újabb események régebbi események további események
09:38
wadbikaiy új cikket töltött fel
21:44
Ilona új cikket töltött fel
10:55
Új cikk került fel a weboldalra
09:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
08:42
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
14:04
Ilona módosította a cikkét
14:03
Ilona új cikket töltött fel
13:40
Juhász András Géza új hozzászólást írt Virág naplóbejegyzéséhez
08:51
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:50
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:49
Tündér módosította a naplóbejegyzését
10:10
Htesiesere regisztrált a weboldalra
13:30
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
09:20
Új cikk került fel a weboldalra
21:17
Virág módosította a cikkét
18:34
Ilona új cikket töltött fel
10:49
Black Ice módosította a cikkét
10:41
Black Ice új cikket töltött fel
08:07
Új cikk került fel a weboldalra

Nyugalmas napok

2012. április 21. - Látogatók száma: 136

A nyugdíjas sosem ér rá. Ezt ugye tudjuk. Én imádom a szüleimet, 18 éves korom óta nézem hogyan tengetik mindennapjaikat és ha átgondolom valójában vicc az egész és mégis komoly. Biztosan mi is ilyenek leszünk egyszer...:)

Ott kezdeném, hogy a nyugdíjasnak sosincs ideje semmire. Nem megy sehová, mert a napirendje szoros, akár egy miniszterelnöknek. Reggel kakasszóra ébred, lefőzi a kávét, hogy azzal vegye be a vérnyomáscsökkentőt, amit a hírek meghallgatása tetéz. Hogy végképp megnyugodjon, kimegy a kertbe kapirgálni, nézegeti a fű növekedését, odébb tesz ezt azt, majd időre szalad, hogy az asszonynak ágyba vigye a kávét. Milyen szép is a szerelem! A párja ébredését várja repesve, hogy majd az beragyogja a napját.
- Lajos! Készülj, megyünk vásárolni! – jelenti ki a mama.
Akkor aztán nekikészülnek, mert nem lehet a boltba csak úgy otthoni ruhába elmenni, oda díszmagyar passzol. Közben kétszer összevesznek az utalványokon, a kedvezményes kis csekkecskéken, a szép rendben összerakosgatott sárgacsekkeken, kiforintozzák, rolnikat gyártanak, mert precízen pontosan fillérre meg kell annak lennie. Ezzel el is megy a fél délelőtt, aztán mielőtt kilépnek az ajtón még megnézik elzárták e a gázt, villanyt, vizet, nehogy csőtörés vagy épp valami katasztrófa történjen míg ők odavannak.

Nem még nem zárták be az ajtót, még visszasiet a mama, hogy bezárja a spájzajtót is, nehogy bekússzon valaki a 40x40 cm-es ablakon, csak aztán zárja be az összes zárat, majd végre kiballag, miközben a papa tűkön ülve, várja a kocsiban. Mama menet közben végigpörgeti a teendőt az agyában, vet három gyógypillantást a virágaira, meg is jegyzi, meg kell locsolni és amint bezárja a kaput is, máris szóvá teszi papának, hogy miért nem locsolta meg a kertet, ha már úgy is kinn bóklászott a kertben hajnalban. Papa háborog, hogy meglocsolta, eközben a feszített tempó miatt már pörgeti a motort, de nem, még nem indulnak, mama még nem kötötte be magát. Papa figyeli mama ténykedését, vár. Mama meg csak sorolja a teendőket, posta, teskó, turi, zöldséges, ebben a sorrendben. Oké papa vette az adást, el is indul végre, minden rendben. A posta előtt némi szóváltás keveredik a parkolóhelyről, mama a baloldalit akarja elfoglalni, papa megoldja, kényelmesen keresztbe áll, neki mindegy. A mama meg úgysem vezet 20 éve, de míg papa kikecmereg öreg csontjaival az autóból, hallgatja a kiselőadást, hogyan is kell parkolni. Papa már rutinos, meg sem hallja, vagy ha mégis, lezárja ennyivel:
- Majd ha te vezetsz, úgy állsz be, ahogy akarsz - és becsapja az ajtót.

