A ma sem múlt el hiába...
Látogatók száma: 61
... mint ahogy a tegnap sem... Aztán nem ér kinevetni a kis répát, mert megsértődik... és csak kicsit vagyok hulla a végére...
A mai nap elkészült a komposztáló... A fotón már láthatjátok is, milyen klassz lett! Úgy örülök neki, mint majom a farkának!... Nagy gondtól szabadít meg!... A szomszédom is fellélegezhet, hogy végre elkerült a kerítése mellől az a rengeteg diófalevél, meg ágak-bogak, felhalmozott kacatok... Most olyan a terület, mint a promenád!... A telek közepén egy nagy tűztér emlékeztet rá még egy ideig, de már csak a hamvai. Igaz sokat tettem azért, hogy megszabaduljak ettől a "lerakattól"... és, ha a derekam eddig fájt, most már legalább van oka, annyit hajladoztam az utóbbi napokban...
Addig, míg a komposztáló készült sem tétlenkedtem. Csak elkezdeni volt nehéz, hogy a fészerben rendezetlen, egy halomba hordott fahasábok méltó helyen várják ki a hűvös őszi napokat, hogy tűzre kerüljenek... És, ha már a nagy létrám bedobta a kulcsot és derékban kettétörött - nem kis riadalmat okozva az éppen rajta és a mellett állónak - adtam neki még egy utolsó sanszot, hogy hasznosuljon. Töprengtem, mit is kezdhetnék vele, hogy ne arra a sorsra jusson, mint a többi kacat, ne a tábortüzet táplálja, s lőn világosság gyúlt picinyke agyamban, amikor gondoltam egy nagyot. Ha fel már nem is tudok rajta mászni a fára, évtizedekig azért kiszolgált. Megérdemli az újrahasznosítást.
A fészer egyik falfelületének háromnegyed részét szélességében elfoglalva szembeállítottam az immár két egyformára törött létradarabot egymással. Közéjük a fokokra masszív erre a célra kiváló deszkákat helyeztem el, ami olyannyira jóra sikeredett, hogy még magam is meglepődtem. Mindezt röpke egy nap alatt tudtam elkövetni, de legalább a ma sem múlt el hiába!...Látva az eredményt, megérte a fáradtságot - nyugtáztam magamban, mert egy régi vágyam teljesült általam. Nem mondom jókora kitartás azért kellett hozzá, mert a fahasábok nem röppentek csak úgy fel a polcokra, azokat bizony darabonként kellett rajta szép sorjában elhelyezni. Most olyan jól mutat, hogy szinte sajnálom, hogy nem örökítettük meg az utókornak.
De ami késik, nem múlik!...
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: zsoltne.eva
Cathy figyelmébe ajánlom, ha nem olvasta volna még és komolyan érdekli a mesém, mert a jelen meséimben mindig fontossá válik egy-egy régi megvalósult vagy arra váró álmom, úgy is mondhatnám kreativitásom eredményei itt-ott megjelennek, mert említésre méltónak találtam azokat... :-)
Válasz erre: zsoltne.eva
Te csak hallgass, ide se "bagóztál", csak Virág után kajtatsz, míg ő előled menekül...
Ne bosszants fel! :-)
Válasz erre: Sanda
Milyen pajzán vagy, Virág.
Ne bosszants fel! :-)
Válasz erre: Virág
A te répáid rád, az enyémek meg rám hasonlítanak külalakra. :D
Válasz erre: Virág
A te répáid rád, az enyémek meg rám hasonlítanak külalakra. :D
Válasz erre: zsoltne.eva
Naaaa, és a kisrépám? Mit szólsz? Ha semmit, akkor megsértődik. Láttam a tieidet ugyanis. Olyan jó termetesek! Na majd idén az enyémek is olyanok lesznek, ha megérik!
Ja?! Az. Playboy nyuszi. :-))))
Válasz erre: Virág
Playboy nyuszi? :D (Y)
Ja?! Az. Playboy nyuszi. :-))))