13 - Grace
Látogatók száma: 47
Híresnek lenni nem mindig egyszerű, és tökéletes. A rajongók tartják életben az embert, a karrierjét is ők viszik előre, és tíz rajongóból mindig van legalább egy, aki megszállott és már-már ijesztő..
Másnap reggel korán keltem megint. Nem tudtam már aludni és dolgom is volt bőven. Alig bújtam ki az ágyból, Chester is felébredt.
-Aludj csak - súgtam egy puszival
-Mennyi az idő?
-Mindjárt 7..
-Bújj vissza, korán van még.. - sóhajtotta álmosan a párnába
-Dolgozni kell mennem
-9kor kezdesz..
-Igen, de reggelizni, összekészülni, odaérni is kell.. Nem akarok mindennel sietni. Sokkal kényelmesebb, ha van időm elkezdeni a napot.
-Jól van..
Egy percre azért visszabújtam mellé és megcsókoltam.
-Te aludj nyugodtan, nem kell még felkelned
-Mindjárt kelnem kell.. - ásított és kibújt az ágyból - Akkor már inkább az imádott feleségemmel kezdem a napot egy kicsit korábban..
-Akkor ezt úgy veszem, hogy egy kávé rendel.. - mosolyogtam - Elviszed Mikey-t az oviba?
-Persze
Felöltöztünk és lementünk reggelizni.
-Mikor is jön Ryan?
-Valamikor délután.. ennél pontosabbat nem mondott.. Te mikor érsz haza?
-Szerintem 3 körül - ültem le hozzá az asztalhoz
-Drágám.. szerinted jó ötlet ez?
-Már megbeszéltük.. ki érthetné meg őt nálam jobban? Ugyanezt éreztem irántad mindvégig.. Úgy szerettelek, mintha egész életemben ismertelek volna.
-De sosem írtál Talindának, hogy passzoljon le neked.. ez a nő beteg
-Beteg.. talán.. de ha beteg, segítségre van szüksége.
-Miért te?
-Jobban örülnél, ha főcímlapon kötne ki a sztori teljesen kiforgatva? Ezenkívül ez személyes dolog.. De most indulnom kell.
-Felvennéd, ha megkérlek?
-Sosem egyezne bele.. titokban pedig személyiségi jogokat sért..
-Használd a felvételt a kezelésére.. az csak nem tilos. Szeretném tudni, hogy mit mond neked..
-Rendben.. majd elmesélem, jó? - megcsókoltam - Szeretlek, majd jövök
-Szeretlek.
Bementem a munkahelyemre. Elég unalmas napom volt.. levelek milliói, megbeszélés.. ha egyedül voltam, azon tűnödtem mit is kérdezzek majd. Éppen azon gondolkodtam, hogyan fogom egyáltalán túlélni, mikor valaki kopogott. Kicsit megrezzentem.
-Gyere be.. - Dyna nyitott be hozzám - Szia
-Szia, mehetünk?
-Hová? - az órámra néztem. Már fél 12 volt. Összeszedtem a cuccaimat és megálltam az ajtóban.
-Mi baj? Meggondoltad magad?
-Nem tudom.. félek odamenni - sóhajtottam
-Nem esik bajod, ott leszek melletted..
-Biztos? Mert ha elkezdi mondani, hogy.. - a mondat végét lenyeltem. Nem voltam képes belegondolni, hogy valaki ugyanazt érzi, amit én régen - Csak.. megijedtem, tudod?
-Tudom miről beszélsz, de ha rosszul érzed magad, azonnal eljövünk.. rendben?
-Mi lenne nélküled? - kérdeztem átölelve
-Világvége.. - mosolygott - Induljunk
Elmentünk a kávézóba, és 10 perc várakozás után egy nő állt meg mellettünk. Üdvözöltük, aztán rendeltem egy teát. A neve Grace volt. Chesterrel lehetett egyidős, és olyan magas volt, mint én. Fekete haja volt, barna szemei.. egy szóval: tökéletes. Az arca is szép volt, de a szemeiből kétségbeesés és remény áradt. Az idegei rosszak voltak, és néha úgy tűnt, hogy valahol máshol jár, és tudomást sem vesz rólunk. De tisztán, és nyugodtan beszélt. Kérdezgettem kicsit, aztán negyed óra múlva megszeppenten sóhajtott.
