Tócsni
Látogatók száma: 62
Nem írtam már egy-két napja, nem is tudom, miért, talán azért, mert elkapott a világfájdalom. Igen, én így hívom azt az érzést, amikor semmi nem jó, mindíg borongós a hangulatom szóval kellemetlen, általában valami hirtelen jött rossz élmény váltja ki. Néztem a Wildet, ahol egy oroszlánbanda előbb játszott, majd megölt három icipici, alig kéthetes oroszlánkölyköt. Nagyon felháborított. Hát ők is? Nem elég neked a hiradó? Ki akartam kapcsolni a TV-t, aztán arra gondoltam, ha nem látom, a három picinek akkor is vége..
Mikor kicsit lehiggadtam, nekiestem a fűvágásnak, no, majd a befektetett energiám megszünteti az én fájdalmamat, ebben a melegben az utcán, udvaron, kertben levágtam a füvet, sőt még néhány bokornak is nekiestem.
De a világfájdalmam nem múlt el, némileg csökkent, a maradék részbe a fáradtság költözött.
Lezuhanyoztam, közben spekuláltam és próbáltam pozitív dolgokra gondolni, hogy javuljon a kedélyem.
Nekem az egyetlen pozitív dolog most valami finom kaja, mégpedig a tócsni. Nagyon szeretem, így üdén rögtön meghámoztam és finomra reszeltem 4 krumplit, tettem hozzá lisztet, reszelt hagymát, reszelt fokhagymát, 1 db tojást és őrölt borsot.
Most jön a java: általában ropogósra szoktam sütni, a krumplit olyankor kicsit durvábbra reszelem. De most felegedtem az egész kutyulmányt ásványvizzel és így kaptam egy finom palacsinta-tésztát. Azt is sütöttem belőle és joghurttal fogyasztva megettem vagy négyet, ne tudjátok meg, milyen finom volt...
A lényeg, hogy a világfájdalmam elmúlt, a fáradtságom is, viszont a gyomrom megfájdult. Sebaj, bekaptam egy Renniet, mert megérdemlem..Köszönöm, jól vagyok..
Ilona B.T.
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Én éppen ma gondoltam arra, hogy írok egy újra
értelmezett tócsni receptet, - amikor bekapcsoltam
a PC-met. Amit most írtál a Tócsnidról, az meglepett,
és kíváncsivá tett! Szinte biztos, hogy ki fogom próbálni!
Amit én akartam róla írni, az a következő:
A krumplikat durva reszelőn lereszeljük, két kanál liszttel,
sóval, borssal, egy tojással, és sok-sok reszelt sajttal össze
keverve, a forró, olajos serpenyőben kis halmokban bele
kanalazva, majd a kanál hátával ellapítva mindkét oldalon
pirosra sütöm! Forró tejes teával kitűnő vacsora!
Kedves Ilona!
Én éppen ma gondoltam arra, hogy írok egy újra
értelmezett tócsni receptet, - amikor bekapcsoltam
a PC-met. Amit most írtál a Tócsnidról, az meglepett,
és kíváncsivá tett! Szinte biztos, hogy ki fogom próbálni!
Amit én akartam róla írni, az a következő:
A krumplikat durva reszelőn lereszeljük, két kanál liszttel,
sóval, borssal, egy tojással, és sok-sok reszelt sajttal össze
keverve, a forró, olajos serpenyőben kis halmokban bele
kanalazva, majd a kanál hátával ellapítva mindkét oldalon
pirosra sütöm! Forró tejes teával kitűnő vacsora!
Eddig én is úgy csináltam a tócsnit, de Te tudod legjobban, milyen az ember, no és az időnkénti hangulata. Gondoltam, most így próbálom ki, nem bántam meg. Ha lett volna itthon juhtúrom, azzal is megkentem volna, de joghurttal vagy tejföllel sem rossz.Háromszögalakúra hajtogattam, mint a hortobágyi palacsintát.
Jó étvágyat! :-)
Kedves Ilona!
Én éppen ma gondoltam arra, hogy írok egy újra
értelmezett tócsni receptet, - amikor bekapcsoltam
a PC-met. Amit most írtál a Tócsnidról, az meglepett,
és kíváncsivá tett! Szinte biztos, hogy ki fogom próbálni!
Amit én akartam róla írni, az a következő:
A krumplikat durva reszelőn lereszeljük, két kanál liszttel,
sóval, borssal, egy tojással, és sok-sok reszelt sajttal össze
keverve, a forró, olajos serpenyőben kis halmokban bele
kanalazva, majd a kanál hátával ellapítva mindkét oldalon
pirosra sütöm! Forró tejes teával kitűnő vacsora!
hát még sörrel.
A jó hideg ásványvíz az én italom, az legalább pezseg és nem habzik...:-)
Kedves Müszélia, elárulom, a sör az egyetlen ital, amit én ki nem állhatok.Elég keserű nélküle is az élet. A tejes teáért sem vagyok oda, mert az angol rokonok éjjel-nappal azt vedelték, már a szemem is szikrázott.
A jó hideg ásványvíz az én italom, az legalább pezseg és nem habzik...:-)
Kedves Müszélia, elárulom, a sör az egyetlen ital, amit én ki nem állhatok.Elég keserű nélküle is az élet. A tejes teáért sem vagyok oda, mert az angol rokonok éjjel-nappal azt vedelték, már a szemem is szikrázott.
A jó hideg ásványvíz az én italom, az legalább pezseg és nem habzik...:-)
Hát nem vagy egy kicsapongó természet, Ilona!