Otthon, édes otthon!
Látogatók száma: 48
Valamit mindig kell... - és egy kicsit a virágpréselésről
Az valóban úgy van, hogy valamit mindig kell csinálni, akkor is ha épp nincs mit ültetgetni. Ma átrendeztem a szobámat, de nem tetszett és így visszarendeztem, igaz, kis változások azért így is lettek. Közben pedig sikerült az ágy és kanapé tologatás közben mindkettő alatt fel is mosni a padlót, mert amúgy nem fér alá a felmosó és bár szeretem a macskákat, de a porcicákat nem.
Közben régi vágyam volt egy "Otthon, édes otthon" képet csinálni, és pár napja találtam is hozzá egy madaras-kottás képet, ami már kinyomtatva várta a sorát. A képkeretem is megvolt hozzá, így csak egy karton kellett a hátuljához /12db-os tejesdoboz kartonja épp megfelelt/. A kartonra ráragasztottam a lapot, majd a kartont akkorára vágtam, hogy egy kicsit beszorítva illeszkedjen a keretbe, így nem kellett külön rögzíteni. A karton és a keret közé préselt-szárított virágokat dugtam, rezgőt és lisztes zsályát.
A préselt virágokról annyit, hogy anyukám Andersen mesekönyvében voltak leheletfinom rózsa és árvácskaszirmok, és azért is különös kedvenceim. De ha valami kreatív alkotáshoz préselek direkt, akkor nem csak szirmokat, hanem szárastul szoktam leszedni és betenni régi rendes papírú könyv lapjai közé. Tavaly nyáron anyámtól kaptam erre a célra valami régi könyveket, és pl a levendulát már abban préseltem a faliképemhez.
Préselésre a legjobbak azok a virágok, amik nem nagy nedvességtartalmúak, mert akkor szépen lenyomhatóak, és jól kiszáradnak és nem berohadnak a lapok közé. Fontos, hogy ne legyen vizes a virág maga, amikor betesszük az erre a célra szánt könyvbe. Az se baj, ha egy szép blokktéglával vagy más súllyal lenyomjuk még a könyvet.
Egy pillangó repült még a képemre az egyik ajándékomról egy kis ragasztó segítségével, és magyarul is ráírtam, hogy "Otthon, édes otthon!", aztán természetesen szívecskék és utána felkerült a falra. Aztán lehet, hogy a kevesebb néha több, de most ez így nekem tetszik. Jó egy kicsit kreatívkodni.
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szó, ami szó: ügyes vagy!
Szó, mi szó... hol marad az együttérzés?! Ezt úgy nevezik, számító! :-)
Szeretem, hogy van üzleti érzéked....
Ha jól megfizetsz, még arról is lehet szó. :D
Ha jól megfizetsz, még arról is lehet szó. :D
Ha ennyi fölös energiád van, Virág, gyere hozzám takarítani.
Szerintem már kigondoltad ezt, amikor honvágyad volt... és azt dúdolgattad magadban, hogy "madárka...madárka csácsogó madárka..." vagy valami mást, de az otthonod, a szép magyar hazád benned volt...
neked a legnagyobb büntetés lenne, ha ülve maradnál, mert a gondolataidat úgysem lehet megreguláznia senkinek...
A préselésről jutnak eszembe az ősz színes levelei, ami akár az asztalon vagy egy faliképen egy csokorba kötve, szedve is olyan jól mutatnának...
További jó kreativkodást!
Nehéz nem csinálni semmit, ha mindig azon jár az agyam, h mit kéne csinálni. :)
neked a legnagyobb büntetés lenne, ha ülve maradnál, mert a gondolataidat úgysem lehet megreguláznia senkinek...
A préselésről jutnak eszembe az ősz színes levelei, ami akár az asztalon vagy egy faliképen egy csokorba kötve, szedve is olyan jól mutatnának...
További jó kreativkodást!