-Köszönöm, hogy eljött.. bizonyára azt hiszi, megőrültem.
-Nem.. de őszinte leszek. Szerintem jót tenne önnek, ha találkoznánk néha. Mint orvos és páciens..
-Miért? - kérdezte meglepetten
-Mert úgy sejtem érzelmi alapú problémái vannak, melyek miatt úgy gondolja, hogy a férjem a karmikus szerelme.. - próbáltam nem sértő hangnemben elmondani, hogy bizonyára bolond, de elég kitartóan védte az igazát.
-De így igaz.. ő is megmondta nekem
-Kicsoda?
-A jósnő. Chesterrel kell lennem.
-Mióta érzi ezt és miért most írt erről?
-Mert nem tudok nélküle élni. Úgy érzem ő az életem értelme és vele kell lennem. Benne minden megvan, amire vágytam, és vele kell lennem.. Meg van írva - ragyogó szemekkel nézett rám közben, aztán megfogta a kezem. Elvettem a kezem és szinte megzuhanva mentem ki a kávézóból. Az autóban ülve próbáltam elhinni, amit hallottam. Dyna pár perc múlva jött utánam. Némán nézett rám, aztán megfogta a kezem. Elfordítottam az arcom. Nem akartam, hogy sírni lásson.
-Mi történt bent?
-Mintha magammal beszéltem volna.. ugyanezt éreztem, emlékszel? Felidéztem, mennyire fájt akkor, hogy nem lehetek vele, pedig biztosan éreztem, hogy összetartozunk valahogy.
-Emlékszem Reenz, és biztos, hogy ez a Grace komplett őrült. Fele annyit sem tud Chesterről, mint amennyit te, és nem a netes forrásokról beszélek. Ez a nő egyáltalán nem olyan mint te. Nem kell pszichológusnak lennem, hogy ezt észrevegyem.
-És ha nem neki kell vele lennie, de van valaki más?
-Neked kellett vele lenned, és vele is vagy mostmár.. csak te, igaz? Senki másnak nem volt megírva, hogy Grace-t idézzem. Nyugodj meg, felejtsd el..
-Mi lesz, ha árt magának? Én leszek a felelős..
-Elhagynád Chestert a semmiért? Nincs ki a négy kereke.. nem kéne idegesítened magad emiatt.
-Dehogy hagynám.. Viszont ki akarom deríteni, hogy mi történt vele..
-De ez nem a te feladatod.. - sóhajtott - Más terapeuták is segíthetnek rajta..
-És ha rám van szüksége? Ha ezért küldték hozzám az Égiek?
-Ez a nő az agyadra fog menni..
-De valamiért csak nálam kötött ki.. minden okkal történik Dé, nincsenek véletlenek..
-Megmondom mi az oka: a férjed a világ legtehetségesebb énekese, és emiatt gondok lesznek a magánéletedben. Rajongó voltál, egy egyszerű lány. És most? Az álmod valóra vált. Ráadásul pszichológus lettél, ahogy mindig akartad, úgyhogy jobb, ha felkészülsz a hasonló esetekre. Mindenki féltékeny és Grace-nek amúgy is gondjai vannak. Hallgass rám és felejtsd őt el mielőtt te is megbolondulsz..
-Igazad van, de miért most van itt?
-Tudod mit? Ha ennyire érdekel, ajánld fel neki, hogy járjon az egyik kollégádhoz..
-Gondolod?
-Ennyit tehetsz érte.. nem érdemes ezzel foglalkoznod, tönkrevágja az idegeidet. Most pedig menjünk haza, jó?
-Rendben..
-Mehetek hozzátok?
-Persze.. - néztem rá érdeklődően. Egy vigyorral válaszolt. Elmosolyodtam és sóhajtva megráztam a fejem - Ryan Shuck..
-Hallottam, hogy nálatok találkozik Chesterrel..
-Jól van.. értem.. - nevettem, ő pedig teljesen elpirult - Ne haragudj, csak annyira édes vagy még mindig
-Csak ő is gondolja így..
Hazamentünk kideríteni.
A cikket írta: Reenzy
Hozzászólások
időrendi sorrend