A pince titkai 20. rész: Barátságos nőuralom
Látogatók száma: 46
Reggel kilenckor arra ébred Zentai Laci, hogy nagyon melege van, mert a paplanára valaki még két plédet ráterített, ráadásul a maximumom megy a fűtése. Felkel és első útja az ablakokhoz vezet, sorra kinyitja mindegyiket, miközben megállapítja, hogy odakinn lucskos, kellemetlen idő van, mert a frissen hullott hóra egy idő után már ónos eső esett, ráadásul felmelegedett az idő, plusz két fokra. Az utcán, a hókásás vízben bokáig gázolnak a járókelők, s ez rosszabb, mintha harminc centis hóban kellene baktatniuk.
Felveszi a fürdőköpenyét és körbenéz a lakásban. Hihetetlen, de otthonias a kinézete, a két barátnőnek köszönhetően. Délután kettőkor elmentek Ritáért, aki önszorgalomból összeírogatta mindazokat az apróságokat, amelyeket mielőbb ildomos megvenni a kezdő háztartás számára és bármilyen hihetetlen, a takarító eszközökkel, tisztítószerekkel és a konyhai felszerelésekkel indította a sort. Ernő papa megtartotta a szavát, mert nem csak megvette a hűtőszekrényt és mosógépet, hanem azokat haza is hozták Csaba kisteherautóján, a helyére is tették mindkettőt, sőt, a mosógépet rákötötték a fürdőszobai vízvezetékre. Csilla sugdolózott egy ideig Ritával, majd az apja elé állt és neki is mondott valamit, utána a keresztapjának is duruzsolt, melynek eredményeként mindhárman felkerekedtek és elmentek, magára hagyták Ritával, elvégre jegyespárként az ő dolguk megvárni a bútorszállítókat. Pontosan érkeztek a bútorszállítók és valóban jött velük a szerelő srác, aki este tízig összerakta a bútorokat, sőt, a helyükre is rakták őket. Közben este hat óra körül beállítottak Csilláék, és egyre csak hordták a teherautóról a csomagokat, kisebbeket, nagyobbakat, melyekből az öregek távozását követően, edényeket, tányérokat, evőeszközöket, poharakat, paplanokat, párnákat, ágyneműt, függönyöket, karnisokat, szőnyegeket, képeket, asztalterítőt, szemetest, takarítóeszközöket varázsoltak elő a lányok és Lacit megkérték, hagyja magukra őket, inkább a bútorszerelésnél segédkezzen.
Zentai Laci ma is frissen főzött kávéval kezdi a napot, a kotyogós kávéfőzővel készíti és a régi, megszokott üveg kávéspoharából issza. Hihetetlen, de a két lány felszerelte a konyháját, otthonossá varázsolta a házát, mert szőnyegeket, függönyöket, képeket vettek bele, mindent feltettek és felszereltek, az edényeket, tányérokat, poharakat és evőeszközöket elmosogatták, és ott csillognak a konyhaszekrényben, a helyükön. Illetve nem ők vették, hanem Csilla rávette Ernő papát, hogy megvegye az általuk kiválasztott árukat, amit az öreg jó szívvel meg is tett.
Valami mégis megváltozott, és innia kell még egy dupla adag kávét ahhoz, hogy rekonstruálni tudja az esti eseményeket, mert azok között van az is, amitől kissé másként látja a világot. Nem az, hogy körbejárva a házat, helyiségről helyiségre, mindenütt rendet és tisztaságot találna, olyan minden helyiség, amely akár bútorkatalógusba is bekerülhetne. Ennél sokkal több, csak rájönni nehéz.
Odahúzza a két konyhai szék egyikét a gránit burkolatú konyhapulthoz, rákönyököl, maga elé teszi a második adag kávéját és elmereng. Rettenetesen elfáradt a bútortologatástól, illetve rakodástól, mert a Lali gyerek nem engedte húzni a bútort, csak emelni lehetett, mert a burkolat nem sérülhetett meg, s ebben speciel igaza volt. Rendes srác, kár, hogy egyfolytában mondta a magáét, s megosztott vele olyan munkahelyi sztorikat, amelyekkel Ritát fényezte, miután végig abban a hitben leledzett, mely szerint a házigazda a kolléganője vőlegénye. Valószínűleg emiatt alapos munkát végzett, mintha a saját bútorát szerelné, és nem sajnálta rá az időt, hogy minden darab oda kerüljön, ahol az összképet tekintve a legjobb helyen van.
Lacit egy idő után már idegesítette a dolog és néhány percre magára hagyta a fiatalembert és kiment a lányokhoz néhány szóra.
Megvan, mi volt furcsa az egészben! Rita vitte a prímet, járt a keze, bontotta egyik csomagot a másik után, és vitte a helyére, miközben Csilla tétlenül nézte a ténykedését, és még az edények elmosogatásánál is csak tessék, lássék törölgetett, mint az unatkozó szépasszony, bezzeg a barátnője pattogott, mint a gumilabda, mintha a saját konyhájában rendezkedne. Annyit megtudott Ritáról, hogy két hónapja egy főiskolás fiúval jár, aki jelenleg éppen pincérkedéssel keresi meg a zsebpénzét. Azt nem tudja, hogy ismeretlen sorstársa hogyan viseli Rita szélvészkisasszony voltát, ám neki most kimondottan jól jött, hogy a háztartás beindításában két leányzó akarata diadalmaskodott felette, mert később úgyis átrendezhet bármit, ami nem esik a kezére, ám sok munkától megkímélték azzal, hogy megteremtették a házban a kiinduló rendet. Ezt amolyan barátságos, ámde ideiglenes nőuralomnak tekinti, mert többet nyer vele, mintsem veszít, ráadásul tipikus női feladat.
Este hétre Laci eléggé elfáradt ahhoz, hogy pihenőt tartson, és megrendelt két nagy pizzát, hozzá két üveg bort, mert nyilvánvalóan a többiek is megéheztek. Mire fél óra múlva meghozták, Rita jóvoltából az abrosszal megterített ebédlőasztalon ott állt a négy teríték. szalvétástul, borospoharastul, ahogyan kell.
A két lány olyan, mint a tűz és a víz. Csilla magas, vékony, hosszú hajú, szép arcú nőszemély, aki után megfordulnak a férfiak, mint napraforgók a nap irányába, s ez tetszik is neki, míg Rita alacsonyabb nála, teltebb alakú, tiszta tekintetű, mosolygós, csupa szív leányzó, aki azonnal képes a férfiak szívébe férkőzni, csak az a bibi, hogy barátként tekintenek rá. Csilla az érzékekre hat, Rita pedig a lélekre, egyikük szinte kiismerhetetlen, a másikjuk pedig megbízható, az előzőről folyamatosan gondoskodni kell, a másik pedig maga a gondoskodás.
Hirtelen bekúszik gondolati közé Barbara, aki ama éttermi jelenet óta nem jelentkezett, legalább annyit mondhatott volna, nem akarta, hogy baja essék, csak elkapta a harci düh, melyet képtelen volt megfékezni. De nem hívta, és lehet, hogy ez a jobb megoldás, mert neki is könnyebb továbblépni, csakhogy ott áll a sakktábla közepén, mint mesebeli herceg a paripán, s egyelőre tanácstalan, merre ugrassza lovát, hiszen legalább négy irányban indulhat tovább. Még nem akar dönteni, semlegest lép, hogy haladjon, de ne veszítsen értékes pozíciót.
Férfi szemmel Barbara és Csilla kitűnő választás, ha villogni akar a barátnőjével, és képes tűrni a szeszélyeiket, ám az igazi kincs, aki társként képes viselkedni, az bizony olyan, mint Rita, egy csiszolatlan gyémánt, egy kődarab, amire ráragadt a föld, és csak akkor képes ragyogni, amikor kézbe veszik, letisztítják róla a földréteget. Akkor már tüzes gyémánt lesz a kőből, melynek csillogó fényében lubickolhat, aki magáénak tudja.
Elfogyott a kávé, lassan dél lesz, ideje tusolni, felöltözni, elmenni a közértbe ennivalót venni és valamivel meg kell kínálni a délutáni vendégeket is, akik látogatása nem véletlen. Cinke Csaba nem az önként adakozó vállalkozó prototípusa, hanem kőkemény üzletember, és Lacinak lelke mélyén érzi, hogy a vele szemben tanúsított nagyvonalúsága mögött nem csupán Ernő papának tett biankó ígérete húzódik, hanem valami más is, ami nem feltétlen azonnali haszonnal járó, de mindenképpen a jövőben nagy hozamot biztosító befektetésnek számító gesztus. Ki felé? Kiderül, a délután folyamán.
Hosszan áztatja magát a tus alatt, közben jót mulat, mert eszébe jut, hogy az immár felújított házzal, jó partinak számít a szingli nők körében, és nincs semmi akadálya annak, hogy Bartus Zoltán nyomdokaiba lépjen, és nagyapjához hasonlóan nagy kanállal falja a nőket, szőkéket, barnákat, feketéket és vöröseket, soványakat vagy kövéreket, okosokat vagy butákat, szingliket vagy férjezetteket, egyre megy, csak az a fontos, hogy esténként ne egyedül hajtsa álomra a fejét.
Ugyan, ez csak vicc! Zentai László nem azonos Bartus Zoltánnal, még akkor sem, ha génállományuk nagy része azonos. Neki a saját életét kell élnie, elkövetni a saját hibáit, megcsúszni a sima aszfalton és száguldani a göröngyös utakon, megtorpanni egy szép pillangó láttán, s kellő vadsággal száguldani az elejteni kívánt őzsuta után. Bármit megtehet, és annak az ellentétjét is, de ne ismételje meg elődei hibáját, abból tanulni kell, és anélkül, hogy részleteiben ismerné nagyapja teljes életútját, annyit már megtanult belőle, hogy a sport mindenáron való hajszolása elveszi az időt és energiát attól, hogy munkájában megalapozza a sikeres szakmai előmenetelt, és ha választania kell, akkor inkább időben abbahagyja a motorversenyzést. A másik nagy tanulság, hogy a férfi nem csak az ágyban legyen férfi, hanem azon kívül is, mert nem véletlen, hogy az erősebb nemnek feladata a családfői szerep ellátása, viselkedjen is úgy a nővel, ne adja ki kezéből a marsallbotot. Nagyapja sodródott a nők mellett, nem irányította a család szekerét, csak utas volt rajta. Vele ez nem fordulhat elő, ahogyan az sem, hogy hozzá hasonlóan, italba fojtsa a bánatát.
Lassan egy óra lesz, és nem pancsolhat tovább, mert a legközelebbi élelmiszerbolt kettőkor bezár, és nincs itthon a motorja, hogy távolabbi üzletbe menjen.
Apropó, az edzője azóta sem hívta, hogy nála hagyta a motorját, remélhetőleg a lustaságon kívül nincs semmi baja az öregnek, hamarosan felhívja, vagy az is lehet, hogy munka után meglátogatja.
Pontban három órakor beállít Cinke Csaba, Csillával és Ernő papával, még kabátjukat sincs idejük levetni, amikor ismét csengetnek és megérkeznek Arvid Berggé és Mekka Arvidi urak.
Mindketten kiválóan beszélnek angolul, ám Laci hagyja, hogy Csilla tolmácsoljon, és amikor Ernő papa szóvá akarja tenni, hogy miért titkolja az angol tudását, int neki a kezével, ne tegye.
A két úriember megkéri, hogy készíthessenek néhány képet a ház belsejéről, mert így, berendezve, már egészen másként néz ki, mintsem anélkül. Közben szakadatlanul dicsérik Laci kiváló ízlését és egyből gyanakodni kezd a házigazda, hogy itt valami oltári nagy átverésről lehet szó.
Sós és édes aprósüteménnyel, üdítővel, pálinkával és borral kínálja a vendégeket, és kávét is főz, ennyit tehet az érdekükben. Meglepődik, mennyire ízlik nekik a pálinka, és csak fecsegnek, anélkül, hogy bármi érdemlegeset mondanának. Kitűnően érti az angol nyelvű társagást, mert mindenkinek ez a tanult nyelve, így jobban értik egymást, mintha anyanyelvűekkel társalognának.
Végül öt óra táján Arvid Bergmo úr előáll jövetelük lényegével, mely szerint szeretnék, ha Laci lenne a reklámarcuk, a házáról készült képeket felhasználhatnák a katalógusaikban, és nyitottak arra, hogy szponzorációs szerződést kössenek vele, mert a nemzetközi motorversenyeken kívánatos lenne logójuk megjelentetése, s mindezekért szép kerek összeget ajánlanak. Csilla jól fordít, csak a pénzügyi ajánlat összegének lecsípi a negyedét, mely Laci jelenlegi bruttó éves jövedelmének éppen a négyszerese. Zentai Laci úgy mosolyog, mintha minden rendben lenne, majd kiváló angolsággal válaszol:
- Uraim, nagyon köszönöm az ajánlatukat. Elnézésüket kérem, hogy nem tudok azonnal választ adni, ám ezt előbb meg kell beszélnem a menedzseremmel. Ha megengedik, odaadom Önöknek a névjegykártyáját és nagyban segítenék a döntésünket, ha két napon belül eljuttatnák hozzá a szponzorációra vonatkozó szerződéses ajánlatukat, s ugyanezen idő alatt nekem is megküldenék a reklám szereplésemre vonatkozót. Hozom a névjegyemet, s megköszönném az önökét. Uraim, egy dolgot szeretnék tisztázni, bár ezt bizonyára már tudják. Civil foglalkozásom is van, az a megélhetésem alapja, és nincs szándékomban feladni.
Összenéz a két idegen, majd Pekka Arviti úr megnyugtatja:
- Köszönjük a tájékoztatását. Mi maximum hároméves szerződésben gondolkodunk. Örömünkre szolgálna, ha mindkét szerződést megköthetnénk.
Mintha a búcsúzáskor a Cinke család tagjanak kissé fanyar lenne a mosolya.
Laci kikíséri a vendégeket, Ernő papának átad egy csomagot, amit Zsóka mamának küld, majd elbúcsúznak.
- Ügyes voltál, gyerekem, büszke vagyok rád! – súgja nagyapja, amikor búcsúzóul átöleli.
Időközben az utcákon és az utakon jéggé dermedt a hókásás latyak.
- Maradj itt, Ernő papa, majd holnap napközben hazamész.
- Nem, nem, gyerekem, reggel feljött Zsiga, elintézte a dolgát és fél óra múlva felveszem a belvárosban és együtt megyünk haza. Majd felváltva vezetünk.
- Vigyázzatok az úton! Zsóka mamát puszilom!
- Átadom! Te is vigyázz! Hívj fel, ha segítségedre lehetek!
Keserű Zentai Laci szájíze. Nagyot csalatkozott Csillában. Mosogatás közben arra gondol, hogy itt, ebben a konyhában, nem fordul meg egyhamar nőnemű emberi egyed, inkább vesz egy mosogatógépet. Az legalább csendben teszi a dolgát, és ráadásul ki lehet kapcsolni, ha nincs szüksége rá.
folyt.köv.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon kiváncsi vagyok, hogy mit ármánykodik Csilla!
A külföldi partnereket megint átnevezted! Lehet, hogy
inkognitóban vannak? (:-D)
Pussz: emillio