újabb események régebbi események további események
14:56
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
14:45
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
13:41
Black Ice módosította a cikkét
13:24
Black Ice új cikket töltött fel
10:18
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
13:24
emillio új cikket töltött fel
10:00
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
09:16
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
21:42
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:40
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:31
Ilona módosította a naplóbejegyzését
20:37
Yolla válaszolt egy szavazásra
20:36
Yolla új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:33
Yolla új cikket töltött fel
11:38
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
11:36
Anyu új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
09:53
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:23
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
22:25
Cathy új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
21:43
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez

Vasárnapi ebéd - II.

2010. július 6. - Látogatók száma: 432

Mikor véget vetettem a kötelező, vasárnapi ebédeknek.

Megszületett a kislányom, s a lelkem valahogy nem igazán volt a legjobb formában. Szülés utáni depresszióban szenvedtem, azonban még magam sem fogtam fel csak azt, hogy igen rossz volt a kedvem, ami ki is ült az arcomra.

Ezt a lányom is azzal "hálálta" meg, hogy állandóan sírt. Én is, mert mindent megtettem, megetettem, megitattam, pelenkát cseréltem, sétáltunk, s mégis csak sírt, sírt és csak sírt.
Utólag kiderült, hogy egy ördögi körnek voltunk az áldozatai.

Már egy hónaposak lettünk, mikor az egyik vasárnap férjem nem engedte, hogy ebédet főzzek, melyet csak annyival magyarázott, hogy épp itt az ideje, hogy visszaszokjunk a megszokott kerékvágásba. Búsan ráadtam áldásomat, még fel is derültem, hogy addig is gondok nélkül foghatom csemetémet, jól elleszünk egymással.

Megérkeztünk, egyből kivette anyósom a kezemből a lányomat, bevitte a nagyszobába, s leültetett, hogy együnk. S, a nagy közös ebédből egy szétszakadt együttlét lett. Amilyen gyorsan csak tudtam, megettem mind a két fogást, s mentem volna be a nagy szobába, de ekkor majdnem felháborodva szólalt meg anyósom, hogy most akkor ki fog mosogatni, mert Ő vigyáz az unokájára.
Elmosogattam, miközben a könnyeimet nyeldestem.

S, ez ment még vagy három hétig, mikor az egyik vasárnap dacból, de összeállítottam egy ebédet, amiért igen nagy fejmosást kaptam. Azonban a délutáni altatás alatt együtt aludtam, pihentem a lányommal.
Kipihentem magam.
Délután meglátogattuk anyósomat, aki villogó tekintettel nézett rám, de nem tett semmit sem szóvá. Utólag kiderült, hogy altatás ideje alatt férjem elment mosakodni, de már ez sem érdekelt.

Így értek véget a kötelező vasárnapi ebédek - nem mindenki -, de az Én legnagyobb megnyugvásomra.

A cikket írta: kiki64

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. október 4. 19:03

megtekintés Válasz erre: Postáska - 2010. október 4. 18:23

Én mindent megpróbáltam anyósomnál,de sehogy sem tudtam bevágódni.10 évnyi próbálkozás után feladtam...lehet hogy tényleg nem vagyok elég jó a fiához?

nekem volt két anyósom, egyiknek sem tudtam megfelelni, mert igencsak féltékenyek voltak rám, mert szerettem őket, nem is értem ezeket a nőnek sem minősíthető teremtményeket, akik azt hiszik, hogy ők az istenek, vagy az istennők, s csak kiderül, hogy csak pedofilok, és irigyek, mert nem ők kapják fiúk szeretetét, mely nem ugyanaz a szerelemmel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
annak idején az anyósokat is igazán csesztették a saját anyósuk, s ezt sem akarják elfelejteni???? vagy csak mazochisták!!!!!!?????
:)
2010. október 4. 18:23
Én mindent megpróbáltam anyósomnál,de sehogy sem tudtam bevágódni.10 évnyi próbálkozás után feladtam...lehet hogy tényleg nem vagyok elég jó a fiához?
2010. július 21. 16:24
tyű, azok a régi kötelező szülinapok-névnapok!
azok is megérnek még, ha nem is egy misé, de egy írást igen, kedves M.Lilla

:)
2010. július 21. 11:58
Helyesen cselekedtél. Ezek az anyósok tényleg anyósképzőbe jártak:)
Nálunk kénye kedve szerint bejelenti és menni kell vasárnap, ha meg elhalasszuk megsértődik. A kötelező szülinap-névnapokról nem is beszélve.
2010. július 7. 10:11
mivel már ez a múlté, így sokkal könnyebben tudok erről is írni, beszélni.
dehogy haragszom, csak legfeljebb arra, hogy miért nem léptem hamarabb.
főleg ki, mert azóta sokkal jobb!
:)
2010. július 7. 09:14
Jól tetted, hogy nem hagytad magad tovább....A volt férjed a legszánalmasabb szereplője ezen történeteknek. Bocsánat, hogy "kimondtam", de ezt gondolom. :-)

Pussz,
Tündér:-)
2010. július 7. 08:31
Még jó, hogy rájöttél mi Neked a jó:-)
2010. július 7. 08:13
köszönöm, hogy olvastatok, hogy itt voltatok!
:)
2010. július 6. 23:04
Nm könnyű visszauasítani ilyen "kedves" gesztusokat! Gondolom, milyen nehéz helyzetben voltál. Én is tapasztaltam - "egykor"...
2010. július 6. 21:10
Na végre!!!!!!!!!!
2010. július 6. 18:43
ám nem tettem, mert nagyon magam alatt voltam, ami nekem is nagy gondot okozott
:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: