Csillagok fénye...
2011. december 17. - Látogatók száma: 41
Csillag milliárdok ragyogtak a fejem felett, áhítattal néztem a nagy göncölszekeret.
Kissé fura hangulatban voltam tegnap este, nem találtam a helyem. Kiléptem az erkélyre és figyeltem a szél süvítését, közben hallgattam a nagyra nőtt fenyőfák susogó sóhaját, ahogy megadták magukat a szél erejének. Dideregtem, átjárta testemet a hideg, szinte mardosott, de nem mozdultam, ezúttal jól esett dideregni. Szeretem, ha hideg, csípős levegőt vág arcomba a szél. Jó volt beleszippantani a levegőbe, mely egészen a tüdőcsúcsokig szellőztette át tüdőmet. Csillag milliárdok ragyogtak a fejem felett, áhítattal néztem a nagy göncölszekeret.
Egy röpke emlék jutott eszembe róla - Róla.
Még jobban dideregtem, csontomig hatolt a szél, a hideg, s még mindig nem mozdultam, csak néztem fel az égre, majd kövér könnycseppek gördültek le arcomon. Nem tudom meddig állhattam így, időérzékemet elveszítettem, csak arra emlékszem, hogy jéghideg volt a kezem, lábam. Alig tudtam megfogni az erkélyajtó kilincsét, amikor beléptem a meleg szobába. Ágyba bújtam és még sokáig nem tudtam lehunyni a szemem; láttam, ahogy a Hold és a csillagok fénye bekérezkedett, hogy megvilágítsa szobám falát.
A cikket írta: hamisgyöngy
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tisztelt Hamisgyöngy!
Ezeket jobban szeretem Öntől. Őszinte, szép írás.
Bokor
Köszönöm az iránymutatást, az őszinte véleményalkotást!
Üdvözlettel: hamisgyöngy
A csillagok és a Hold ezután talán a megnyugvás fényét szórják a szobád falára és rád.
Pussz, Tündér
Pussz, hamisgyöngy
Ezeket jobban szeretem Öntől. Őszinte, szép írás.
Bokor
Pussz, Tündér