újabb események régebbi események további események
17:30
Fifti regisztrált a weboldalra
09:52
emillio válaszolt a Kérdezd a férfit menüpont egyik kérdésére
00:14
emillio új bejegyzést írt a naplójába
20:35
Yolla válaszolt egy szavazásra
19:44
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
16:21
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:40
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
11:51
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
10:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:55
Ilona új cikket töltött fel
21:17
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
19:59
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:58
Ködmadár új cikket töltött fel
19:05
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
18:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:51
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
09:05
zsoltne.eva módosította a cikkét
16:58
Zet új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:58
Sáriell regisztrált a weboldalra
14:10
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez

Kézimunka, avagy hajrá…

2011. augusztus 14. - Látogatók száma: 290

Csípős gulyás, egy kis malacfarokkal dúsítva, és egészségtelen, még meleg, fehér kenyér. Tudtuk, hogy ami jó, az vagy egészségtelen, vagy hizlal. De elszántan vállaltuk a rizikót.

Kötetlen traccsparti a teraszon. Minden adva volt a kellemes, délutáni, esti csevejhez.
Desszertnek – a gulyás mellé - ott volt a sós és az édes, habos sütemények garmada, bevállalva ezzel a diabetes mellitus kockázatát is. Közben tartottuk magunkat erősen az öreg Kiss mondásához: ,,Mit mondott az öreg Kiss? Ne csak együnk, igyunk is!”
Jameson, (gyengébbek kedvéért whisky), valamint bor, sör pálinka, és ásványvíz képezte a nem szerény italválasztékot. Felhívtam mindenki figyelmét, hogy az utóbbit csak mértékkel fogyassza, nehogy megártson, esetleg béka nőjön a hasába! Arról meg nem is beszélve, hogy milyen gyorsan fogy.
Ezen mindenki jól szórakozott. Azt nem tudtam eldöntetni, hogy az előzőleg ledöntött aperitifeknek vagy az ellenállhatatlan humoromnak köszönhetően?

Régen nem beszélgettünk. Téma adódott dögivel. Szóba került minden. A világ megváltása, munka, gyerekkori emlékek, pasik, nők...

Estefelé már hűvösebbre fordult az idő. Kötött takarók kerültek a vállakra.
- Emlékeztek, amikor az iskolában sálat kellett kötni? – rikkantotta a takarók előkerültével valaki. Ekkor elszabadult a pokol. Egymás szavába vágva kezdte el mesélni mindegyikünk a saját, iskolai, sálkötésének gyötrelmeit.

Nem tudom, hogy mostanában van-e a technika órán – talán már nem is így hívják - ilyesmi, de annak idején volt. Általában minden lány (mert, a fiúknak ez alatt, valami más kellett barkácsolni) nagy hévvel kezdte el kötni a sálat. Lekötöttünk egy-két sort. Aztán megnéztük. Egy centi. Úristen, mikor lesz ebből másfél méter? Még két sor, egy sima, egy fordított. Az eredmény, még mindig csak két centi. Innen kezdve már el is ment a kedve mindenkinek a kötéstől. A sál leadásának a határideje egy hét volt. Általában az édesanyák fejezték be. Nekik nem okozott gondot, hogy egy esti film alatt megkössék a házi feladatot. Egyhangúlag megszavaztuk, - hogy akkor, a sálkötés miatt - a technika bizonyult a legnehezebb tantárgynak.

Mindez semmi! – szólt közbe az egyik barátnőm – Nekem a testvéreimmel együtt nem csak kötni kellett meg tanulnunk, de hímezni is. Nagyanyám akkurátus, kemény, sváb asszony volt. Szerinte csak abból lehet tisztességes fehérnép, aki nem csak jól főz, de a kézimunkák terén is otthon van. Emiatt annak idején nem csak hímeztünk, hanem drukkoltunk is. – fejezte be a mondatot.
A szó hallatán, a társaság furcsán elhallgatott és értetlenül nézett barátnőnkre.

Felvilágosítottam a többieket, hogy régen a mintákat pausz papírra rajzolták, aztán tűvel kibökdösték és ráfektették az anyagra. Utána a papírra festéket szórtak és beledolgozták a lukak között a mintát, majd fixálták a festéket. Ez volt a drukkolás. (Németül a drucken nyomást, préselés, nyomtatást jelent.) Ebből alakult ki a sváb drukkol szó. A családban mi is használtuk. Régen így készültek a kézimunkák (a párnák, terítők, függönyök stb.) alapjai. Drukkolás után már lehetett hímezni a mintát. Ma már készen meg lehet vásárolni ezeket, nincs szükség ennyi macerára.
Manapság már nem is nagyon használják a szót. A kézimunkával foglalkozó honlapokon fordul elő. Csak az idősebbek ismerik és tudják, mit jelent az: drukkolni.

Az infó megértése után óriási hahota tört ki, főleg a társaság fiatalabb tagjai körében. A magyarázat után az egész banda térdét csapkodva vonyított a nevetéstől.
A fuldokolva közölték, hogy igen vizuálisak. Amikor elhangzott a drukkolni szó, már megjelent a szemük előtt, ahogy a nagymama rajzolja a mintát az unokákkal, és a gyerekek szurkolnak neki: Gyerünk, nagyi, hajrá Holz néni! Sikerülni fog a kézimunka, csak így tovább!
Mosogatás közben még mindig a drukkoláson röhögtünk.

A cikket írta: Jenics Juli

14 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2017. március 20. 02:59
Kedves Juli!

Én fiú létemre szintén tanultam a nagymamám jóvoltából kötni! Először csak
sapkát, és sálat, aztán pár év múlva már csak ismeretséget kötöttem!
Ami a hímzést illeti, - arra is megtanított a nagyi! Csináltam is bőszen a kis hímzéseket, aztán azt is abba fejeztem, amikor nagyobb lettem! Attól kezdve a hímezést felváltotta a nőzés! Muszáj, hogy az embernek legyen valami hobbija!

Pussz: emillio
2013. január 5. 21:36
Szia, Juli!

Nekünk kötényt kellett varrni, és a zsebére hímezni valami mintát. Amikor a barátnőm nagymamájának a lábbal hajtós varrógépén először próbálkoztunk, mert előtte az iskolában már varrtunk egyenesen tíz centit, a cérna elszakadt, a nagyi meg kiakadt, és elzavart bennünket féltett kincse mellől, inkább vállalta, hogy maga varrja meg a két kötőt.
Nekünk csak a hímzés maradt.

Pussz: Yolla
 
2011. augusztus 16. 06:49
Szia Heleenke!

Kivétel erősíti a szabályt! :-))) Ezek szerint a sálkötés területén is.



Pusz
Juli ::))
2011. augusztus 15. 21:00
Szia Juli!

Nagyon aranyos, ahogy felidézted gyerekkori emlékeidet! Jó volt olvasni. Annak idején én is tanultam sálat kötni, de valamiért nekem tetszett a dolog, így én a saját munkám után zsebelhettem be az ötöst. Mi ezeken a politechnikai órákon tanultunk még sütni-főzni, barkácsolni és kertészkedni is. Nagyon hasznos volt ez a foglalkozás.
Tőlem is jár neked az 5 csillag + 1.

Puszillak

heleenke
2011. augusztus 15. 17:17

megtekintés Válasz erre: Zsizsik - 2011. augusztus 15. 15:49

Szia Juli!

Ez jó volt :D Hála a mai napnak, most már két új szóval bővült a szókincsem: a remi, és a drukkolás :)
Ezért jár plusz pont? Nálam biztos :D

Puszi, Zsizsik

Szia Zsizsik!

Én is örülök, amikor sikerül egy-egy új szót találnom, és elraktározhatom.

Gyűjtögető típus vagyok! :-)

Köszi a pontot!

Pusz
Juli :))
2011. augusztus 15. 15:49
Szia Juli!

Ez jó volt :D Hála a mai napnak, most már két új szóval bővült a szókincsem: a remi, és a drukkolás :)
Ezért jár plusz pont? Nálam biztos :D

Puszi, Zsizsik
2011. augusztus 15. 07:04

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. augusztus 15. 06:59

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

Szia Éva!

Igen nagyon jók ezek a bulik.
Annak idején az én házi feladatomat is az anyukám kötötte meg és úgy gondoltam akkor, hogy soha többé nem veszek kötőtűt a kezembe.
Aztán amikor már meg voltak a gyerekeim megpróbáltam újra...
Évekig zsinórban kötöttem a pulóverek hadait még a gyerekeim haverjainak is.
De mostanában a virágkitűzők készítése a kedvencem. (Lásd. naplóm)
szép napot!
Pusz
Juli :))
2011. augusztus 15. 06:59
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
 
2011. augusztus 15. 06:24
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2011. augusztus 14. 16:13

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2011. augusztus 14. 13:19

5+1:)

Köszi

:))
2011. augusztus 14. 13:19
5+1:)
2011. augusztus 14. 12:17

megtekintés Válasz erre: Black Angel - 2011. augusztus 14. 11:50

Szia Juli!
Régen elfelejtett (vagy csak szunnyadó?) emlékeket juttattál eszembe! Először én is értetlenül olvastam a drukkolást, kinek,és miért...!
További szép napot, jó szurkolást!!! :D:D

Szia Angel!

Hát igen, ezek a régi úgymond ,,mesterségek" lassan elhalnak. Én azért az unokáimnak még megtanítom. Soha nem lehet tudni...

Neked is szép napot!

Pusz
Juli :))
2011. augusztus 14. 11:50
Szia Juli!
Régen elfelejtett (vagy csak szunnyadó?) emlékeket juttattál eszembe! Először én is értetlenül olvastam a drukkolást, kinek,és miért...!
További szép napot, jó szurkolást!!! :D:D
2011. augusztus 14. 11:47
:)
Erről jut eszembe: gyermekem rossz jegyet kapott, leszidtam, mondván a mi családunkban mindenki jó tanuló volt. Erre így válaszolt: - Mutasd a bizonyítványodat!
- Nem tudom hol van - vágtam rá, közben "drukkoltam", nehogy megtalálja! :)
2011. augusztus 14. 11:44

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2011. augusztus 14. 11:27

A drukkolást nem ismerem, de technika órán mi is hímeztünk. Naná, hogy anyukám kapott rá ötöst! :)

A szülők egyébként is mindig jó tanulók voltak!

:-)
2011. augusztus 14. 11:27
A drukkolást nem ismerem, de technika órán mi is hímeztünk. Naná, hogy anyukám kapott rá ötöst! :)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: