újabb események régebbi események további események
15:33
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
14:44
Virág módosította a naplóbejegyzését
14:43
Virág új bejegyzést írt a naplójába
00:53
emillio új cikket töltött fel
22:59
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:53
Új cikk került fel a weboldalra
20:27
Új cikk került fel a weboldalra
00:05
Új cikk került fel a weboldalra
23:46
Új cikk került fel a weboldalra
23:22
Új cikk került fel a weboldalra
20:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:13
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
11:12
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:11
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
10:54
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:28
Black Ice módosította a cikkét
20:22
Black Ice új cikket töltött fel
19:26
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
19:25
clubziguero regisztrált a weboldalra
16:49
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába

Meglepetés

2010. július 11. - Látogatók száma: 208

Gondoltam, hogy meglepem életem párját, mire hazaér a munkahelyéről. Rettentően elfoglalt. Minden áldott nap haza hoz valamilyen fontos anyagot. Késő estig kalkulál, írogat szakadatlan. Az íróasztala egy MÉH papírátvevő telep raktári mennyiségével vetekedhet. Épp csak a mázsás mérleg hiányzik.
A reggeli kávém kortyolgatása közben pattant ki a fejemből az isteni szikra. Meg az asztalán heverő irományokra a bögrémből a kávé. Hasznossá tettem magam a délelőtt folyamán és azt a sok kis vicik-vacak papírhalmazt kiszanáltam. Gyönyörűen lepucoltam bútortisztítóval az egész asztalt. A számítógépét sem hagytam ki a takarításból. Arról igazán nem tehetek, hogy amikor pihenés gyanánt körülnéztem a háziasszonyokgyongye.hu oldalon, hát Istenkém valami „Számlák” nevű mappa teljesen kitörlődött. Végül is a gépben sem árt időnként rendet teremteni. Így legalább lett helye a nyaralási képeinknek. Mind a nyolc memóriakártyát gyorsan fel is töltöttem. Mondjuk azokat nem tettem fel, amiket a Drágám azokról a régi, lepukkant épületekről csinált. Ez a bolondériája. Én nem is értem, ilyeneket itthon is láthatunk a külvárosban. Na jó, annyira romosat mint az az izé…Colosseum, nem. De hát a Beachen készült bikinis képeim, csak jobbak?!
Közben eszembe jutott, hogy az esténkénti munkájához minek az Én Drágámnak egy ilyen szép napfényes szoba? Este ugye úgysem süt már neki a nap, maximum csak a holdvilág. Arra meg praktikusan nincs szüksége, hiszen lámpafény mellett dolgozik. Egy izzó meg van a jelenlegi alagsori gardróbban is. Nekem meg szükségem van természetes fényre, hogy lássam a tükörben, milyen árnyalatú rúzs illik aznapi toalettemhez. Az ötletet azonnal tett követte. Telefonáltam a házmesternek, hogy legyen kedves segítsen ezt a kis helyes íróasztalt átvinni a gardróbba, majd onnan a ruháimat felhozni a dolgozószobába. Hiába a férfiak egy kicsit lassú felfogásúak, jó pár percemet elvette, mire a feltett :„Minek azt?”- kérdésére kimerítő választ adtam. Sajnos a házmesterünk egy goromba fráter, ezen nincs mit szépíteni. Nagyon csúnya szavakkal illette az Én Drágám asztalát. A „böhöm” és a „böszme nagy” kifejezések voltak a legfinomabbak a repertoárjából, amiket a jelenlétemben használt.
Tisztán emlékszem, azt mondta, hogy háromra vigyük. El is számoltam szépen háromig, de azt egyáltalán nem mondta, hogy fel is kellene emelni. Nem emeltem, na és? Viszont jól megtoltam az egészet feléje. Arról nem tehetek, hogy nem rakta arrébb a lábait. Köztünk legyen szólva, soha nem sejtettem, hogy a házmesternek ilyen szép basszus orgánuma van. Lenyűgöző, tényleg. Egy fél üveg kisüstivel simán tudtam uralni a helyzetet, Ő pedig a fájdalmát. Kissé nyögve ugyan, de az új helyére került az íróasztal is. Bár az egyik feléből egy csipetnyit lefűrészeltettem a szentségelő házmesterrel, mert potom huszonnyolc centi miatt nem fért volna be a gardróbba. Ahogy srégen a falhoz passzíroztuk, alig tűnik fel az a kis asszimmetriája. Direkt trendi. Alig billeg. A számítógép is csak a falig csúszott el rajta, ott aztán be is ékelődött.
Még dél is alig múlt el és már mind a 152 pár cipőm, dobozostul fenn volt az új gardróbszobámban. Igaz, ehhez a művelethez a házmesternét is igénybe vettem. A divatjamúlt tavalyi 14 pár cipőmmel fizettem szolgálataiért. Nem mondom, hogy egy pillanatocskáig nem bizonytalanodtam el, hogy ilyen nagy áldozatot hozzak, ezért a kis munkáért. Azonban rá kellett jöjjek, egyedül nem végeztem volna két nap alatt sem. Akkor meg oda lett volna ez az oltári meglepetés. Így hát muszáj volt a nagylelkűséget gyakorolnom. Jól van! Azt a kis fehér strasszos papucsot valóban visszavettem. Még egyszer sem volt a lábamon. Különben is a házmesterné dagadt bokájának egyáltalán nem való az ilyen tűsarkú papucs. Naná, hogy dagadt a bokája! Megmondtam neki, hogy egyszerre csak három ruhás zsákot cipeljen fel a lépcsőn. Én csak kettőt láttam nála. Fél munkáért nem fizetek! Adtam a hátára még egyet, csak az egyensúly kedvéért. Kérem tévedtem, Én is emberből vagyok. Ez már a negyedik zsák volt. De minden rosszban van ugye valami jó is. Ez a zsák védte meg a fejét, miután zuhanó repüléssel landolt a lépcső alján. Az a kis bokadagadás igazán semmiség a kificamodott vállához képest, ugye?
Miután felhordtunk minden ruhát, rájöttem, hogy azokat nem tudom hova szépen elrakni. Bútorgyártáson, az idő rövidsége és a házmesterné jajgatása miatt nem törhettem a fejem. Cseppet sem estem kétségbe, az urát elszalajtottam a közeli vasboltba tíz kiló százas szegért. Alkalmi fogasoknak a falba vert szeg is megteszi, sőt tisztára dizájnos. Ha szaladni nem is szaladt, de azért morogva elsántikált.
A házmesterné egy kis idő és egy kis pálinka után már nem jajgatott, viszont úgy didergett, hogy a szomszédba hallatszott, ahogy csattogtak a fogai. Begyújtottam a kandallóba, hogy kibírja valahogy még elrendezkedünk. Fa ugyan nem volt bekészítve a kandallóba, de az Én Drágám íróasztaláról és polcairól kiszanált rengeteg papíros precízen megfelelt a célnak. Nagyon hamar barátságos meleg és rettenetes fekete füst töltötte meg a szobát. Nekem fogalmam sem volt arról, hogy az a kandalló csak dísznek van ott, kéménye meg semmi…
Arra még emlékszem, hogy az Én megrökönyödött Drágám a szögeket cipelő házmesterrel együtt érkezett haza. Elővettem legbájosabb mosolyomat és kacér pillantásokkal közöltem: ”Meglepetés!”
Rögtön ezután elájultam és már csak itt tértem magamhoz a kórházban, drága Doktor úr!

A cikket írta: Amarilla

11 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 26. 22:18
Nagyon élethűen "képzelted" el. Egyszer régen én is megpróbáltam a férjem szerszámos részén rendet csinálni. Nem köszönte meg, sőt. Na innentől kezdve nem segítek neki.
Nagyon jót írtál. Üdv Magdi
2010. augusztus 13. 14:54
Nem baj, de akár meg is történhetett volna, tetszett! Pusszantalak Orsolya
2010. augusztus 12. 11:18

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. augusztus 11. 15:56

Amarilla! Biztos örült a rend rakásnak és a törölt számla mappának, főleg, ha kereste! De legalább megvigasztaltad, hogy szép tiszta lett az íróasztala!

A kandallóba is sikerült végül is begyújtani csak rosszul sült el, vagy is füstölt! Nem semmi cikk, kétszer is végig olvastam! üdv Orsolya

Kedves Orsi!
Mindez csak a képzelet szüleménye.:-)
Örülök, hogy ennyire tetszett!!!:D
2010. augusztus 12. 11:18

megtekintés Válasz erre: kiki64 - 2010. július 11. 13:45

ez aztán a pech!!!!!
nagyon tetszett az írásod

:)

Köszi az olvasást!:-)
2010. augusztus 11. 15:56
Amarilla! Biztos örült a rend rakásnak és a törölt számla mappának, főleg, ha kereste! De legalább megvigasztaltad, hogy szép tiszta lett az íróasztala!

A kandallóba is sikerült végül is begyújtani csak rosszul sült el, vagy is füstölt! Nem semmi cikk, kétszer is végig olvastam! üdv Orsolya
2010. augusztus 9. 11:42

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2010. augusztus 9. 10:52

nagyon jó!

:-)
2010. augusztus 9. 11:41

megtekintés Válasz erre: cuki1 - 2010. augusztus 9. 10:43

Szia . Én is jókat mosolyogtam rajta .
És én is jártam hasonlóan .
Jót akartam de balul sütött el :)

Köszi az olvasást.:)
2010. augusztus 9. 10:52
nagyon jó!
2010. augusztus 9. 10:43
Szia . Én is jókat mosolyogtam rajta .
És én is jártam hasonlóan .
Jót akartam de balul sütött el :)
2010. július 19. 07:23

megtekintés Válasz erre: monika65 - 2010. július 19. 06:22

nagyon jó!!!!
jókat vigyorogtam!

Ez volt a cél!:)
2010. július 19. 06:22
nagyon jó!!!!
jókat vigyorogtam!
2010. július 14. 18:52

megtekintés Válasz erre: Amarilla - 2010. július 14. 18:42

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve...:-)))

Milyen igazad van!))) Puszi.
2010. július 14. 18:42

megtekintés Válasz erre: katkat - 2010. július 14. 12:30

Van ilyen az életben. Te ,csupán csak jót akartál!)))

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve...:-)))
2010. július 14. 12:30
Van ilyen az életben. Te ,csupán csak jót akartál!)))
2010. július 14. 12:30
Van ilyen az életben. Te ,csupán csak jót akartál!)))
2010. július 12. 13:21

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. július 12. 10:26

Tetszik...

Örülök...:)
2010. július 12. 13:20

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2010. július 12. 09:17

Tényleg nagyon klassz cikk, jókat derültem rajta Én is. :-) Kérünk még hasonlókat! ;-)

Pussz,
Tündér:-)

Ahogy tőlem telik, küldök még hasonlókat. Meg nem hasonlókat.:-D
2010. július 12. 13:19

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. július 12. 08:14

Tetszett!

Köszi!:-)
2010. július 12. 10:26
Tetszik...
2010. július 12. 09:17
Tényleg nagyon klassz cikk, jókat derültem rajta Én is. :-) Kérünk még hasonlókat! ;-)

Pussz,
Tündér:-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: