újabb események régebbi események további események
01:29
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:12
Yolla módosította a cikkét
01:20
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
01:13
Yolla új cikket töltött fel
01:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:32
emillio új cikket töltött fel
09:31
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
09:30
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
06:56
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
00:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:20
Black Ice módosította a cikkét
17:07
Black Ice új cikket töltött fel
13:12
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
09:20
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:56
Ilona új cikket töltött fel
12:25
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:30
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:24
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:00
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
06:44
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez

Harc a wc keféért

2011. szeptember 24. - Látogatók száma: 74

Szösszenet egy falucska mindennapjaiból.

Valahol Nincstovábbtól visszafelé úgy tíz lépésre egy csendes kis falucska élte a mindennapjait. A falu egyik végén a régi Május 1 MGTSZ mellett, Gróf Hovatovább Gusztáv és felmenői skatulyányi vadászháza terült el, melyet a sanyarú évek alatt a szociban újrahasznosítottak. Naná. Kell az építőanyag, az ajtó meg az ablak, jól ég a farkasordító hidegben, meg ingyen volt.
Aztán jöttek az új idők, a vad gazdaság, a Köztársaság útját gyorsan rehabilitálták Benedek Elekre, mivel ez a főutca, büszkén verték a mellüket a volt tanácstagok, hogy íme, rendszert váltottunk, a számozást is megfordítottuk. Mostantól a város vége az eleje lesz. Mert arra van nyugat. Ripsz ropsz lebontották a szocis szobrokat és helyükre a grófé került, persze a falu alapítójáé, aki mint tudjuk, imádta a paraszti világot, - ahonnan meg volt a betevő pálinkája - meg a szolgálókat. Nézni. Ahogyan négykézláb súrolják a padlót. Felhajtott szoknyával. Hát istenem, akkor az volt a divat.
Tehát az alapító atya, gr. Hovatovább Zsiga bácsi emlékére mindjárt összepályáztak egy iskolára valót, még a gyülekezet tagjai is beleadtak, mert a templomot is e nevezetes gróf építtette, legyen hol gyónnia, ha kedve támad...
Annyira jól pályáztak, hogy egy-két év múlva állt az iskola és a falu apraja nagyja ott volt a megnyitón. Aztán kis létszámú csoportokban, Eu-s szabvány szerint okították a gyermekeket, a nyolc osztályból érdeklődés hiánya miatt kimaradt a 2. és a 7.
A gróf kis vadászházában kapott helyet természetesen az iskola, rögtön műemlékké is nyilvánították, hisz csak a nyílászárókat cserélték, hivatalosan. Meg az akadálymentesítésre kellett néhány milliót vesztegetni, hogy megkaphassák a kihelyezett nyelvvizsga engedélyt.
Hát persze, hisz a határ közel volt, muszáj idegennyelvet tanulnia a gyerekeknek. Ma már egyetlen paraszt gyerek sem lehet meg angol vagy német nélkül. Ez evidencia. Pláne, ha a Holstein típusú tejtermelőt lízingelnek a Hanstól. Beszélni kell vele valahogy. Meg a tehénnel is.
De térjünk rá a címben említett WC kefére is. Nos, ebben az iskolában dolgozott négy takarítónő a tanári kar mellett, természetesen közalkalmazottak. Marika, Teca, Klárika és Maca. Az iskolát négy részre osztották és a takarítónők minden nap órák után fél kettőtől fél tízig kisuvickolták a házat.
Marika rettentő büszke természet, hisz már a dédanyja is ezek között a falak között takarított, tehát úgy vélte, ő aztán vérbeli takarítónő. Ezt fennen hangoztatta is nem egyszer. Többször, mint a seprűt fogta volna.
Teca félárva szegény, két helyen dolgozott, itt és a takarékban, ami megmaradt annak, ami volt. Ő is. Nyócátalános.
Klárika, egyetlen szépséghibája a mélysége volt, meg a fogai, amit a férje előszeretettel alakít napról napra. Na nem hálából, csak szeretetből. Borszerető a lelkem.
Maca csendes hívő lélek, két nagy gyermek anyja, szépen élnek az urával, egy utcával feljebb, azaz szemben az iskolával, albérletben. Húsz éve. Jelenleg az iskolában mosnak és fürdenek, mert a tulaj felújítja a vizesblokkot közös megegyezéssel. Macáék fizetnek, a tulaj meg petyegtet.
Történt egyszer, hogy valahogy nem akadt Hovatovábbdiban annyi munka, mint amennyi kellett volna és egy kétségbeesett közmunkást irányítottak ki ebbe az iskolába, kisegítő takarítónak. Ő volt Vera. A sarki boltban létszámfeletti lett, miután a vállalkozó lánya elvégezte az iskolát. Dolgozni kell, munka nincs, mi tévő legyen az ember lánya, jelentkezett segélyre, aztán aláírta, hogy megy, bárhová, azért a 28.500.- ért dolgozni, ahová kiirányítják. A parlagfű szezon után jött a fedett pálya. Az iskola. Megismerkedett a négy takarítónővel és akárhonnan nézte, a négyből három kiskirálynak képzelte magát, a negyedik meg siránkozott. Minden nap más más elosztásban.
A nyolc órás műszak nehezen telt, mert nem tudtak olyan lassan dolgozni, hogy időre végezzenek. Haza felé az út olyan hosszú, az esti film meg 9:20-kor kezdődik. Persze Vera csak szigorúan 4 órában tengette napjait, de végül megszerette, mert az eddigi "vevőorientált" kereskedelemben a bele kilógott. Most meg nem akarta senki a lelkét.
Néhány hét múlva Marika, aki valahogy mindig akkor betegedett le, amikor a nagytakarítást végezték, bejelentette, hogy anyósa rettenetesen beteg, kórházba került, infarktus, vagy mi és neki ápolnia kell azt a szörnyet. Mert annak festette le. Vera vállat vont és tette a dolgát. Most sokkal lassabban, mert ezért is rászóltak, hát rajta ne múljon, ha ez a mentalitás még ebben a rendszerben is dívik, hát miatta ne emeljék a munka mennyiségét egálra az eltöltött óraszámmal. Aztán Marika felmondott egyik napról a másikra és Vera automatikusan jelentkezett a helyére, csak szerényen, hisz ő igazán nem az a könyöklős fajta. Ráadásul, ha már háromszor annyit fizetnek ugyanazért a munkáért, miért ne? Így a következő hónap elejéig szépen elvégezte 4 órában Marika feladatát, aztán az utolsó héten rejtélyes események történtek.
Minden nap arra panaszkodott Klárika, hogy mindig utána kell takarítani a női wc-t, meg feltölteni a papírtartókat, hát mit csinál ő munka helyett? Vera két napig tombolt, bizonygatta, hogy ő megcsinálta, de nem ment semmire. Mivel este kutya sem járt az iskola folyosóin, rájött, csak az egyik kolléga lehet a bűnös, hát rászánt egy-két napot és kifigyelte.
Marika, mint egy visszajáró szellem kísértett az iskolában, de csak az ő területén és Vera bosszúra szánta el magát. Fene a jó dolgát annak a nőnek, minek mondott fel, ha mégis itt akar dolgozni!
Harmadik napon aztán, a rendes munka után, leellenőrizte a területét, mindent rendben talált, s szép nyugodtan elindult haza, majd kerülő úton vissza ment, s ő is besurrant. Fekete ruhájában jól elvegyült a sötét falak között. Csendesen lopakodott, ne hallja senki és elbújt, várt. Nyolcig, kilencig, aztán nem történt semmi. Mivel nem akart ott ragadni, hát nagyon gyorsnak kellett lennie, mert a riasztót éjszakára bekapcsolják. Lelibegett a nyikorgó lépcsőkön, átsurrant a folyosókon, halkan káromkodva, hogy kijusson mielőtt ideér valaki.
Nem volt szerencséje. Már jött is a rendőrség, A Tibi, meg a Géza bácsi és rajta kapták.
El is szállásolták éjszakára, ő pedig egyre csak hajtogatta, hogy csak a kollégáját akarta lebuktatni, véletlenül maradt benn, meg egyáltalán! Milyen fürgék voltak a rend őrei!
Aztán megegyeztek, hogy takarítás után "véletlenül" bennmaradt. Vera hazament másnap. Csalódott volt, tudta, a falu nagy botrányt kanyarít az esetből és még a munka is ugrott.
Azért délután bement lógó orral és a gondnok fogadta. Vera kezdett elsüllyedni szégyenében, mert a vigyor a főnöke arcán egyértelmű volt.
- Na Vera, nem tudom, hogy mit kerestél odabenn zárás után, de az biztos, hogy Marikánk többet nem jelentkezik, mert reggel a wc-ben találtak rá, halálra váltan gubbasztott a sarokban, azt hajtogatta, hogy szellemet látott és meg volt győződve róla, az anyósa volt az, aki két napja meghalt. Kórházba szállították szegényt. Lábadozik a sokkból. - Vera meglepődött és nem tudott szóhoz jutni sem, aztán mégis kinyögött valamit.
- Hát, régi épület, talán az egyik gróf szelleme járja a házat sötétedés után...
- Az lehet, de a jövőben nem akarok több harcot a wc keféért! - figyelmeztette a főnöke és otthagyta nevetve, majd néhány lépés után megfordult. - A munka a tiéd.

Azóta is mesélik Hovatovábbdiban, hogy egy takarítónő majdnem szörnyet halt, mert a Zsiga bácsi szelleme megkergette. Bizony az öreg szerette a fehérnépet életében is, hát holtában sem javult meg, így legalább nem kell gyónnia sem.

Kép: Internet

A cikket írta: Ailet

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. szeptember 26. 08:34

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2011. szeptember 25. 20:59

Sztem nem rossz. Csak én most fáradt vagyok hozzá:)

Pl. ez tök jó:):
hogy íme, rendszert váltottunk, a számozást is megfordítottuk. Mostantól a város vége az eleje lesz. Mert arra van nyugat.

Köszönöm Bianka!

:) tény, hogy nem a legjobb írásom, de az első ebben a stílusban...
Van mit tanulnom még.

Üdv.
Ailet
2011. szeptember 25. 20:59
Sztem nem rossz. Csak én most fáradt vagyok hozzá:)

Pl. ez tök jó:):
hogy íme, rendszert váltottunk, a számozást is megfordítottuk. Mostantól a város vége az eleje lesz. Mert arra van nyugat.
2011. szeptember 25. 00:27

megtekintés Válasz erre: Gyuri - 2011. szeptember 24. 16:42

Sehova sem tudom tenni ezt az írást. Csak az a szellemes rész valami. A többi mellébeszélés,még a négy figura körbeírása sem ment semmit.

Az a fantázia része, a többi igaz sajnos... csak a neveken változtattam kicsit. :(
A történet lényege: A szomorúságom, hogy ma is ott tartunk, hogy a farok csóválja a kutyát.

Nem vagyok gyakorlott ebben a műfajban, csak próbálok új utakat is keresni...

Köszönöm a hszt. Egyébként én sem tudom hová tenni a mellébeszélésem "igazságát".

Ailet
2011. szeptember 24. 16:42
Sehova sem tudom tenni ezt az írást. Csak az a szellemes rész valami. A többi mellébeszélés,még a négy figura körbeírása sem ment semmit.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: