Játék, 17 évesen
Látogatók száma: 50
Nemrég egy újzélandi lány lépett fel Berlinben. Egy kicsit táncolt, egy kicsit énekelt, mindössze két zenész kísérte, és azóta „mindenki” róla beszél. A kritikusok éppen úgy lelkesednek, mint a közönség. Lorde nem Miley Cyrus vagy Lady Gaga karrierjét célozta meg. Lorde okos, intelligens, gondolkodik, amit kevés mai sztárról lehet elmondani. Hatévesen több pontot szerzett egy IQ teszten, mint a felnőttek, tizenkét évesen megnyert egy énekversenyt, egy nemzetközi irodalmi versenyen második lett, mindent elolvasott, amit a szülei könyvtárában talált. Színdarabokban lépett fel, és novellákat írt. Azóta maga írja a zenét, a szöveget, és menedzserre sincs szüksége.
Miről ír Lorde? Elsősorban önmagáról, a középosztálybeli tinédzserek üres életéről, akiknek megvan mindenük. Otthon az Internet, társadalmi élet a teniszklubban, parti, ha az ősök végre elutaznak néhány napra. Az a rövid időszak, amikor még minden lehetségesnek látszik, de annál sokkal jobb, vagy csak más kellene. Amikor a tinik úgy érzik, az egész világ ellenük van. Be akarja darálni őket. Persze mi majd megmutatjuk nekik! Aztán kiderül, hogy a világ nem kíváncsi rájuk, még a középső ujjukra sem. A kis lázadókból megbízható hivatalnokok és szolid családanyák lesznek, de ennek ára van, és a zene örökre elhallgat.
Lorde még nem tart itt. Lorde még csak 17 éves. És az újságíró, aki eddig csak a tehetséget magasztalta, hirtelen gyáván visszavonul, és megjegyzi: Milyen kár, hogy ettől a kislánytól elvették a gyerekkorát. Mennyivel jobb lenne, ha engednék még játszani… és az ember tényleg nem tudja, hogy csodálkozzon-e, vagy bosszankodjon inkább. Lorde nem olyan kicsi lány. Két gyereke lenne, ha egy másik kultúrában születik. Menjen vissza a homokozóba? Építsen legóból tornyokat? Dominózzon?
Egyébként már a gyerekek is tudják, hogy a játék csak ersatz, mint a gluténmentes kenyér, a koffeinmentes kávé, az alkoholmentes sör, vagy szex nélkül a szerelem.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Válasz erre: Yolla
Sajnálatra méltó szegény újzélandi lány, aki jómódjában nem tud mit kezdeni magával. Ha elvennék tőle a pénzt, paripát, jó módot, egyből megszűnnének a gondjai.
Válasz erre: Yolla
Sajnálatra méltó szegény újzélandi lány, aki jómódjában nem tud mit kezdeni magával. Ha elvennék tőle a pénzt, paripát, jó módot, egyből megszűnnének a gondjai.
Válasz erre: Müszélia
de azért ne küldjük már vissza szegényt a homokozóba. a macskák is odajárnak.
Igen, azt hiszem a valós, értelmes kihívások és a célok hiányoznak ott is/errefelé is. Előtte az élet, ha tud élni a lehetőségeivel, (ez minden fiatalra vonatkozik) akkor akár boldog élete is lehet, ha nem, akkor majd megtanulja egyszer.....
Pusz:A
Válasz erre: Ailet
Szia Müszi!
Igen, azt hiszem a valós, értelmes kihívások és a célok hiányoznak ott is/errefelé is. Előtte az élet, ha tud élni a lehetőségeivel, (ez minden fiatalra vonatkozik) akkor akár boldog élete is lehet, ha nem, akkor majd megtanulja egyszer.....
Pusz:A
a valós, értelmes kihívások és célok az egész földről hiányoznak. sz@ar egy hely, és ha lorde-nak most átmenetileg sikerült is kiemelkedni, félek, hogy nem lesz tartós.
Válasz erre: Müszélia
szia A.
a valós, értelmes kihívások és célok az egész földről hiányoznak. sz@ar egy hely, és ha lorde-nak most átmenetileg sikerült is kiemelkedni, félek, hogy nem lesz tartós.
Válasz erre: zsoltne.eva
A félelmed jogos. De e föld, és hogy mit teszünk vele, benne magunkkal, mindannyiunknak csak egyszer adatik meg és ezzel élünk. Azzal tudunk csak élni, amink van. Tehetséggel, szerencsével, egyebekkel... Hogy ez mennyire tartós avagy sem, nem csak rajtunk múlik. Ezzel együtt kell élni, végső soron meghalni. Kinek, mi a fontosabb!
Válasz erre: Müszélia
nemcsak egyszer élünk. sajnos.
Pusz
A
Válasz erre: Ailet
Bizony, nem csak egyszer, így addig addig próbáljuk újra, míg meg nem találjuk azt a bizonyos feladatot, amit meg kell oldanunk. Azt hiszem a kihívásokat magunknak kell inkább megteremteni és itt nem feltétlen extrém sportra, vagy közszereplésre gondolok. Számomra, sokak számára nagy kihívás pl az, hogy másoknak segítséget nyújtsunk, vagy akár az, hogy igyekszünk feloldani azokat a gátakat, amik beskatulyáznak ebben a sz@r (ahogy te is említetted) világban. Mert a világ nem változik, akkor nekem kell. :D Ez viszont örök kihívás... önismeret, önkondicionálás, sok sok tudás megszerzése és átadása. Tudom ez szép és jó így elméletben, de a gyakorlat mégis drámainak tűnik. Közben meg mégsem, hiszen mi magunk teremtjük meg a környezetünk sz@arságait.... hát majd kövi életben... újrázunk, jobb híján....
Pusz
A
lényeg, folyton vissza kell jönni, én csak remélem, hogy nem főszerepben, mert ott a bukás lehetősége is nagyobb.
Válasz erre: Ailet
Bizony, nem csak egyszer, így addig addig próbáljuk újra, míg meg nem találjuk azt a bizonyos feladatot, amit meg kell oldanunk. Azt hiszem a kihívásokat magunknak kell inkább megteremteni és itt nem feltétlen extrém sportra, vagy közszereplésre gondolok. Számomra, sokak számára nagy kihívás pl az, hogy másoknak segítséget nyújtsunk, vagy akár az, hogy igyekszünk feloldani azokat a gátakat, amik beskatulyáznak ebben a sz@r (ahogy te is említetted) világban. Mert a világ nem változik, akkor nekem kell. :D Ez viszont örök kihívás... önismeret, önkondicionálás, sok sok tudás megszerzése és átadása. Tudom ez szép és jó így elméletben, de a gyakorlat mégis drámainak tűnik. Közben meg mégsem, hiszen mi magunk teremtjük meg a környezetünk sz@arságait.... hát majd kövi életben... újrázunk, jobb híján....
Pusz
A
Válasz erre: Müszélia
nemcsak egyszer élünk. sajnos.
Válasz erre: Müszélia
és ennek a szép kékszemű cicának még hosszabb lesz az útja, előbb emberré kell válnia... pedig milyen sok cica többet ér, mint egy csomó ember.
Kedves vagy nagyon! Azt hiszem nem is feltétlen fontos kiszállni ebből a színjátékból, hiszen sok az élvezet benne. Látni a főszereplők, mellékszereplők fejlődését, esdeklését, botlásait (magamat is beleértve), a saját felismeréseim is mind gazdagabbá tesznek. Bevallom nehéz néha - ahogy mindenkinek - a metamorfózis, de legalább a szemem színe marad amilyen volt. :D :D Mert hiszen nem a cél a fontos, hanem maga az út. Tudod....
Pusz
A
Válasz erre: Ailet
Kedvese Müszi!
Kedves vagy nagyon! Azt hiszem nem is feltétlen fontos kiszállni ebből a színjátékból, hiszen sok az élvezet benne. Látni a főszereplők, mellékszereplők fejlődését, esdeklését, botlásait (magamat is beleértve), a saját felismeréseim is mind gazdagabbá tesznek. Bevallom nehéz néha - ahogy mindenkinek - a metamorfózis, de legalább a szemem színe marad amilyen volt. :D :D Mert hiszen nem a cél a fontos, hanem maga az út. Tudod....
Pusz
A
a szemed színét ki lehet cserélni - kontaktlencse.
sajnos az út túl hosszú.