktojás. Ő nem a férfiasságával tűnik ki a történetből.
Üdv,
Pinokkió

párbeszéd

Válasz erre: Ailet

Szia P!
Alakul... A kecskecsere igazán sokat mondó lehetne még ennek a Zitának is. :)
Üdv: A

Szi A!
A kecskét minden Zitának ajánlom, kis fogyasztású... és nem kér elemet enni.
Üdv,
Pí

párbeszéd

Válasz erre: emillio

Csak olvasom a hsz-eidet... jaj, hogy te miket mondasz és milyen igaz? :-)

Szia P!
Alakul... A kecskecsere igazán sokat mondó lehetne még ennek a Zitának is. :)
Üdv: A

Mindig az elérhetetlennek tűnő férfi vonzza a nőt. Ez az ő szerencséje, a másik szerencsétlensége. Akármilyen félénk is, mert nem az, de kezelni tudja a helyzetet. Ezzel meglepetést tud okozni, és kiváltja a másikban ......, valamiért, nem tudom miért, egyenlőre csak azt tudom, a gondolatot. Milyen is lehet? Kiváncsivá teszi a lányt.
Nem minden a külső. Nekem egy volt barátommal egy életen át tartó lelki kapcsolatom alakult ki. Nem testi, lelki, szellemi. Van, akit a másik viselkedése vonz. Maga sem tudja miért? Ez is egyfajta vágy.

Az ilyen "Tamások" általában nagyon kedves,megértő és rettenetesen félénk emberek...nem csodálom,hogy így alakult, neki aki sosem volt nagy ász a csajoknál,első a barátság...ami ugyebár Péterünk agyán egyszer sem futott át....Hát kérem...olvasom tovább:)

Gondolom a kecskének funkciója, van az írásodban, hiszen amelyik színdarabban kecske van a falon az el is sül. Én már ki is találtam a folytatást. Tudjuk, hogy a szerelem ledönt minden korlátot, hát akkor a kecskekarám korlátja sem lehet akadály. Tamás elgondolkodva baktat az elszórt bogyók után. Egy kanyar, hirtelen megpillantja Őt. Hátán fekszik, orrán napszemüveg, és mellette a gondosan összehajtogatott szőrméje hever. Első látásra szerelem. Tamás közelebb lép, és már a szájában is érzi a friss tőgy meleg kecsketej ízét. Valahogy így képzelem.
Tamás

Hej-hej, azt hittem Tamás bátrabb lesz:) bár, ebben a sztoriban semmi nem biztos. Várom a folytatást..bele sem merek gondolni, mi lesz a vége:-)

Pinokkió! Nagyon életszerű, amit és ahogyan írsz. Éles a kontraszt a nudista strand közvetlensége, és a "normál" strand személytelensége között.
Na meg a kecske! Igen, néha le kell nyelni, hogy az embert lecserélik egy "kecskére" .
Nekem nagyon tetszik. Minden szempontból megközelítve:)

Ada

párbeszéd

Válasz erre: Orsolya

Pinokkió! Nagyon jó a folytatás korán reggel olvastam és egyből fölébredtem! A kecskéért külön gratuláció, hogy beleépítetted! Nagyon tetszett! Folytatás, mert kifúrja az oldalam a kíváncsiság! üdvözletttel Orsolya

Köszönöm Orsolya! Nem tudom, hogy jó-e?! Kicsit giccses, meg a fene tudja..., annyira nem tetszik. Picit másként akartam írni, de úgy látszik nekem már nem megy. Mindig bele kell raknom némi kis humort, iróniát, vagy szatírát... Készül a befejező rész.
Üdv: Pinokkió

támogatóink

https://aktivmacska.hu

http://www.proconer.hu/gdpr

Funkciók

Webáruház

Cikkajánló

Párcsere (4.)

Hozzászólások