Kalapax dallta
Látogatók száma: 41
Régebbi, de mai átírat
Szívem Almeidra...
Míg almáimra visszarévedel
-édes emlék, megpuhult varázs-,
az ajtó nyitva áll,de te
nem döngetted szivem tegnap sem...
Én, szívem Almeidra,
ég-selyemben suhanok feléd,
besüt a Hold,s csak álmélkodsz
-hímtagod tissztára holt-,
íriszeden szklerotikus ív,
szemhéjadon sárga plakkok...
Így vagyunk mi ketten
-szívem, Almeidra-,
az Időre
vakok.
A cikket írta: wadbikaiy
Hozzászólások
időrendi sorrend