Mama duzzog kicsit és amíg vár a papára, nézelődik, az új házak mennyire megváltoztatták a kilátást. El kellene menni a Bauházba, falfestéket venni, papa majd megcsinálja. Papa még nem sejti a sorsát, papa sorban áll. Semmi idegesség.
A várakozás és a tempó mindig lehetővé teszi, hogy mamának korszakaltotó ötletei támadjanak, de sietni kell, mert a harangszóra az ebédet az asztalra kell tenni. Húzzák mindjárt az ebédnótát.

Papa kényelmesen kiballag, beül a volán mögé, közben két autós vár az ő helyére. Papa meg sem látja, ő nem siet, neki pontos az időbeosztása, a mama elintézi neki. Végre kigurulnak és a parkolóra rögtön rárepül 3 autós. Sok jó autó kis helyen is…
A vásárlás elhúzódik, mert a mama szeret nézelődni, tele rakott kosárral kocognak a pénztárhoz és mama meg is jegyzi a pénztárosnak, hogy olcsón számolja meg, majd amikor fizetésre kerül a sor szépen előveszi az összes szelvénykét és a hölgyikével kiválogatják, amit elfogad. Papa elpakol eközben, első a tojás, aztán a kenyér meg a tej. Mama ki is szúrja és leszedi a keresztvizet is papáról, hogy 50 év alatt sem tanulta meg, hogyan kell pakolni. Papa morog a bajsza alatt, ami nincs, de megcseréli a tojást a kenyérrel. Mama megint rákezd. Papa megint morog és a tejet teszi alulra. Dobozos, lehet belőle építkezni is.

Fizetés után végre kigaloppoznak a kocsihoz, szép szisztematikusan berámol a csomagtartóba a papa, mama meg figyeli minden mozdulatát, mit milyen sorrendbe rak be, ha hibázik, azonnal lecsap. Aztán az ajtó is becsapódik és papa visszaviszi a bevásárlókocsit s közben morog maga elé dühösen.
Következik a turi, ahol mama minden négyzetcentit végigbogarász, papa addig odakinn vár. A kocsiban. Már kopog a szeme az éhségtől, de mama még vásárol. Aztán végre feltűnik a színen mama, a párja meg csillogó szemmel szalad elé, hogy segítsen a szatyrokat eltenni. Éhes mint egy menekült, de mama végre nőnek érzi magát a figyelmességtől. Olyan szép az élet, de rohanjunk mert a húsleves nem fő meg! Uzsgyi haza, de előbb a zöldséges. Aztán amikor minden megvan, hazasietnek, mama kiosztja a tennivalókat, locsolás, pakolás, addig ő főz.

Papa átöltözik, serényen teszi a dolgát, hogy jobban essen a munka után az étel. Mama megfőzi az ebédet, aztán pontban délben asztalhoz ülnek. Ebéd után jól esik a kis szunyókálás, mindketten leheverednek, néhány órát pihennek, nem, nem alszanak, csak pihentetik a szemüket. Aztán, aki előbb ébred, az átmegy a másik szobába és bekapcsolja a tévét. A mama is mindent rendbe rak a konyhába, majd aztán siet, mert kezdődik a sorozata. 2-6-ig senki ne zavarjon, ha mégis megteszi, abból háború van, majd jönnek a hírek, amit sztereóban néznek. Papa kicsit nagyon hall, ezért üvölt a bemondó, majd átrohan mamához és elújságolja hogy új törvény, vagy tisztviselő kerül pozícióba, jót veszekednek rajta, hisz mama csendre inti, hallani akarja a következő hírt, ő is ugyanazt nézi. Papa visszakullog a másik szobába és morgolódik, hogy az ember már nem mondhat semmit, pedig neki annyi mondanivalója lenne. Mama eztán nekiáll a vacsorának, eltelt a nap, sötétedik, már ideje behúzódni, majd ismét a tévé elé ülnek, ezúttal együtt, hogy jól kibeszéljék a kvízjátékosok butaságait és a napi eseményeket a világban. Csapatépítő jelleggel ágyazás, zuhany, papa el is pilled, hortyog néhány órát, aztán nézi kicsit a filmet, megfejt két rejtvényt, majd megint lefekszik picikét, mama meg nézi a filmet, amit már vagy tízszer látott, jól el is magyarázza a szereplőknek mit kellene tenniük s végül aludni térnek.

A napi feszített programot csak az boríthatja fel, ha véletlenül vendég jön, de ha kérdeznénk miért nem mennek sehová, hát azt a választ kapnánk, hogy nem érnek rá. Egy nyugdíjas a világ legelfoglaltabb embere. Percre pontosan be van osztva, ettől eltérni lehetetlen és ha valami kizökkenti, akkor már a nap sem süt úgy ahogyan kellene.

kép:net

A cikket írta: Ailet

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. április 29. 14:07

megtekintés Válasz erre: Vass. N Edith - 2012. április 28. 12:40

Néhol magamra ismertem. :(
Tetszett a cikk.

Köszönöm, igyekeztem kicsit viccesre venni a dolgokat, de nem szeretnék sérteni senkit. Csak innen nézve ilyen, aztán van a másik oldal is.... talán azt is megírom egyszer. Az még olyanabb ám! :))
2012. április 28. 12:40
Néhol magamra ismertem. :(
Tetszett a cikk.
2012. április 23. 23:14

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2012. április 22. 23:25

Szia Ailet !

Talán ha megéljük és akkor is lesznek még kertes házak, figyelmes öreg urak, és szerető feleségek.
Nevetgéltem a dolgokon, de néha ráismertem a saját nagyszüleimre is a történetben.
Édesanyám aki velem él, de Ő is alig ér rá, mert sorozatot néz, népi zenét hallgat és imádkozik a megfelelő sorrendben.
Én netezem, olvasok rejtvényt fejtek, vásárolok, főzök. Párom dolgozik, és sokszor késő délutánig, nincs is ideje velem jönni vásárolni.
Azért majd visszanézünk erre a cikkre úgy pár év múlva !

Pussz Éva.

Szia Éva!

Igen, mindenkinek vannak szokásai, az évek alatt kialakul és aztán már ragaszkodunk hozzájuk. Majd rajtunk is jókat fognak nevetni az unokáink, de ez az élet rendje. Tényleg viccnek szántam ezt a cikket, semmi rossz szándékom sem volt vele. Csak egy jót mosolyogni rajta. :)

Puszi:A
2012. április 22. 23:25
Szia Ailet !

Talán ha megéljük és akkor is lesznek még kertes házak, figyelmes öreg urak, és szerető feleségek.
Nevetgéltem a dolgokon, de néha ráismertem a saját nagyszüleimre is a történetben.
Édesanyám aki velem él, de Ő is alig ér rá, mert sorozatot néz, népi zenét hallgat és imádkozik a megfelelő sorrendben.
Én netezem, olvasok rejtvényt fejtek, vásárolok, főzök. Párom dolgozik, és sokszor késő délutánig, nincs is ideje velem jönni vásárolni.
Azért majd visszanézünk erre a cikkre úgy pár év múlva !

Pussz Éva.
2012. április 22. 20:32

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2012. április 22. 16:04

anya, a nagyi hol van?
most válik a hatodik férjétől. majd küld egy sms-t, ha lesz egy szabad perce.

:) ez jó!
2012. április 22. 20:32

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. április 22. 15:29

Szia Ailet!

Szegény papa, akkora papucs! :)

Az én gyerekeim már elképzelték én milyen nagymama leszek, íme:
- Anya, a nagyi hol van?
- Most edzésen van, hazamegy, szörfözik egy kicsit a neten, megír egy blogbejegyzést, és rohan hozzád! :)


Puszi,

Lizi

Szia Liz!

Igen. A papapucs. :)))

Mi meg.. hát lehet addigra már a net is elavul és a blogírást is csak az uncsi nagyikák fogják művelni kötögetés helyett... :))) Az igazi menők már űrsiklót vezetnek vagy mi... :))

Puszi:A
2012. április 22. 20:27

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2012. április 22. 13:03

Tisztelt Ailet!
Kellemes írás, sok igazsággal... Nékünk soha nincs időnk semmire. Talán néhol enyhe dagályosságot érzek.
Bokor

Kedves Bokor Úr!
Tényleg hiányzott. Nincs min mérgelődni. A dagályosságról meg hát... néha belemerülök egy egy részletbe. Igyekszem majd kevesebbet rizsázni. :)
Üdv:Ailet
2012. április 22. 16:04

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. április 22. 15:29

Szia Ailet!

Szegény papa, akkora papucs! :)

Az én gyerekeim már elképzelték én milyen nagymama leszek, íme:
- Anya, a nagyi hol van?
- Most edzésen van, hazamegy, szörfözik egy kicsit a neten, megír egy blogbejegyzést, és rohan hozzád! :)


Puszi,

Lizi

anya, a nagyi hol van?
most válik a hatodik férjétől. majd küld egy sms-t, ha lesz egy szabad perce.
2012. április 22. 15:29
Szia Ailet!

Szegény papa, akkora papucs! :)

Az én gyerekeim már elképzelték én milyen nagymama leszek, íme:
- Anya, a nagyi hol van?
- Most edzésen van, hazamegy, szörfözik egy kicsit a neten, megír egy blogbejegyzést, és rohan hozzád! :)


Puszi,

Lizi
2012. április 22. 13:03
Tisztelt Ailet!
Kellemes írás, sok igazsággal... Nékünk soha nincs időnk semmire. Talán néhol enyhe dagályosságot érzek.
Bokor
2012. április 22. 01:33

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2012. április 21. 21:28

Az én anyum egyedül csinálja ugyanezt. Komolyan mondom, majdnem kikapok, ha olyankor merek elmenni, amikor a kedvenc sorozat megy. De honnan tudnám, mikor én tv-t se nézek??

Ahogy mondod. Nálam csak mese megy nonstop a gyerek miatt. Fogalmam sincs a műsorokról. De egy maminál senki sem tudja jobban, melyik mikor kezdődik :)))
2012. április 22. 01:32

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2012. április 21. 16:44

nem akarok ilyen lenni, akkor inkább euthanázia.

Én sem, de ki tudja mit hoz a jövő? Szoktatom magam ehhez is :)
2012. április 22. 01:30

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2012. április 21. 11:51

Kedves Ailet!

Remek életképet festettél nekünk, nagyon élveztem!

Pussz, Tündér

Köszi Tündér, néha jó kicsit magunkban nevetni ezeken a dolgokon.
A
2012. április 22. 01:29

megtekintés Válasz erre: Virág - 2012. április 21. 11:43

Mi is ilyenek leszünk? :)

Tetszett! :)

Valamilyen rigolyáink nekünk is lesznek, csak lehet nem pont a tv, vagy a szappanhab... :)
2012. április 21. 21:28
Az én anyum egyedül csinálja ugyanezt. Komolyan mondom, majdnem kikapok, ha olyankor merek elmenni, amikor a kedvenc sorozat megy. De honnan tudnám, mikor én tv-t se nézek??
2012. április 21. 16:44
nem akarok ilyen lenni, akkor inkább euthanázia.
2012. április 21. 11:51
Kedves Ailet!

Remek életképet festettél nekünk, nagyon élveztem!

Pussz, Tündér
2012. április 21. 11:43
Mi is ilyenek leszünk? :)

Tetszett! :)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: