JELENETEK EGY FILMBŐL

Látogatók száma: 287

Az életben sokszor elegendő lenne egymásra kicsit jobban odafigyelni, a régi, már-már elfelejtettnek hitt dolgokat feleleveníteni és akkor, akár a mesében, mint ebben a filmben is, a végére minden rendeződhet.

A nő kétségbe esik, amikor megtudja, hogy a férje megcsalja őt. Keresi, de nem találja a magyarázatot, minden gyanúja beigazolódni látszik, bár az információ félreérthető. A férje már három napja elment és nem jelentkezik. A körülmények ellene szólnak. A bánatát egy közeli barátja vállán sírja ki, aki magában már előre dörzsöli a kezeit, hogy az asszony szorult helyzetét ki tudja használni. Vigasztalja a nőt, mond neki ezt-azt, hogy ő ezt nem érdemelte meg, és nem érti, hogy tehetett ilyet a férje, minden széppel és jóval igyekszik elkábítani, ami sikerül is. A nő feléje fordul. Elfogadja a férfi vigasztaló közeledését és megcsókolják egymást.
Nem veszik észre, hogy mindeközben valaki élesen figyeli őket. A következő pillanatban beront a házba, egyenesen a férfi lába közé veti magát, és eszeveszetten elkezdi harapdálni. A férfi ordítva, vonyítva próbál szabadulni, a nő felugrik, hogy kiszabadítsa a férfi lába közül a kutyát, elkezdi csépelni egy rózsacsokorral, de amikor ez sem használ, nyakon önti egy kancsó vízzel, ami mit sem ér, majd elrángatja a nyakörvénél fogva a megvadult ebet.
A kutya, mint aki jól végezte dolgát, méltatlankodva ellenáll. A férfi pánikszerűen menekülőre fogja, és nem fogadja el a nő segítségét, amikor felajánlja, hogy az elsősegély helyre viszi.
A nő mérges. Fogja a kutyáját és egyenesen a menhelyig meg sem áll vele. Otthagyja dühében, hátha valakinek kell ez a rossz, mihaszna, ebadta. Csak nem számolt a gyerekeivel, akik viszont, amikor megtudják, hogy hová vitte a kis őrző-védőt, elindulnak, hogy megmentsék. Ami rövid időn belül sikerül is nekik, de egyelőre távol kell tartsák az asszonytól.
Annyit még látok a filmből, hogy valahonnan az asszony megtudja, hogy a férje Londonba készül, és mivel három napja semmi hír róla, nem gondol másra, csak kétségbeesve arra, hogy elválnak útjaik. Sajnálja magát, az egész életét, a családját. Keservesen elkezd sírni. E közben a gyerekek az ajtóban állva, a kutya a lábuknál – nagyon jó a jelenet – szomorúan nézik az anyát, hogy mennyire szenved, milyen kétségbe esetten sír. Még a kutya is elszontyolodik.
– Közben ki kell mennem a konyhába, mert odaég a rántott hús. –
Folytatódik a cselekmény, nélkülem. A szálak elég kuszák, mert amikor a következő jelentet látom egy bírósági tárgyalás zajlik éppen és a férj, mint kiderül ügyvéd, ebben a szerepében a megbízói kérésére, akik londoniak igyekszik megnyerni azt a pert, amit éppen tárgyalnak, és ami a megbízóinak nagyon fontos. Okos ember a férj, és valahogy úgy alakítja az előadását, hogy mindenki jól járjon. Főleg azt a nőt sajnálja meg, akit az imént a szónoklatával olyan nagyon megbántott, olyan helyzetbe hozott, hogy a nő sírva fakad. Fiatal férfi a nő ügyvédje, ezért kihasználva a pillanatnyi zűrzavart, szinte a fiatal ügyvéd szájába adja a szavakat, hogy amit hirtelen ő kitalált, arra mi legyen a válasza. Szemkontaktus. Érti a gyerek, mit akar a rafinált ügyvéd. Így megmenti a helyzetet, ami a nőnek, de az ő lelkiismeretének is jó, a bírónő is elfogadja a dörzsölt ügyvéd javaslatát, így mindenki megkönnyebbül, kivéve az ő megbízóit, a londoni két embert, akik megszakítják vele a kapcsolatot és dühösen távoznak.
A férfi ruhája alatt nincs semmi, egy szál köpeny takarja mindössze, hogy miért azt nem tudom – sajnos, mert azt a jelenetet megint nem láttam, mert meg kellett néznem a rántott húst. –
A férfi a tárgyalásról telefonon felhívja az asszonyt, a feleségét, hogy menjen érte. Mert jó ember az asszony, félretéve a büszkeségét a férje segítségére siet a bíróságra, hogy kimentse a gyér ruházatban lévő férjét. – Izgat, vajon miért volt gyér ruházatban a férfi –.
A férj megpróbál hatni a nőre és elkezd neki mindenféléket mondani, menteni, ami menthető, de hiába, mert az asszony közli vele, hogy elválik tőle, és lezavar egy hatalmas fülest a férjének, majd otthagyja, aki elhűlve, fájdalommal néz az asszony után.
Taktikát választ. A gyerekeket keresi meg és megpróbál rajtuk keresztül az asszony közelébe kerülni, jobb belátásra bírni. A gyerekek örülnek az apjuknak és készséggel asszisztálnak ehhez. Az asszony látva a boldogságukat, kicsit megtorpan.
Késő van már: Nyugtalanul forgolódik az ágyban, végül úgy dönt, felkel. Valami neszt hall az ablak irányából. Odalép és kinyitja az ablakot. Abban a pillanatban szembe találja magát a férjével, aki létrán felmászott hozzá. A férfi esdeklőn kér bocsánatot és megpróbálja emlékeztetni az asszonyt arra, amikor még boldog pillanataik voltak. Az asszony emlékezik. A férfi kérdésére, hogy mitől voltak annyira boldogok, mit szeretett benne igazán csak annyit válaszol, hogy nagyon szerette benne, ahogyan főzött, ahogyan tudta varázsolni a sok apró figyelmességével, és hogy mennyire jó volt vele, amikor táncoltak.
A következő pillanatban már a kertben van a pár, lassan lépkednek a gyepen. Valahonnan egy nagyon lágy, kellemes zene csendül fel és ők ketten elkezdenek táncolni. – A jelenet magáért beszél. – Hat szempár, a család figyeli minden mozdulatukat. A gyerekek, de még a kutya is mosolyog. Az én kezemben is megáll a villa egy pillanatra. Mindenki boldog, akár a mesében.

Férfiak, tanuljatok meg táncolni!

A cikket írta: zsoltne.eva

támogatóink