Múlt és jelen
Látogatók száma: 62
5 szavas játékra: Tavasz, szeretet, szabadság, öröm, emlék
Amikor beköltöztünk a nagyszüleim házába, először azt szerettem volna, ha az irántuk érzet szeretet abban nyilvánul meg, hogy mindazt, amit egy fél évszázad alatt létrehoztak nem csak egy szép emlék lenne, hanem egy élő valóság, amikor a múlt része a jelennek és irányt mutat a jövőnek. A bejáratnál a férjem nagyapja által készített padon, amit már én festettem át, a nagyszüleim régi tökreszelője, bélmosója (Nem elírás, tényleg disznóbelet mostak vele hajdanában, de olyan klassz, nem? :D) és a nagynénim kis gyerekvasalója van (nem gyereket vasaltak vele, hanem játékvasaló :D) és az én kis vasszívem van, amit kaptam. A kosárban a virágaim fent, mellette egy tengerről kapott nagy kövem, alant pedig macskaszállás nagynénim kosarából. És az az öröm, amikor megdicsérik, hogy nagyapám mennyire örülne, ha ezt látná meg úgy mindet, mert ő nagyon szerette a virágokat.
Sok mindent, amit a nagyszüleim használtak, igyekeztünk megőrizni, megóvni és sokszor feljavítani. Így például a régi sváb hálószobabútorukat a két kétajtós diófaszekrénnyel, a tükrös szekrénnyel, a parasztágyaikkal a hozzá való éjjeliszekrényekkel nem csak megőriztük, hanem felhasználtuk, hogy egy kicsit régi is és romantikus is legyen, pl a falat vaníliás túrókrém színűre festettem a koszos drapp helyett, most sokkal világosabb. Néztem és olvastam sok dolgot a színekről még és arra jutottam, hogy egymáshoz közelálló színekkel lesz harmonikus a szoba, így a fehér - vanília - narancs - rózsaszín - piros - vörös kiegészítőkkel és színekkel próbáltam fiatalítani és romantikásítani a szoba barna bútorait. Például a képeket kicseréltem rózsásakra és levendulásra és így az egész olyan vidéki romantikus hangulatú lett. Ez lett nagyanyám szobája, amikor meglátogat és a vendégszoba is egyben.
Néha egy-egy tárgy már nem volt jó állapotban, de még jó volt virágot ültetni bele, akkor arra használtam fel. Szeretek mindenfélébe virágot ültetni. Például nagyanyám gumicsizmájába, ami vagy öt éve állt a szerszámosba, vagy a régi kosarakba, a repedt fateknőbe, meg mindenbe, amibe lehet. Vagy például most vettük elő a sufniből azt a hintaágyat, amit legalább 22 éve vettek már a nagyszüleim, és össze is állítottuk, és nagy az öröm, hogy még működik is és ingyen is volt! Igaz a matraca már valami kitömött zsákból lett összevarrva, de egy gumis lepedővel bevonva még jól is néz ki. Az pedig, hogy újrahasznosítunk és nem veszünk mindenből újat az csak egy plusz.
A tavasz pedig a legszebb a hintaágyból nézve, ahogy végig nyílnak az udvarban a tulipánok és minden virul és ragyog. És néha a szabadság nem az, amikor elmész a vakvilágba, hanem amikor maradsz, és átalakítod a környezeted olyanná, amilyen te magad vagy, és amikor valaki belép az udvarodba, akkor nem csak egy udvarba jön, hanem belép a lelkedbe. És az a szabadság, amikor meg mered mutatni, hogy ki vagy belül, és be mered engedni az embereket - félelem nélkül.
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
De képzeld csak el, hogy jártam.
Ebédidőben elmentem a Jászai Mari téri OTP-be.
A körúton egy fiatalember leszólított, de én nem álltam meg, erre agresszív módon kiáltozott utánam, hogy senki sem hallgatja meg.
Visszafelé direkt a körút másik oldalára mentem át.
És mit ad isten, ott is leszólított egy másik fiatalember.
Meg sem állva rohantam tovább , ő meg nagyon agresszív módon kiabált utánam.
Nos, nem tudom, mit akarhattak, de ilyen ügyekben én az orromra /öszöneimre/ szoktam hagyatkozni.
Valahogy nem voltak bizalomgerjesztőek, pedig jól öltözettek, fiatalok voltak.
Nem mertem beengedni őket a lelkembe:-)
Ez pont azon a napon történt, amelynek hajnalán a Margit hídon fiatalok súlyosan megsebesítettek valakit.
Lehet, hogy ez motoszkált még bennem, ezért voltam bizalmatlan.
Igen, Virág, az nagyon jó lenne.
De képzeld csak el, hogy jártam.
Ebédidőben elmentem a Jászai Mari téri OTP-be.
A körúton egy fiatalember leszólított, de én nem álltam meg, erre agresszív módon kiáltozott utánam, hogy senki sem hallgatja meg.
Visszafelé direkt a körút másik oldalára mentem át.
És mit ad isten, ott is leszólított egy másik fiatalember.
Meg sem állva rohantam tovább , ő meg nagyon agresszív módon kiabált utánam.
Nos, nem tudom, mit akarhattak, de ilyen ügyekben én az orromra /öszöneimre/ szoktam hagyatkozni.
Valahogy nem voltak bizalomgerjesztőek, pedig jól öltözettek, fiatalok voltak.
Nem mertem beengedni őket a lelkembe:-)
Ez pont azon a napon történt, amelynek hajnalán a Margit hídon fiatalok súlyosan megsebesítettek valakit.
Lehet, hogy ez motoszkált még bennem, ezért voltam bizalmatlan.
Nagyon szép dolog, hogy megbecsülöd, amit kaptál, nagyszüleid értékeit, az ilyen régiségek kincset érnek, ha jó kezekbe kerülnek... és ahogy az ábra mutatja, abban nincs hiba. A szeretetet sokféleképpen ki lehet mutatni és te nem csak beszélni tudsz róla szeretettel, de teszel is érte... ezt megmutatják a fotóid is... :-)
Hogy mondják felétek, másként a sámlit?... Na és mozsarad van e? Nekem az most kincset érne a száraz kenyérnek, de utánajárni, arra már lusta vagyok..., őszintén? Nem is nagyon hiszem, hogy találnék, vagy le kéne járnom érte a lábam, a vásárban... :-)
Puszi
Szia Virág!
Nagyon szép dolog, hogy megbecsülöd, amit kaptál, nagyszüleid értékeit, az ilyen régiségek kincset érnek, ha jó kezekbe kerülnek... és ahogy az ábra mutatja, abban nincs hiba. A szeretetet sokféleképpen ki lehet mutatni és te nem csak beszélni tudsz róla szeretettel, de teszel is érte... ezt megmutatják a fotóid is... :-)
Hogy mondják felétek, másként a sámlit?... Na és mozsarad van e? Nekem az most kincset érne a száraz kenyérnek, de utánajárni, arra már lusta vagyok..., őszintén? Nem is nagyon hiszem, hogy találnék, vagy le kéne járnom érte a lábam, a vásárban... :-)
Puszi
Sámlinak. De hallottam már stokinak is.
Mozsaram az nincs. Húsdarálóval csináld! :)
Kis ügyes Virág.
Ott "benn" a betekintő csak olyat láthat, ami példaértékű
Te az vagy, aki nyugodtan megmutathatja magát belül.
Ott "benn" a betekintő csak olyat láthat, ami példaértékű
Én is Virág miatt látogatom ezt az oldalt.