újabb események régebbi események további események
17:48
Black Ice módosította a cikkét
17:11
Black Ice új cikket töltött fel
07:40
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:29
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
05:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
20:47
Berni74 regisztrált a weboldalra
21:18
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
21:12
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
21:08
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
21:00
barnajozsefne1 új cikket töltött fel
19:51
barnajozsefne1 regisztrált a weboldalra
12:41
Black Ice módosította a cikkét
11:37
Black Ice új cikket töltött fel
21:09
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
21:06
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
21:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
14:44
Squiertow regisztrált a weboldalra
18:03
Ilona új cikket töltött fel
12:13
Mojaveuqg regisztrált a weboldalra

Döntsük le az akadályokat!

2015. július 21. - Látogatók száma: 56

Tudom, ismerem az okot, hogy miért nem fog menni... Az én házam, az én váram!... Ez a szlogen érvényesül benned is, mint sokakban, de abba belegondoltál e mi célt szolgál, ha felhúzod azt a kerítést?...

... Ideig óráig, ha tudod úgyis élvezni... Egy ember akarata érvényesült akkor benned, a másik meg majd belepusztult, míg megvalósította, amit egyszer megálmodtál.

Egy nagy család megélhetését biztosította az az ötszáz négyszögöl, amit a családfő kézen-közön megvett az akkori tulajdonostól... A megyehatár, ami számított, hogy ettől-eddig kinek melyik a birtoka... Mindenki tiszteletben tartotta, tudomásul vette, hogy addig és nem tovább. Ez volt egy külteleknél az egyetlen természetes határ és szabály. Ez határozta meg a mozgásterét kivétel nélkül minden telektulajdonosnak. Az akkori művelési szokásokat tiszteletben, figyelembe véve voltak a szomszédok hol engedékenyebbek, esetenként megengedve, hogy a telkéhez nehezebben bejutó se szenvedjen hátrányt azért, mert neki kisebb a területe és nehezebben megközelíthető, hogy ő is megfelelően meg tudja művelni a kertjét... Közösek voltak az érdekek.

Elég volt a zártkert egyetlen tulajdonosi döntése ahhoz, hogy minden megváltozzon. Az addigi szokásjogokat felrúgva kerített ész nélkül. Ellehetetlenítve ezzel a többi szomszédos kert tulajdonos addigi megszokott életét. Ettől kezdve megszűntek a külön privilégiumok, a kényelem, kinek-kinek a telkére való bejutáshoz... Az autóval rendelkezők könnyen megoldották, mert ha kevés volt a területük, akkor egyszerűen megnövelték elcsippentve innen-onnan egy kis szeletkét - hallgatólagos tudomásulvétel, egymás közötti megállapodásuk volt a felhatalmazásuk, az érintett tudta nélkül esetenként - a szomszéd földjéből, hogy ők kényelmesen tudjanak navigálni... a többi nem számított, csak nekik legyen kényelmes a telkükre való bejutás. Hogy hány évet keserített meg ez által egyeseknek, azt csak a későbbi idő bizonyította...

A lehetőségek nem mindenkinek voltak egyszerre adottak... évtizedek gyötrelme után merem azt kijelenteni, hogy "Döntsük le az akadályokat!"

Az ok, amiért ilyen drasztikus gondolataim támadtak, nyilvánvaló. Én húztam a rövidebbet mindig, a legkisebb,... mert szinte mindenki által körbe lettem kerítve, lehetetlenné téve a mozgást is, nem ám alkalmanként akár, de házhoz szállíttassak egy kocsira való tárgyát... Ha megtenném, szinte mindenütt akadályokba ütköznék, ami régebben nem volt megoldhatatlan, mára azzá vált. Amikor amúgy természetes, fogytán az erő, ha akarnám se tudnám megvalósítani? Hol? Hogyan? Kinek az engedélyével, hiszen még a szolgalmi utamat is elvették, okozva ezzel számtalan kalamajkát... Ezt a tortúrát ki vállalná fel? Az iparos? Neki a legegyszerűbb megoldás, ha a kocsiútra borítja, aztán oldja meg a tulajdonos, ahogy tudja... Igen ám, de nem mindegy, ezt az élményt honnan és hány méterről talicskázom a helyszínre...

Csak gondolatébresztésnek szántam e rövidke írásomat, senkit sem terhelve, mert a kivitelezése ennek is sajnos rám vár...

A cikket írta: zsoltne.eva

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2015. július 21. 16:53

megtekintés Válasz erre: Ilona - 2015. július 21. 16:35

Nehéz ehhez hozzászólni Évi, mert ahhoz tudni kellene a szabályokat. Én azt vettem ki a leírásból, hogy ez az egész telek valamikor egy lehetett, később lett felszabdalva valami folytán, pl. öröklés. A kis darabok más-más kézben vannak, de kíváncsi lennék, hogy van telekkönyvezve, mi áll a tulajdoni lapon.. Feltehetően egymás közötti megállapodásokról van szó.. Közös lónak túrós a háta, ahogy mondják.

A mellettem lévő telken hasonló a helyzet, egy birtokon belül két tulajdonos van. Egymásra vannak utalva, végül,-ha nem is zökkenőmentesen, de mára rendben él mindkettő a maga területén.A telek közepén egy járda megy végig, mintegy elválasztva a két területet. Ezt a járdát közösen használják, elvégre fél-fél járda mindegyiküké. Aztán az egyik szomszéd szerette volna lekeríteni a z ő birtokát,, természetesen a határ a járda közepe lett volna, de a másik ebbe nem ment bele, azóta sincs kerítés a jelzett szakaszon. De megbeszélték egymással, belátták, nincs értelme az egésznek.
Emberségből talán nektek is össze kellene ülni és megbeszélni a dolgokat. ha ez nem lehetséges, akkor egy ügyvédet kell fogadni...

Kb. erről van szó. Valamikor ilyen egymás közötti megállapodások, szóbanállások születhettek, aztán megitták rá az áldomást, kézen-közön adták, vették, elhitték, az övék, és ahhoz ragaszkodtak... Én sem tudtam, hogy a látra vett területek mennyire egyeznek meg a telekkönyvi bejegyzésekkel. Nem értettem hozzá. Aztán az új tulajdonos szomszédaim úgy gondolták, ideje lenne kiméretni és akkor már egészen másként nézett ki a dolog... Én maradtam ott pici pontnak és mindenki rajtam akarta leverni a port... Voltak akiknek így sikerült területhez jutni. Mit tehettem volna, harcoltam a "nagyokkal"...


Az említett példád a humánusabb megoldás... Nálunk ez még nem zajlott le és csak a sógornőm jóindulatán múlik, hogy meddig visel el, mint "betolakodót" :-)
Mert ugyebár ez a kényelmesebb nekem, az ő területén keresztül megközelíteni a kisbirtokomat...
A hivatalos szolgalmi utam jóval odébb van és be van jelenleg kerítve, köszönve a régi tulajdonosnak, aki így adta el. Tudnak rólam, de nem tesznek semmit... Egy meccs még vissza van...

Gondolj csak bele mit jelentett most pl. a fészer javítása, az anyagszállítás, egyebek... kocsibejáró nélkül a szállítást szinte lehetetlen lett volna megvalósítani, már csak idős korunkra való tekintettel sem...
2015. július 21. 16:35
Nehéz ehhez hozzászólni Évi, mert ahhoz tudni kellene a szabályokat. Én azt vettem ki a leírásból, hogy ez az egész telek valamikor egy lehetett, később lett felszabdalva valami folytán, pl. öröklés. A kis darabok más-más kézben vannak, de kíváncsi lennék, hogy van telekkönyvezve, mi áll a tulajdoni lapon.. Feltehetően egymás közötti megállapodásokról van szó.. Közös lónak túrós a háta, ahogy mondják.

A mellettem lévő telken hasonló a helyzet, egy birtokon belül két tulajdonos van. Egymásra vannak utalva, végül,-ha nem is zökkenőmentesen, de mára rendben él mindkettő a maga területén.A telek közepén egy járda megy végig, mintegy elválasztva a két területet. Ezt a járdát közösen használják, elvégre fél-fél járda mindegyiküké. Aztán az egyik szomszéd szerette volna lekeríteni a z ő birtokát,, természetesen a határ a járda közepe lett volna, de a másik ebbe nem ment bele, azóta sincs kerítés a jelzett szakaszon. De megbeszélték egymással, belátták, nincs értelme az egésznek.
Emberségből talán nektek is össze kellene ülni és megbeszélni a dolgokat. ha ez nem lehetséges, akkor egy ügyvédet kell fogadni...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: