A gondoskodásból is megárt a sok
Látogatók száma: 50
Mindenki biztonságra törekszik, és ez érthető is. De aztán elszáll az a bizonyos paripa, és a biztonságra való törekvésből sima zaklatás lesz.
Németországban vetődött fel, hogy a biciklistáknak is fejvédő sisakot kellene viselniük, mire a nagyokosok továbbfűzték a gondolatot, és eljutottak arra a pontra, amit csak így lehet jellemezni: kész röhej. Mert miért csak a koponyát védjük? A száj berepedhet, a fogak kieshetnek, az orr és az áll eltörhet. A kesztyű és a könyökvédő miért nem kötelező? A gerincoszlop nem érdemel védelmet?
Sőt, miért lennének nagyobb veszélyben a drótszamarasok, mint a sízők vagy a görkorisok? A gyalogosért nem kár? Hiszen neki is a fejére eshet egy virágcserép. Nagy felelőtlenség, ha valaki teljes védőfelszerelés nélkül ki mer lépni az utcára, gázmaszk és búvárharang inkluzíve.
Van azonban a dolognak egy másik oldala is, a személyes szabadság. Meddig terjed az államnak az a joga, hogy beleavatkozzon az életünkbe? Miért gondolják egyesek, hogy sokkal jobban tudják, mi jó nekem? Lassan már mindenre van előírás, hol mehetek át, hol állhatok meg, mitől hány centire, mit vásárolhatok meg, milyen színű ruhát viseljek, hogyan töltsem el a szabadidőmet. Némelyik szabály teljesen értelmetlen, pl. autóvezetés közben telefonon nem beszélhetek, mert elvonja a figyelmemet a forgalomról, de nyugodtan csacsoghatok az utasokkal – mit beszélni a telefonon, meg sem szabad érinteni a kikapcsolt mobilt, mert az ki tudja, miért, de nem biztonságos.
A büntetés kiszabásánál persze senki sem szívbajos, a minap 50.000-et gomboltak le valakiről, mert egy papírzsebkendőt figyelmetlenül a földre ejtett.
Mi állampolgárok gyámoltalan, infantilis, retardált személyek vagyunk, támogatásra és irányításra szorulunk minden szinten, a fejünkbe kell verni a rendet, ha az egész havi fizetésünk bánja is.
Csakhogy én nem szeretek börtönben élni, és követelem vissza a szabadságomat. A szabadság nem ajándék vagy kiváltság, hanem alanyi jog. És nem azért van égbekiáltó mocsok az utcákon, mert valaki véletlenül leejtett egy papírzsepit.
Nem akarok több tilalomfát, és bízzák rám, hogy mennyi az a biztonság, amennyivel megelégszem.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Anyu,
hallottam már okos gyerekről, aki vitt cukrot-sót, és pár forintért árulta -jó vállalkozó lesz belőle.
Kedves Müszélia!
Az én kedvencem az,hogy a menzákon nem szabad cukrot adni az asztalra,nehogy a gyerekek megcukozzák pl. a túróstésztát.Az én párom pedig úgy szereti.Vendéglőkben nem lehet kint az asztalon a sótartó.Meg kell nevelni az állampolgárokat!És a személyiségi jogok?Felnőttként nincs jogom eldönteni,megsózom-e azt az ételt,netán megcukrozom?Ahogy írod,a szabadság nem ajándék vagy kiváltság,hanem alanyi jog!!!
Üdv,Anyu
hallottam már okos gyerekről, aki vitt cukrot-sót, és pár forintért árulta -jó vállalkozó lesz belőle.
Az én kedvencem az,hogy a menzákon nem szabad cukrot adni az asztalra,nehogy a gyerekek megcukozzák pl. a túróstésztát.Az én párom pedig úgy szereti.Vendéglőkben nem lehet kint az asztalon a sótartó.Meg kell nevelni az állampolgárokat!És a személyiségi jogok?Felnőttként nincs jogom eldönteni,megsózom-e azt az ételt,netán megcukrozom?Ahogy írod,a szabadság nem ajándék vagy kiváltság,hanem alanyi jog!!!
Üdv,Anyu
Szia M!
Arra gondoltam, - mi lenne, ha ha páran kitörnénk ebből a
világból! Összedobnánk egy csomó pénzt, és vennénk egy
lakatlan szigetet...
Odaköltöznénk mi mindnyájan (a tulajdonosok) és hogy
teljesen demokratikus legyen, megalapítanánk a saját
köztársaságunkat! Mivel mindnyájan egyenlők lennénk,
csak olyan határozatokat hoznánk, ami mindenkinek jó!
Komoly súlyt fektetnénk a biztonságra, megalapítanánk a helyi
rend őrséget. Az önellátás megoldása némi nehézségbe ütközne...
Hirdetnénk a net-en, hogy az idegenforgalom lendítsen a jólétünkön...
Persze, minden renitens viselkedést keményen büntetnénk!
.... aztán egy idő múlva visszaköltöznénk a kontinensre, a piszkos
utcákra, a kötelező biztonsági előírások közé... és megpróbálunk
mi is a húsos fazék közelébe férkőzni! Áldjuk az álmainkat!
(:-D)
Vasárnap én is gondoltam egyet és kitörtem a négy fal közül, egyenesen a kis lakatlan szigetemen találtam magam késő délután lányom társaságában. Sehol egy lélek... kb. így képzelek el egy szigetet..., aki megzavarhatta volna a csendet.
Aztán este 7 óra tájban nekibuzdulva lendületet vettem végre, és lefűnyíróztam, kihasználva, eddigre már nem volt akkora a hőség.
Ez csak azért érdekes, mint Müszélia írja, úton útfélen a "szabadságunkat", szabadidős tevékenységünket korlátozzák...
Hazafelé, este 10 órakor tudtam meg a buszon, hogy vasárnap tilos a fűnyírózás!
Helyi rendelet. (Utánanéztem tényleg...)
Nesze neked szabadság meg sziget! Ezt megúsztam bünti nélkül...
Puszi,
Éva
Szia M!
Arra gondoltam, - mi lenne, ha ha páran kitörnénk ebből a
világból! Összedobnánk egy csomó pénzt, és vennénk egy
lakatlan szigetet...
Odaköltöznénk mi mindnyájan (a tulajdonosok) és hogy
teljesen demokratikus legyen, megalapítanánk a saját
köztársaságunkat! Mivel mindnyájan egyenlők lennénk,
csak olyan határozatokat hoznánk, ami mindenkinek jó!
Komoly súlyt fektetnénk a biztonságra, megalapítanánk a helyi
rend őrséget. Az önellátás megoldása némi nehézségbe ütközne...
Hirdetnénk a net-en, hogy az idegenforgalom lendítsen a jólétünkön...
Persze, minden renitens viselkedést keményen büntetnénk!
.... aztán egy idő múlva visszaköltöznénk a kontinensre, a piszkos
utcákra, a kötelező biztonsági előírások közé... és megpróbálunk
mi is a húsos fazék közelébe férkőzni! Áldjuk az álmainkat!
(:-D)
inkább egy lakatlan bolygót vegyünk, és vigyünk oda egy lakatot.
Arra gondoltam, - mi lenne, ha ha páran kitörnénk ebből a
világból! Összedobnánk egy csomó pénzt, és vennénk egy
lakatlan szigetet...
Odaköltöznénk mi mindnyájan (a tulajdonosok) és hogy
teljesen demokratikus legyen, megalapítanánk a saját
köztársaságunkat! Mivel mindnyájan egyenlők lennénk,
csak olyan határozatokat hoznánk, ami mindenkinek jó!
Komoly súlyt fektetnénk a biztonságra, megalapítanánk a helyi
rend őrséget. Az önellátás megoldása némi nehézségbe ütközne...
Hirdetnénk a net-en, hogy az idegenforgalom lendítsen a jólétünkön...
Persze, minden renitens viselkedést keményen büntetnénk!
.... aztán egy idő múlva visszaköltöznénk a kontinensre, a piszkos
utcákra, a kötelező biztonsági előírások közé... és megpróbálunk
mi is a húsos fazék közelébe férkőzni! Áldjuk az álmainkat!
(:-D)
Szia, Müszi!
Sok mindened lehet, de szabadságod, no, az nem.
Úgy lesz, mint régen, szabadon azt tehetsz, amit szabad.
Sőt, továbbfejlesztett változata az érvényes, nem kell gondolkodnod, majd az arra illetékesek megteszik helyetted, neked csak szót kell fogadni. Ettől fejlődik majd a világ, azaz csak Európa közepe.
Puszi: Yolla
ha még egyszer születek, csakis illetékes elvtárs leszek, és jól megtorolom a mostani sérelmeimet.
Sok mindened lehet, de szabadságod, no, az nem.
Úgy lesz, mint régen, szabadon azt tehetsz, amit szabad.
Sőt, továbbfejlesztett változata az érvényes, nem kell gondolkodnod, majd az arra illetékesek megteszik helyetted, neked csak szót kell fogadni. Ettől fejlődik majd a világ, azaz csak Európa közepe.
Puszi: Yolla