Ballagás és csacskaságaim
Látogatók száma: 66
Amikor a gimnazisták javában izzadnak a szóbeli érettségi vizsgákon, a nyolcadikos nebulók csendben elballagnak az általános iskolából, és felhőtlenül ünneplik, hogy nemsokára magasabb osztályba lépnek.
Amikor én voltam nyolcadik osztályos, ballagásom reggelén anyukám leült az ágyam szélére és mosolyogva adott egy könyvet. Szilvási Lajos regényét kaptam, címe: Egymás szemében. Délután nem rendeztünk partit, csendben megebédeltünk, mint máskor.
Tegnap meghívtak a párommal egy nyolcadikos kislány ballagására. Igazság szerint én nem ismerem őket jól, mert a kedvesem barátai, de a kedvéért megígértem, hogy elmegyek a vacsorára. Kicsit meglepődtem, mert olyan érzésem támadt, mintha egy mini lakodalomba csöppentem volna. Igaz, mindössze húsz vendég volt csupán, de az jutott eszembe vajon hány vendéget hívnak majd meg amikor a kiscsaj érettségizni fog?
A lány haja kontyba volt „lőve”, elegáns ruhát viselt, látszott, hogy készült a nagy napra.
Én, mivel nem ismertem sok embert barátkoztam, moziztam, és jókat derültem a különböző embertípusok láttán. Laci, az ötven év körüli kackiás bajuszú, dús hajzattal megáldott pocakosodó tánctanár volt a mókamester. Egész este favicceket mesélt, melyek poénját folyton megmagyarázta, mintha egy rakás hülye ülne körülötte, akik nem értik a tréfát. Ezzel csak azt érte el, hogy egy idő után nem vele nevettünk, hanem rajta. Asszonykája csendben asszisztált mellette, lerítt róla, hogy a könyökén jön ki az ura összes poénja.
„Misziz Cukivagyok”, akinek nem jegyeztem meg a nevét, egy negyvenes jólöltözött kirakatnő volt. Roppant kedvesen szkennelt körbe-körbe, és igyekezett néhány szót váltani a vendégsereg összes tagjával. A mosoly levakarhatatlanul ráforrt a bájos pofijára, úgy festett, mint akit több hetes továbbképzés keretében tanítottak meg eme szájhúzási technikára. Miközben diskurált, mintha fizetett marketinges munkatárs lett volna, állandóan megemlítette a munkahelyét, ahol ő valószínűleg magas pozíciót tölt be. Természetesen ezt mindenki nagy ívben leszarta.
A férfiak gondoskodtak arról, hogy a poharam soha ne legyen üres, így elég hamar jókedvre derültem. Olyannyira, hogy elkezdtem „fikázni” az egyik pasi tetkóit. Arról faggattam mi a jó a tetoválásban, és próbáltam beazonosítani a rajta fellelhető figurákat. Most csak arra emlékszem, hogy ráböktem az egyikre miután felhúztam a felkarján az inget, és ezt kérdeztem: - Mi ez, egy elb..ott tigris? No, egy kicsit ezen meglepődött, de miután látta, hogy már picit megártott a nagy melegben a hűs itóka, csak mosolygott rajtam.
Ettünk, ittunk, társalogtunk mindenkivel, aztán elég uncsi lett az este, mert páran kimentek bagózni, a többiek pedig kifogyván a szóból magukba roskadva üldögéltek.
Párocskámnak is elege lett, egyszer csak belém karolt, elköszöntünk a régi és újdonsült kedves ismerősöktől, és élményekkel valamint néhány plusz dekával gazdagodva kimasíroztunk a helyiségből.
(Kép: Net)
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Ne haragudj, de cikkedben némi irigységet vélek meglátni. Hát csak azért, mert gondolom, hogy a szeme fénye az kislány ennek a családnak. Ez neked csak esemény volt, amit kissé negatívan formáztál meg. A cikk jó!
Üdv. István
Remélem észrevetted, hogy szívesen olvaslak. Felfedeztem milyen "kedvesen" is tudod lefesteni mások apró-cseprő botlásait. Magadat sem kíméled olykor, csak némiképp enyhíted. Végül is "jópofa" dolog másokat kiröhögni, magunkon mosolyogni. Ettől függetlenül nem semmi lehetett a felhozatal részükről, és az áldozathozatal részedről!?
Szeretem görbe tükrön keresztül látni és láttatni az embereket, eseményeket.
Itt az est legérdekesebb momentumait ragadtam ki, talán kissé eltúlozva.
Milyen áldozathozatalra gondolsz? :)
Puszi, L.
Szia Liz!
Ne haragudj, de cikkedben némi irigységet vélek meglátni. Hát csak azért, mert gondolom, hogy a szeme fénye az kislány ennek a családnak. Ez neked csak esemény volt, amit kissé negatívan formáztál meg. A cikk jó!
Üdv. István
Kösz, hogy olvastál!
Miért is vagyok én irigy? Kifejtenéd?
Üdv,
L.
Kedves Éva!
Szeretem görbe tükrön keresztül látni és láttatni az embereket, eseményeket.
Itt az est legérdekesebb momentumait ragadtam ki, talán kissé eltúlozva.
Milyen áldozathozatalra gondolsz? :)
Puszi, L.
Elképzeltem, hogy nem ismerek senkit, de mivel a kedvesem barátai, ezért a "kedvéért" elmentem a "vacsorára".
Ismeretlenül, idegenül, hisz így kezded: "Igazság szerint"... stb. mi ez, ha nem áldozathozatal?
Tudom, hogy szereted az embereket olyan oldalukról is bemutatni, ami bennem most így jött le. Kíméletlen, ironikus, pusztán a látszat, "görbe tükör..." mint kívülálló szemlélve lehet, neked valóban ennyit jelentettek.
Azt hiszem nem kell több magyarázat, hogy miért gondolom így?
Egészen biztos, ha nem "görbe tükrön keresztül... láttattad" volna ezeket az embereket, egészen más hsz-t írtam volna. :-)
Akkor végkövetkeztetésként kijelenthetjük, hogy jól érezted magad? ;)
Pussz, Tündér
Miután ez egy konkrét esemény, valódinak tűnik, nem csak az írás hangulatára, hanem magára a tartalomra is koncentráltam.
Elképzeltem, hogy nem ismerek senkit, de mivel a kedvesem barátai, ezért a "kedvéért" elmentem a "vacsorára".
Ismeretlenül, idegenül, hisz így kezded: "Igazság szerint"... stb. mi ez, ha nem áldozathozatal?
Tudom, hogy szereted az embereket olyan oldalukról is bemutatni, ami bennem most így jött le. Kíméletlen, ironikus, pusztán a látszat, "görbe tükör..." mint kívülálló szemlélve lehet, neked valóban ennyit jelentettek.
Azt hiszem nem kell több magyarázat, hogy miért gondolom így?
Egészen biztos, ha nem "görbe tükrön keresztül... láttattad" volna ezeket az embereket, egészen más hsz-t írtam volna. :-)
Imádom a kíméletlen őszinte kritikádat!
Megírom a történetet egy másik szemüvegen keresztül nézve nemsokára! Majd figyuzz, és hsz-elj léci! ;)
Pusz, L.
Kedves Lizi!
Akkor végkövetkeztetésként kijelenthetjük, hogy jól érezted magad? ;)
Pussz, Tündér
Sztem aki ott volt jól érezte magát. :)
Üdv,
L.
:)
Imádom a kíméletlen őszinte kritikádat!
Megírom a történetet egy másik szemüvegen keresztül nézve nemsokára! Majd figyuzz, és hsz-elj léci! ;)
Pusz, L.
Csak így lehet szerintem. Most jobb lenne, ha elkezdenék tapsikolni mindenegyes olyan írónál, aki szimpatikusabb, mint egy másik, de a téma, amit feltesz mást hoz a felszínre bennem?
Ettől függetlenül, mint írtad, várom a másik verziót. :-) Oda is fogok hsz-elni, sőt, megosztok veled egy hasonló ballagási eseményt, ahol én is jelen voltam.
Ami visszatarthat, egyszerű a magyarázata, elfogultság nélkül nem menne. Hát tudod, a Család!
Szia István!
Kösz, hogy olvastál!
Miért is vagyok én irigy? Kifejtenéd?
Üdv,
L.
Én nem úgy értem, hogy te irigy vagy!? Az írásodból ez tűnik ki! Vagy az szebben hangzana, ha azt mondanám, hogy fikázod? Nézd! Ha engem meghívnak, és még el is megyek? Akkor, annyival megtisztelem, hogy nem beszélem ki, negatívan.
Üdv. István
Szia Liz!
Én nem úgy értem, hogy te irigy vagy!? Az írásodból ez tűnik ki! Vagy az szebben hangzana, ha azt mondanám, hogy fikázod? Nézd! Ha engem meghívnak, és még el is megyek? Akkor, annyival megtisztelem, hogy nem beszélem ki, negatívan.
Üdv. István
Szerinted hány remekművel lennénk szegényebbek ha az írók csak szép és jó, nyálas ás csöpögős történeteket alkottak volna? :)
Én szeretem kiírni magamból a gondolataimat, akár így, akár úgy...mert jólesik... :)
Az irigység és a fikázás nem ugyanaz.
Szerinted hány remekművel lennénk szegényebbek ha az írók csak szép és jó, nyálas ás csöpögős történeteket alkottak volna? :)
Én szeretem kiírni magamból a gondolataimat, akár így, akár úgy...mert jólesik... :)
Ha a férjed barátaihoz mentetek, akkor tudnod kellett volna róluk, hogy mennyire rázzák a rongyot. S ettől függően dönhetsz arról, hogy jó képet vágsz hozzá, és elmész a bulira, vagy elengeded a férjed, menjen egyedül, és keresel magadnak arra az időre más elfoglaltságot.
Üdv: Yolla