újabb események régebbi események további események
10:27
EdwinTroro regisztrált a weboldalra
10:01
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:00
Tündér új hozzászólást írt egy cikkhez
09:57
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:54
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:52
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:51
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:49
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A lé és a tudat

Látogatók száma: 50

Hofi előre megmondta, hogy a lé határozza meg a tudatot. Mi meg csak nevettünk rajta. Akkor. Már nem nevetünk.

Hogyan is nevetnénk, amikor manapság annyit ér az ember, amennyi pénze van.

Tegnap jöttem vissza az Alföld közepéről, reggel kilenckor indultam és tejfel sűrű ködben poroszkáltam az országúton. Keresztül mentem jó néhány falun, mire az autópályára értem és szinte mindegyik település határában találkoztam láthatósági mellénybe öltözött közmunkásokkal, akik tereprendezéssel múlatták az időt, a fagyos reggelen. Árkot tisztítottak, az útszéli fákat gallyazták és égették el a leszedett ágakat. Nem könnyű munka és örömtelinek sem mondható. Arcukon a közöny és a kilátástalanság osztozott. Nincs munkahely nyolcvan kilométeres körzetben.Nem jön ide a multi, messze az autópálya és az odavezető út is a sok javítástól úgy néz ki, mint a folt hátán folt takaró.

Ne gondold, hogy a munkanélküliek között nincsenek kiművelt emberfők, diplomás emberek, mert vannak bőven. Őket az önkormányzat alkalmazza, természetesen közmunkásként, a hozzá tartozó szervezeti egységeknél, magában a hivatalban előadónak, könyvtárosnak, könyvelőnek, maximum fél évre, majd mehetnek vissza munkanélküli segélyre.

A fiatalok, akik innen elmennek tanulni középiskolába, egyetemre, nem mennek vissza, mert nincs miért, nincs munka.

Látom, hogy a fővárosban sem könnyebb. Kiemelném a fiatal diplomások helyzetét. Nehéz a szakmájukban elhelyezkedni, vagy kivárják, míg találnak megfelelő helyet, vagy sutba dobják diplomájukat és elvállalnak bármely más munkát, csakhogy legyen munkahelyük és jövedelmük. Vagy összecsomagolnak és kimennek nyugatra, ahol jobb a megélhetés.

Bár ebben nem vagyok biztos, hogy csak a jövedelmi különbségek miatt hagynak itt bennünket a fiatalok, mert legalább akkora súllyal esik latba a kilátástalanság, a biztos jövőkép hiánya. Szerencsére több nyelvet beszélnek, így könnyen döntenek az elmenetel mellett.

Egyik barátom lányáék két gyerekkel mentek ki, a harmadik csemete már kinn született.

Persze, vannak, akik kimennek és visszajönnek, amint anyagilag kicsit összeszedték magukat. Ilyen párral is találkoztam, Angliában voltak, nyolc évig, hazajöttek, házat vettek, nyaralót építettek, és építgetik a vállalkozásukat, váltakozó sikerrel. Ha nem jön be, visszamegyünk, mondja a fiatalember, magát is biztatva.

Egy szelet magyar valóság.

A cikket írta: Yolla

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

uhh. " Ugy elfogy a magyar, mintha nem lett volna"...

ki ezért a telelős,??
Kb. ez az én meglátásom is... Aki figyel, az látja mi zajlik körülötte. Embercsoportok, levélkupacokat hordanak össze, a vihar által letörött ágakat húzzák-vonják az út szélére, ahonnan majd elviszik. Ismerek olyat, aki az óta se jött vissza, mióta ösztöndíjjal kiutazott külföldre. Amerikában találta meg élete párját is, pedig akkor még nem voltak ilyen körülmények, de esze ágában sincs hazajönni. Boldogul. Oda köti már a munkája, ő könyvelő, a férje meg író, és közben lett egy másik családja, anyja, apja, testvére haza már hiába várja...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: