Emberi hiszékenység. 3
Látogatók száma: 102
Hihetetlen az emberi lény,amit szeretne látni-hallani,maga elé képzelni:mindent elkövet,hogy úgy legyen...
Amikor megérkeztünk vissza,még egy darabig húztuk az időt a kocsinál,hogy aki még esetleg nem látta,lene maradjon semmiről. Fölmentünk a lakásba,ahol érződött a finom pörkölt illata.
-Mennyi az idő?
-Félóra ,és jönnek a vendégek.-mondtam
-Figyeljetek ide! -Amikor csöngetnek,mi nyitunk ajtót,ti pedig lányok, a hátunk mögé álltok. Így is tettünk. Először megérkezett Kati két lánytestvére. Az egyik azonnal vállalta az anyakönyvvezető szerepet. Végül, két fő kivételével megérkezett mindenki.
-Mit mondunk majd anyunak,ha megjön?-kérdezte Kati2. Nem érkeztem válaszolni,csengettek. Kinyitottuk az ajtót. Kati mamája állt ott. Nézett ránk,szólásra nyitotta a száját,...de már nyúltam is felé,mert összeakart csuklani.
-De mama!
.Jaj ne...Úristen...kislányom...jaj...mi ez?
Kellett egy kis idő,míg normalizálódott a helyzet. Végül oldottá vált a hangulat,a finom vacsora,és az elfogyasztott ital,na meg átbeszélése a helyzetnek. Jürgen is végre megértette,hogy ez csak tréfa,Kati2 az övé lesz,elveheti,kettőnk között nincs más,csak barátság.Igaz,fél éjszakába telt,mire már mindenki csak kacagott az egészen.Nagyon jól mulattunk,hajnalig.
Másnap délelőtt,eltakarítottuk a vacsora nyomait. Haza mentünk(a másik lépcsőház)a gyerekekkel,hagytuk turbékolni a szerelmes párt.
Napokig a város erről beszélt,sunyi módon ,előttünk nem hozták szóba.Mi boldogan nevettünk az egészen. Elértük amit akartunk.
Kati2 végül kiköltözött Németországba,Jürgen felesége lett. Többször voltunk náluk. A sok képet ami akkor készült,mindannyiszor elővettük, órákig néztük ,és beszéltünk róla.
A mai időben,biztosan nem tudnánk port kavarni egy ilyen dologgal,de abban az időben...
Ma is szeretettel gondolok rá,felnőtt gyerekeim is emlékeznek rá,szép idő volt. Én elmondhatom,úttörője voltam egy nyitó korszaknak...!
Én is boldog kapcsolatban élek-egy csodálatos férfi oldalán!
A cikket írta: katkat
Hozzászólások
időrendi sorrend
Puszi!
Kedves Babenko!
Nagyon igazad van,én már akkor is nevettem ezen,míg barátnőm majdnem belebetegedett. De ehez társul az a nagyfokú emberi primitívség,hogy el is hitték! Egyébként Kati édesanyjának is magyarázkodnunk kelett,hogy nem az aminek látszik!))))))
Nagyon igazad van,én már akkor is nevettem ezen,míg barátnőm majdnem belebetegedett. De ehez társul az a nagyfokú emberi primitívség,hogy el is hitték! Egyébként Kati édesanyjának is magyarázkodnunk kelett,hogy nem az aminek látszik!))))))
Köszönöm:))))))
nagyon tetszett a történeted
grat.
:)