HÍREK - lakás tizenhét négyzetméteren
Látogatók száma: 51
Http://www.startlap.hu/otthon/?kiemelt=elet-17-m-en#sl
A fenti linken megnézhetsz egy 17 m2-es párizsi lakást.
Ha valaki, én bizony tudom értékelni, mekkora különbség van az önálló lakás és az albérlet között, mert magam is tizenhárom évig laktam albérletben.
Egyetemistáknak, fiatal egyedülállóknak igazán praktikus lenne egy ekkora kis lakás. Ha lenne befektetni való pénzem, csak ilyen lakásokból álló házakat építenék, s nem kétséges, hogy lenne bérlőm elég.
Mi, magyarok, a saját tulajdonú lakásokra szocializálódtunk, arra törekszünk, hogy megvegyünk, vagy megépítsük álmaink otthonát, pénzt és munkát nem kímélve, s eladósodva életünk fele részére, hogy miután kirepülnek gyerekeink, ott kergessük egymást, párunkkal kettesben, a hatalmas lakásunkban, vagy házunkban, fizetve a nagy rezsit.
Nyugaton ez nem divat, sok a bérelhető lakás, melyet azért épít a beruházó, hogy azokat bérbe adja, tisztességes, ámde megfizethető bérleti díjért, s mindenki találhat magának - a pillanatnyi családi körülményeinek figyelembe vételével - megfelelő alapterületű, elhelyezkedésű, megfizethető bérlakást, melyet bármikor másikra cserélhet, ha változnak a körülményei.
Sajnos, nálunk az önkormányzatok a lakáspiacon a legnagyobb bérbeadók, közismert előnyökkel és hátrányokkal szabályozva ezirányú tevékenységüket. Mellettük a befektetési jelleggel lakásingatlant vásárló magánszemélyek következtek, akik egy-egy lakást akarnak a lehető legmagasabb áron bérbe adni. Éppen azok a piaci szereplők hiányoznak, akik a szabadpiacon tetemes számú bérletet kínálhatnának. A pénzügyi befektetők többnyire az immár lassan kiadhatatlanná váló irodaházakra és bevásárlóközpontokra koncentrálnak, mert maguk is beruházásuk gyors megtérülésével számolnak és a lakáspiacon ez bizony nem megvalósítható.
Természetesen szót kell ejtenünk arról is, hogy nálunk, sajnos, nincs meg a megfelelő kultúra a bérlakások használatára, hiszen számos bérlő a bérleményét nem otthonának tekinti, melyet sajátjaként kellene óvnia, hanem szükséges átmeneti megoldásnak tartja, nem érzi sajátjának, így állagát megóvni nem áll szándékában.
Pedig, ha belegondolunk, a sok-sok millióért megvásárolt ingatlan gyakran röghöz kötöttséget is jelent, mert a beleölt pénz csak egy holt tőke, melyet sokkal jobban lehetne hasznosítani, pl. utazásokra fordítani.
De mi már csak ilyen röghöz kötöttek vagyunk.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
hová tenném a könyveimet ebben a kis lyukban?
Már az E könyv a divat!
Az önkormányzatok után a lakásszövetkezeteket ki ne hagyd. Miattuk nincs szomszédom. Ó már milyen régóta. Ide az jöhetne be, aki akar, észre se venné senki. Nem jó érzés itt a fsz-en egyedül lenni. És mindez miért, mert eszméletlen pénzt kérnek el bérleti díjként, + rezsi. No persze, ha felújítaná a bérlő, azt azért beszámítanák, de mennyivel?
Szia Yolla!
Az önkormányzatok után a lakásszövetkezeteket ki ne hagyd. Miattuk nincs szomszédom. Ó már milyen régóta. Ide az jöhetne be, aki akar, észre se venné senki. Nem jó érzés itt a fsz-en egyedül lenni. És mindez miért, mert eszméletlen pénzt kérnek el bérleti díjként, + rezsi. No persze, ha felújítaná a bérlő, azt azért beszámítanák, de mennyivel?
Ha jól sejtem, a lakásszövetkezetek sem jobbak a társasházaknál.
Itt minden bérbeadó gyorsan akar meggazdagodni, legyen az vállalkozás vagy magánszemély, pedig az kicsit nehezen megy, ezért forognak a bérlők és rövidebb-hosszabb ideig üresen állnak ingatlanok.
Hogy bérbeadónak és bérlőnek mi a kötelezettsége, azt egyetlen jogszabály sem konkretizálja, így azokat a bérleti szerződéseknek kellene tartalmazniuk, csakhogy azokra általában nem térnek ki a felek, ezért sok a vita, meg a per.
Puszi: Yolla